Évről évre egyre kevesebb könyvet olvasunk – derül ki a statisztikákból. Miközben a világhálón szinte minden percben különféle szövegeket fogadunk be, egyre kevésbé vagyunk hajlandók leülni és elmerülni egy hosszabb lélegzetvételű írásban. Míg 1978-ban az amerikai lakosság nyolc százaléka állította, hogy egyetlen könyvet sem olvasott az előző év során, tavaly már huszonnégy százalékuk – számol be a Gallup. És hogy milyen hatással van ránk, hogy a könyvek fokozatosan kiszorulnak az életünkből? Erre keresték a választ szakértők az Elemental cikkében.
Jobban fog az agyunk, és a társas készségeink is fejlődnek
Amikor könyvet olvasunk, számos különböző módon dolgoztatjuk meg az agyunkat – állítja dr. Ken Pugh, a Yale Egyetemmel együttműködő Haskins Laboratories kutatási igazgatója. Képzelőerőnk mellett szelektív figyelmünket, megismerési és nyelvi képességeinket is igénybe vesszük. Ugyanez nem igaz arra az esetre, amikor az internetet böngészve gyors tempóban szaladunk végig az elénk kerülő, rövid szövegek garmadáján.
Pugh szerint persze az online szöveg befogadásának is megvannak a maga pozitív hatásai, ezek azonban teljesen mások, mint amelyeket a hosszú, összefüggő szövegek olvasása esetén tapasztalunk. Nagyon fontos lenne ezért, hogy az egyik olvasásfajta ne szorítsa ki a másikat, és mindig szánjunk időt a világhálón való szörfözés mellett a hosszabb, hagyományosabb szövegek fogyasztására is.
Kognitív képességeink mellett szociális készségeinket és empátiánkat is fejleszti a könyvolvasás – állítja egy 2013-as kutatásra hivatkozva dr. Maria Eugenia Panero, a Yale Érzelmiintelligencia-intézetének kutatója. A szakember szerint a magas irodalom – nem kell ettől félni, regényekről van szó – segít belehelyezkedni embertársaink helyzetébe, átélni egy-egy szereplő érzéseit és gondolatait, belelátni abba, hogyan lehet még gondolkodni a világról. Ez pedig megkönnyíti a másokkal való barátkozást és közös munkát.
Panero és kollégái sikertelenül próbálták megismételni a kutatás rövid távú eredményeit, viszont arról meggyőződtek, hogy a rendszeres könyvolvasás hosszú távon ténylegesen fejleszti a társas készségeinket. A kutató szerint az audiovizuális fikciós műveknek (filmeknek, tévéműsoroknak) is lehetnek hasonló hatásai, de az olvasás sokkal jobban megdolgozgatja az elménket, illetve jóval nagyobb figyelmet igényel, ezért hatványozottan képes fejleszteni ezeket a képességeinket. Mindemellett a rendszeres könyvolvasás a szókincsünket is gyarapítja, ami szociális interakcióink alkalmával szintén nagyon hasznosnak fog bizonyulni.
Továbbra is a papír a nyerő
Azt is megvizsgálták, hogy hatásunkban van-e különbség a hagyományos, papíralapú könyvek és az e-könyv olvasása között. Dr. David Daniel, a James Madison Egyetem pszichológiaprofesszora szerint, ha képernyőről olvasunk, agyunk másként, nehezebben dolgozza fel ugyanazt a szöveget – lassabban is haladunk az olvasással –, mint ha nyomtatott formában találkoznánk vele. Egy kísérletben az alanyok – az e-könyvvel szemben – eredményesebben voltak képesek visszaidézni egy adott szöveget, ha papíralapú könyvben olvasták. Az biztos, hogy a képernyő valamilyen módon megváltoztatja az olvasásélményt – állapítja meg a szakértő.
Ezek a kutatások még csak tapogatóznak a témában, de az biztos, hogy a könyvolvasás segítségével kognitív képességeinket és műveltségünket is fejleszthetjük, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy jó könyv mindig remek szórakozást ígér. Már csak ezért sem szabad veszni hagyni a Gutenberg-galaxist.
