Tényleg okosabbak a nagytestű kutyák?

A kutatásokból úgy tűnik, hogy a nagyobb kutyák jobban jeleskednek bizonyos intelligenciát mérő feladatok megoldásában, mint a kisebb fajták. De mi múlik a méreteken, és mit tulajdoníthatunk a különböző fajtáknak? És mennyit számít, ha iskolába járunk a kedvencünkkel? A Science Alert sok mindenre megtalálta a választ.

Egyelőre nem tudni, hogy mi okozza a különbségeket 

A nagyobb aggyal rendelkező kutyák jobban teljesítenek, ha az adott feladat megoldásához szükség van a végrehajtó funkciók használatára. A végrehajtó funkciók olyan komplex, számos komponensből álló képességhalmazt alkotnak, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a viselkedésszervezésben. Daniel Horschler, a kutatás vezetője, az Arizonia Egyetem antropológus doktori hallgatója szerint még nem egyértelmű, hogy az eredmények közötti különbség az idegsejtek számától vagy a köztük lévő kapcsolat eltéréséből adódik. Egyelőre ez nem tisztázott, de a kutatókat feltétlenül érdekli a jelenség háttere.

A vizsgálatok eredményei szerint azonban úgy tűnik, hogy a kutyák agyának mérete nem áll összefüggésben az intelligenciájuk mértékével. Horschler megállapította, hogy a kutyák agyméretéből nem lehet következtetni az intelligenciatesztek eredményeire. A tanulmány megállapításai tükrözik azt, amit a tudósok korábban a főemlősökkel kapcsolatban megállapítottak: az agy mérete a végrehajtó funkciókhoz kapcsolódik, de az intelligencia más típusaihoz nem.

„A korábbi tanulmányok jellemzően főemlősöket vizsgáltak, így nem lehettünk biztosak abban, hogy az eredmények a főemlősök agyának egyedi aspektusai-e” – mondja a kutató. „Úgy gondoljuk, hogy a kutyák vizsgálata azért is fontos, mert hatalmas eltérések vannak a különböző fajták agyméretében, ez pedig a szárazföldi állatok között egyedi. Nézzünk csak meg egy német dogot meg egy csivavát, hatalmas a különbség” – teszi hozzá.

Rejtett jutalom

Horschler és csapata 74 különböző fajtából több mint 7000 kutya adatait hasonlította össze. Az egyes fajták tulajdonságai segítettek becsléseket készíteni az agyak méretéről. Az adatok a Dognition.com weboldalról származnak, amely segítséget nyújt a gazdák számára, hogy milyen fajtájú kutyákkal milyen játékos tevékenységeket érdemes űzni a kognitív képességeik fejlesztése érdekében. A felhasználók a weboldalra feltölthetik az adatokat, melyekhez később a kutatók is hozzáférhetnek.

A rövid távú memória teszteléséhez a gazdák a kutyájuk szeme láttára egy jutalomfalatot rejtettek két lefordított pohár közül az egyik alá. Ezt követően 60, 90, 120 vagy 150 másodpercet vártak, mielőtt megengedték a kutyának, hogy megegyék a jutalomfalatot. A kisebb testű kutyáknak nagyobb kihívást jelentett megtalálni, hogy melyik pohár alatt volt a finomság.

Az önkontroll teszteléséhez a gazdik a jutalomfalatot a kutya elé helyezik, azonban megtiltják, hogy megegye azt. Ezt követően a gazdák becsukják a szemüket vagy elfordulnak a kutyától. A nagyobb testű ebek jellemzően hosszabb ideig vártak, mielőtt megették a jutalomfalatot.

Mennyit számít a méret?

A kutatók azt is vizsgálták, hogy az egyes kutyák mennyire képzettek. Megállapították, hogy a nagyobb fajták jobb rövid távú memóriával és önkontrollal rendelkeznek, mint a kisebb kutyák, függetlenül a képzettségüktől. Ezek után Horschler és csapata szeretné összehasonlítani a különböző fajok kognitív képességeit. „Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogyan fejlődik a kogníció, és ez milyen biológiai folyamatokkal jár” – avat be a PhD-hallgató, aki kiemeli: „Többek között már azt is tudjuk, hogy az agy mérete valamilyen módon kapcsolódik a kognícióhoz, függetlenül attól, hogy ez kifejezetten a méretbeli különbségek miatt van így, vagy valami más áll a háttérben.”