A tudósok már korábban is rámutattak, hogy a mértéktelen húsevés károsan hat a környezetre, illetve erősíti a globális felmelegedést. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) számára készült Klímaváltozás és szárazföld nevű jelentést összeállító 107 szakember úgy véli, drasztikusan csökkenteni kell a húsevést, de még így sem biztos, hogy elkerülhető az élelmiszerválság – írja a BBC.
Ördögi kör
A jelentés, amelyet augusztus elején tettek közzé Genfben, rámutat, hogy a mezőgazdasági-földgazdálkodási tevékenység és a globális felmelegedés ártalmas kölcsönhatásban vannak egymással. A klímaváltozás jelentősen befolyásolja majd a mezőgazdaságot, és az elkövetkező évtizedekben élelmiszerválságot okozhat: a magasabb átlaghőmérséklet, a fokozottabb esőzés és más extrém időjárási körülmények hatására a földek termőképessége lecsökken, és súlyos élelmiszerhiány léphet fel.
A felmelegedést azonban éppen az egyre nagyobb mennyiségű mezőgazdasági és ipari tevékenység fokozza. Az emberiség jelenleg a bolygó szárazföldi területeinek 70 százalékát használja, és e területek egynegyedének állapota romlott az emberi tevékenység következtében. A mezőgazdaság, az erdőhasználat és más földtevékenységek felelnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 23 százalékáért – állítják a tudósok.
A kibocsátás 58 százalékáért az állattenyészés, ezen belül fele-fele arányban a szarvasmarha- és juhállomány a felelős. A kérődző állatok, különösen a nagy testű szarvasmarhák szervezetében termelődött metángáz révén évente több millió tonnányi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe a marhatelepekről. A metán- és szén-dioxid-kibocsátás mellett az egyre nagyobb mértékű állattenyésztés a földek állapotát is roncsolja, valamint az erdőirtáshoz is hozzájárul, hiszen a gazdáknak folyamatosan újabb és újabb területeket kell keresniük.
Túl sok húst eszünk
A tudósok szerint az egyetlen megoldás a húsfogyasztás markáns csökkentése lenne. „Nem azt mondjuk, hogy mindenkinek teljesen le kellene mondania a húsevésről – magyarázza dr. Pete Smith, az Aberdeeni Egyetem környezetkutatója –, a fejlett országokban azonban a szükségesnél jóval több húst fogyasztanak az emberek, és ennek súlyos következményei lesznek.”
Ha el akarjuk kerülni a legrosszabb lehetséges jövőt, akkor változtatnunk kell a táplálkozási, élelmiszer-előállítási és gazdálkodási szokásainkon – állítják a jelentés készítői. A földeket fenntartható gazdálkodás részére kell felhasználni, és amennyire lehetséges, át kéne állni a növényi alapú étrendre. A húsevés ellen számos környezetvédő szervezet felszólalt már, a #NoBeef nevű brit csoport például azt szeretné elérni, ha az iskolai menzákról száműznék a marhahúst. Emellett egyre népszerűbbek a vegán burgerek és más, növényi húspótlékkal készült ételek. A világ egyes részein, például Kínában, mégis évről évre nő a marhahúsfogyasztás, hiába próbálja a kormány a tradicionális kínai étrendet propagálni.
A pazarlás és a talaj károsodása is súlyos bajokat okoz
A jelentés arra is rávilágít, mennyire súlyos károkat okoz a környezetnek a kidobott ételmaradék – legyen szó állati vagy más eredetű ételekről. A pazarlás aggasztó méreteket öltött: a dokumentum szerint a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok 8 százaléka olyan élelmiszerek előállításából származik, amelyek azonnal a kukában végzik, ha egyáltalán eljutnak a fogyasztókhoz. A tudósok hangsúlyozzák, hogy az ételmaradékot számtalan módon lehetne hasznosítani, például állatok számára táplálékként, a fel nem használt ételeket pedig összegyűjtve rászorulókhoz lehetne eljuttatni. A világban számos szervezet foglalkozik már hasonló karitatív tevékenységgel, de természetesen minél kevesebb ételt gyártunk, annál kevesebb káros anyag kerül a légkörbe.
Ezen az oldalon megnézheted, mennyivel nőtt lakóhelyed átlaghőmérséklete az 1880–1900-as szinthez képest.
A tudósok továbbá azt javasolják, hogy a földterületek művelésekor törekedni kell a szerves anyagok használatára, a talaj széntartalmának növelése céljából. A helyi közösségeket, őstermelőket és őslakosokat be kell vonni földjeik fenntartható kezelésébe. A növények felszívják a szén-dioxidot a levegőből, majd azt szén formájában a talajba eresztik, az erdőirtás és a káros gazdálkodási módszerek azonban roncsolják a talaj felszívóképességét.
A jelentés szerzői azonban óvatosságra intenek a biomassza üzemanyagként való használatának kérdésében. A bioüzemanyaghoz ugyanis rengeteg növényt kell elégetni, amelyeknek a termesztése jókora adag földterületet emészt fel, ez pedig csak fokozná az erdők és a növényvilág pusztulását és a talaj romlását. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a bioüzemanyagok öt éven belül lehagyják a nap-, a szél- és a vízi energiát népszerűség tekintetében.
