A műanyag visszaszorítására irányuló kezdeményezések ellenére évente 400 millió tonnányi műanyagtermék készül szerte a világon. A valaha gyártott műanyagtermékek – amelyeknek a mennyiségét 9 milliárd tonnára becsülik – egyharmada még mindig használatban van, mindössze 7 százalékát hasznosították újra, és kevesebb mint egytizedét égették el. Ez azt jelenti, hogy a műanyag 60 százaléka hulladéklerakóban vagy az óceánokban végzi – írja a Medium.
Hogyan érdemes megszabadulni tőle?
Évente 4-12 millió tonnányi műanyaghulladékot engednek az óceánokba, ami súlyosan károsítja az élővilágot. A szeméttelepeken való felhalmozás egy fokkal jobb megoldás, ez esetben ugyanis a műanyaghulladékban lévő szén idővel – mondjuk több ezer év után – visszakerül a talajba, ahonnét származik, és nem fertőzi a légkört. Az elégetett műanyagszemétből ezzel szemben szén-dioxid kerül a levegőbe, bár a ránk maradt hulladék más káros hatásával nem kell számolni.
A környezetvédelmi igyekezeteknek köszönhetően ma már a műanyaghulladék kb. 20 százalékát hasznosítják újra, de a műanyaggyártás oly mértékben növekszik, hogy ez a szám nem ad túl sok bizakodásra okot.
A műanyagok 99 százaléka fosszilis energiahordozókból, vagyis szénből, kőolajból és földgázból készül. Kérdés, melyik a kevésbé rossz megoldás: ha az üzemanyagok a légkörbe kerülve erősítik az üvegházhatást, vagy ha műanyaggyártásra használják őket? Sajnos mindkét esetben borzalmasak a következmények. Ha a világon egy év alatt előállított kőolaj feléből műanyag készülne, megduplázódna a jelenlegi műanyagtermelés, ami katasztrófához vezetne. Azok az olajtársaságok, amelyek a klímaváltozást szem előtt tartva inkább műanyaggyártásba fektetnek, valójában nagyon is tévúton járnak.
Csökkenteni kell a műanyag használatát
Az egyetlen valóban hasznos megoldás a műanyaghasználat radikális csökkentése. Vannak erre irányuló kezdeményezések: a szupermarketek jelentős része felhagyott a plasztik bevásárlószatyrok automatikus (ingyenes) használatával, és a nagyvárosokban már csomagolásmentes boltok is léteznek, ahol mindenki a magával hozott kosarat, szatyrot használja.
Csomagoláshoz, postai küldemények biztonságos tárolásához a papír sokkal ideálisabb megoldás, mint a műanyagbélés. Habár a papírhasználat egyes esetekben jobban növeli a szénlábnyomot, óriási előnye a műanyaggal szemben, hogy könnyen lebomló, természetes alapú anyag. A műszálas ruhák alternatívái a gyapjúból, kender- vagy lenvászonból készült darabok, de az is igaz, hogy a gyapjúgyártás jelentős mértékben szennyezi a vizeket, így súlyos környezetkárosító hatása van. Jó választás jó minőségű, tartós műszálas ruhákat hordani, sérülés esetén nem kidobni, hanem megfoltozni őket, életük végén pedig újrahasznosítani őket.
Egyes esetekben elkerülhetetlen a műanyagok használata: a járműiparban például könnyű alkatrészeket, az építőiparban pedig szigeteléseket gyártanak belőle. Szerencsére az itt felhasznált műanyagok a legtöbb esetben később újrahasznosíthatók.