Bolygónk természeti kincseinek megóvása és a környezetszennyezés megállítása fontos, ezzel legalább 50 éve tisztában vagyunk. Nem végeztünk azonban túl jó munkát ezen a téren: a klímaváltozás szintje tavaly sohasem látott méreteket öltött, szó szerint fuldoklunk a műanyagban, és egyre nagyobb mértékben pusztulnak ki a különböző fajok. A Vox összeszedett hét tényt az elmúlt egy évből, ami tökéletesen illusztrálja bolygónk jelenlegi állapotát.
A klímaváltozás aggasztóbb, mint gondoltuk
A legfrissebb kutatások igencsak borús jövőképet vizionálnak számunkra: a jövő évszázad kezdetére Földünk átlaghőmérséklete mintegy 4 fokkal lesz magasabb a mainál, ez pedig szörnyű következményekkel jár a környezet és az emberiség számára egyaránt. Unokáinknak és dédunokáinknak egy sor természeti katasztrófával, árvizekkel, járványokkal és éhínséggel kell majd szembenézniük a 22. század hajnalán. Habár az utóbbi egy évben egy sor fontos kezdeményezés született a klímaváltozás elleni harc jegyében – például a 16 éves svéd diáklány, Greta Thunberg által életre hívott #FridaysForFuture mozgalom –, számos ország és fontos döntéshozó (köztük az Egyesült Államok kormánya) egyszerűen nem hajlandó cselekedni az ügyben.
A műanyag még sokkal rosszabb, mint hittük
Április elején egy vemhes ámbráscet tetemét vetette partra a tenger Szardínia szigeténél – az állat gyomrában húsz kiló műanyagot találtak, mely emésztőrendszeri sokkot okozott a bálna szervezetében. Egy hónappal korábban a Fülöp-szigeteknél bukkantak egy fiatal Cuvier-féle csőrőscetre, melynek halálát szintén az általa lenyelt, mintegy negyven kilogrammnyi műanyag szemét okozta. A gizai piramis méretének megfelelő mennyiségű műanyaghulladék kerül az óceánokba és tengerekbe minden évben, elmondhatatlan környezeti károkat okozva a helyi élővilágban. Átlagosan a kidobott műanyag szemétnek csupán 9 százalékát hasznosítjuk újra, ami igencsak riasztó számadat.
Az élet szó szerint nehéz
Gondolkodtál-e valaha azon, vajon mennyit mutatna a mérleg, ha a világ összes élőlényét, a baktériumoktól a növényeken át egészen az emberekig egyszerre állítanánk rá egy hatalmas mérlegre? Egy tavalyi kutatásban tudósok eljátszottak ezzel a gondolattal. Érdekes eredményekre jutottak: többek közt kiderült, hogy a bolygónkon élő baktériumok összessége 1100-szor annyit nyom, mint a világon élő valamennyi ember együttvéve. A kutatással aggasztó tényekre is rávilágítottak, az is kiderült, hogy napjainkban mindössze hetedannyi szárazföldi emlősállat él a bolygón, mint az emberi ipari tevékenységet megelőző időkben.
Riasztó mennyiségben pusztulnak a békák
Egy márciusban publikált kutatás tanúsága szerint tömegesen pusztulnak világszerte a békák és egyéb kétéltűek. A Batrachochytrium dendrobatidis nevezetű gyilkos kitridgomba fertőzése az állatok bőrén jelenik meg, és onnan szétterjedve mintegy belülről emészti fel a kétéltűeket. A betegség döbbenetes mértékű pusztulást eredményezett az utóbbi ötven évben – 90 békafaj került a kihalás szélére, 124 faj egyedeinek pedig mintegy kilencven százaléka veszett oda. A korábban sohasem látott mértékű járvány oka elsősorban a békák kereskedelmi célú értékesítése, amivel a világ más-más tájairól származó állatokat kiemelik természetes környezetükből, összeeresztik egymással, amiből beláthatatlan következmények származnak.
Kihalnak fajok, de újak is megjelennek
A WWF statisztikái szerint 1970 óta riasztó mértékben, hatvan százalékban csökkent a különböző gerinces állatfajok – emlősök, madarak, hüllők, halak és kétéltűek – egyedszáma. Ezzel párhuzamosan azonban évről évre fedeznek fel új fajokat a szakemberek, legutóbb például Madagaszkáron bukkantak egy eddig ismeretlen békafaj egyedeire.
Emellett egyre nyomósabb bizonyítékok látnak napvilágot arról, hogy az ember környezetre gyakorolt hatása milyen nagymértékben kihat a különböző állatpopulációkra is. Ausztrál tudósok például egy tengeri teknősfaj esetében figyelték meg, hogy a nőstény újszülött egyedek száma immár 116:1 arányban üti a hímekét. Mivel a környezet hőmérséklete alapvetően befolyásolja a tojásban fejlődő teknősök nemét, a szakemberek egyértelműen úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés okozza az ehhez hasonló látványos anomáliák megjelenését.
Tíz évünk van rá, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát
Az ENSZ 2015-ös párizsi klímaegyezménye azt a célt tűzte ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti szinthez képest. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt képesek legyünk tartani, 2030-ra a mai szint felére kell csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását világszerte, 2050-re pedig teljesen fel kell számolnunk a káros anyagok légkörbe juttatását – derült ki tavaly. A jelenlegi helyzet pedig nem éppen ebbe az irányba tendál. 2018-ban minden eddigi rekordot megdöntött az éves szén-dioxid-kibocsátás szintje, és évről évre egyre több energiát fogyasztunk globálisan.
Jogunk van az élhető környezethez
A tavalyi évben több olyan bírósági ügy került a hírek frontvonalába, melyben egyes ipari cégeket az általuk okozott környezeti károkért perelték be az érintettek. Az egyik esetben fiatalok perelték be az amerikai szövetségi kormányzatot, mert anyagi haszon reményében engedélyezte fosszilis tüzelőanyagok bányászatát egyes területeken, ezzel bizonyítottan hozzájárult a globális felmelegedéshez. Egy másik persorozatban városok, kormányok, illetve helyi önkormányzatok léptek fel jogi úton bizonyos olajtársaságok ellen, melyek tevékenysége folytán – a klímaváltozás következtében – a tengerek szintje megemelkedett, veszélybe sodorva az adott területek lakosságát.
Minden bizonnyal évről évre egyre több hasonló pereskedésre kerül majd sor, ezek pedig olyan alapvető kérdéseket vetnek fel, mint például, hogy mennyire van – szó szerint – jogunk egy biztonságos, élhető bolygóhoz.
