A légkörbe kerülő üvegházhatású gázok – a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a fluorozott szénhidrogének – nagy mennyiségű kibocsátása az egyik legégetőbb probléma manapság, amelynek mérséklése elengedhetetlen a katasztrófa elkerüléséhez. (Az üvegházhatásról és az azt okozó gázokról itt olvashatsz részletesebben.) Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal a statisztikák alapján összeszedte, kik a legfőbb felelősei a légköri szennyezésnek.
Az áram- és hőszektor a legfőbb felelős
Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért hat szektort tesznek felelőssé a szakemberek. Ezek közül a legjelentősebb az áram- és hőszektor, amely a 2010-es adatok szerint a kibocsátás egynegyedéért felel. Az áram- és hőtermeléshez óriási mennyiségben égetnek el szenet, természetes gázokat és kőolajat. 21 százalékkal a második helyen végzett az ipari kibocsátás, amelybe beletartozik az energetikai, valamint a vegyipar, a fémek feldolgozása, illetve a hulladék elégetése.
Harmadik helyen a gazdálkodás és földművelés áll, amely a tevékenység 24 százalékért felelős. Idetartozik az erdőirtás, illetve az emberi táplálékul szolgáló növények termesztése és állatok tenyésztése. (A statisztikába nincs belekalkulálva, hogy a növények szén-dioxid-felvevő képessége révén a különböző ökoszisztémák képesek kivonni a légkörből a szén-dioxidot, így jócskán mérséklik az e szektor által okozott károkat.)
A negyedik helyezést a közlekedés érte el, „hála” a földfelszíni, légi és vízi utazáshoz felhasznált fosszilis üzemanyagok égetésének. Ez a tevékenység a teljes kibocsátás 14 százalékáért felel. Napjainkban még mindig 95 százalékban hagyományos, fosszilis üzemanyagokat használnak a járművek – ennek mérséklése fontos feladat. Ötödik helyen az építőipar áll, ami a káros anyagok 6 százalékát bocsátja ki a légkörbe. Idetartozik az építéshez felhasznált energia termelése, illetve az épületeken belüli hőtermeléshez (kazánok stb.) szükséges szén-dioxid-kibocsátás.
A teljes mennyiség 10 százalékát teszik ki az egyéb energetikai szektorokból származó szennyező gázok: ezek azok a területek, amelyek energiát termelnek, azonban nem közvetlenül áram- vagy hőfejlesztés céljára. Idetartozik például az üzemanyagok kinyerése és finomítása.
Kína magasan vezeti a listát
A 20. század eleje óta jelentős mértékben nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Az 1970-es évektől máig 90 százalékkal emelkedett a légkörbe eresztett szén-dioxid mennyisége, aminek 78 százalékáért az ipari tevékenység és a fosszilis üzemanyagok égetése felelős. Más üvegházhatású gázok kibocsátása szintén hatalmas mértékben emelkedett a múlt század eleje óta.
A 2014-es összesítés szerint a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa Kína (30 százalékkal), második helyen az Egyesült Államok (15 százalék) és összesítve az Európai Unió tagállamai (9 százalék) állnak. Őket követi India (7 százalék), Oroszország (5 százalék), Japán (4 százalék). Az összes többi ország a globális kibocsátás 30 százalékáért felelős.
