A leander, más néven babérrózsa (Nerium oleander) rendkívül közkedvelt növénynek számít hazánkban csakúgy, mint világszerte, köszönhetően gyönyörű, dús virágainak és sötétzöld lombjának. A mediterrán vidékeken őshonos örökzöld cserje kisebb változatai egy-másfél méter magasra nőnek, míg a normál méretű példányok magassága akár a három métert is elérheti.
Bár a leander különösebb alakítgatás nélkül is teljesen egészséges tud maradni, a túlburjánzás és a kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében, illetve esztétikai okokból – hogy dúsabb, szebb legyen a növény – nem árt időnként mégis formára metszeni a cserjéket. Susan Patterson, a Gardening Know How szakértője megosztja velünk a helyes praktikákat.
Így lesz szép, dús lombú a növényünk
Elég évente egyszer vagy még ritkábban levágnunk a felesleges ágakat, de az fontos, hogy mindig a megfelelő időszakban végezzük a munkát. Erre a kora őszi hónapok (szeptember vagy október) a legideálisabbak, vagyis közvetlenül a leander rövid virágzását követő hetek. Ha későbbre halasztjuk a metszést, azzal gátolhatjuk a cserje tavaszi növekedését. Fontos a megfelelő szerszámok használata, ami nagyban megkönnyíti a munkát: ehhez elég egy kellően éles metszőolló vagy ágvágó. Fontos, hogy mindig megfelelő élességű és jól megtisztított, fertőtlenített eszközökkel dolgozzunk.
A leander metszése igen egyszerű, de azért gondoljuk végig a feladatot mielőtt nekiállunk. Tervezzük meg előre a formát, amit a növénynek adni kívánunk, hogy ne metszés közben kelljen rögtönöznünk, mert annak rossz (vagyis csúnya) vége lehet. Azt is érdemes jól átgondolnunk, hogy mekkora résztől kívánunk megszabadulni: általánosságban nem ajánlott a teljes lombkorona egyharmadánál nagyobb mennyiséget levágni.
A műveletet kezdjük mindig úgy, hogy megkeressük az elhalt, túlnőtt ágakat. Ezeket érdemes a talajnál lemetszeni, vagy ott, ahol az egészséges részekhez csatlakoznak. Az ágakat egy kicsivel a levélhónaljak felett vágjuk le, mert így új ágak növesztésére serkentjük a növényt, megháromszorozva a friss hajtások számát.
Az évenkénti metszés következtében növényünknek dús és formás lesz a lombkoronája, ami életteli és szép látványt nyújt. Érdemes két-három évente egy nagyobb szabású, fiatalító metszésben részesítenünk a leandert: ennek során szabaduljunk meg nyugodtan a lombkorona több mint egyharmadától, és erőteljesen vágjuk vissza az ágakat.