Elképesztően szuper, hogy abban az időben élünk, amikor ezt a mikrobiológiai kísérletet elindították Skóciában. A 2014-ben megkezdett, és a 2514-ben befejeződő, 500 éves projekt első két évének eredményeit a kutatócsoport nemrég tette közzé, erről pedig a Science Alert számolt be.
Mire megy ki a játék?
A tudományos vizsgálat igen egyszerű: arra keresi a választ, hogy az izolált mikrobák mennyi ideig maradnak életben. A skót, német és amerikai kutatók agyából akkor pattant ki a projekt gondolata, amikor azon tűnődtek, hogyan csökkennek a mikroorganizmusok életjelenségei, amikor azok nyugalmi állapotban vannak.
Vajon milyen matematikai függvénnyel írható le a halálozási arány ilyen hosszú időszakon mérve? Egyáltalán ugyanolyan gyorsan halnak-e meg, vagy vannak olyan populációk, amelyek hosszabb ideig képesek túlélni? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásához a kutatócsoport lezárta a szénabacilus néven is ismert bacillus subtilis spóráit, amelyek arról ismertek, hogy nyugalmi állapotban akár szélsőséges körülmények között is képesek életben maradni.
Ezután a kutatók várakozásba kezdtek, és úgy tűnik, ezt még jó ideig folytatniuk kell, ugyanis a spórák élettartama messze meghaladja az emberi élet hosszát. A baktériumok és a fiolák megfigyelése elég komoly türelemjátéknak bizonyul. „Ez lesz a leghosszabb tudományos kísérlet” – nyilatkozta a csapat 2014-ben. Úgy tervezték, hogy a mikrobák és biomolekulák évszázadokon keresztül képesek legyenek életben maradni. Ez lehetőséget biztosít olyan vizsgálatok elvégzésére, amelyek kiegészítik a jelenleg hiányos ismereteinket.
A kísérletben az első 24 év alatt kétévente egy bizonyos számú fiola kinyílik, így a kutatók láthatják, hogyan alakultak a spórák. Az első 24 év elteltével az ellenőrzést biztosító folyamat lassulni kezd, végül csak 25 évenként egyszer engednek betekintést, egészen 2514-ig. Akkor majd kiderül, hogy milyen a mikroorganizmusok halálozási aránya – feltéve, ha egyáltalán a bolygónk kitart ilyen sokáig.
A baktériumok köszönik, jól érzik magukat
„Két év elteltével az 500 évre tervezett kísérletben nem volt megfigyelhető jelentős csökkenés a spórák életjelenségeit tekintve” – mondják a kutatók, majd felhívják a figyelmet arra, hogy ennyi idő távlatában korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. „Bár az életbenmaradási arányban egyelőre nem mutatkoznak jelentős különbségek, a kis változások is vezethetnek nagy különbségekhez, hiszen a tárolási idő növekedése a spórák ellenálló képességére drámai hatást gyakorolhat.”
Nem csak baktériumok kerülnek górcső alá
A kísérlet szokatlan időtartama miatt azoknak a kutatóknak, akik a jövőben részt szeretnének venni benne, szigorú feltételeknek kell megfelelniük. „25 évenként a tudósoknak készíteniük kell egy másolatot a kísérlet leírásáról és utasításairól, ezzel biztosítva, hogy a hosszú élettartam mellett a technológia és a használt nyelvezet is naprakész legyen” – magyarázzák a kutatók. „Mivel a tartósság rendkívül fontos, megfelelő minőségű papírt és tintát kell használni.” Nincs mit tagadni, ez akkor is bölcs döntés, ha egyelőre nem sokat tudunk arról, hogy mit tartogat számunkra a tudomány.
