Patrik Brundin, a Journal of Parkinson’s Disease szakfolyóirat főszerkesztője borús jóslatokkal állt elő a lap hasábjain megjelent cikkében, melyet a Science Alert idéz. A szakember szerint 2040-re világszerte olyan mértékben megnő a különböző időskori degeneratív idegrendszeri betegségekkel diagnosztizált páciensek száma, hogy az mind az orvostudomány, mind a társadalom és az egészségügy számára súlyos következményekkel jár – nem utolsósorban anyagi téren.
Öregszik a társadalom, nő a betegek száma
Az egyre inkább elöregedő nyugati társadalmakra nemcsak a Parkinson-, de az Alzheimer-kór és a hasonló demenciával járó betegségek egyre hatalmasabb terjedése is nagy veszélyt jelent. Az ezen betegségek kezelésének útjában álló legfőbb akadály az, hogy még mindig nagyon keveset tudunk arról, mi is okozza pontosan kialakulásukat. A szaknyelven „reszkető bénulásnak” nevezett kór, melyet először 1817-ben írt le James Parkinson angol orvos, a tudomány jelenlegi állása szerint agyunk dopaminszintjének csökkenése, illetve a finomabb mozgásokat irányító törzsdúcok elhasználódása és tönkremenése következtében jelentkezik. Az, hogy ezek hátterében mi áll, továbbra is rejtély.
A statisztikák szerint világszerte mintegy 6,1 millió, Parkinsonnal diagnosztizált ember él, mely szám több mint duplája az 1990-es évtizedben megfigyeltnek. Általánosságban 7-14 évvel rövidíti meg életünket a betegség, melynek következtében évente kétszázezren halnak meg korábban. Az előrejelzések szerint a demográfiai változások, vagyis az idősek egyre növekvő társadalmi arányának következtében húsz év múlva már 12 millió körül járhat az érintettek száma. Mindebbe pedig még nem kalkuláltuk bele a különböző negatív környezeti hatások hatását, mely a kutatások szerint szintén szerepet játszhat a kór kialakulásában.
A szakemberek egy különös összefüggésre is felhívták a figyelmet. Tudósok már több mint ötven éve megállapították, hogy a dohányosok immúnisabbak a Parkinson-kórra, a kortárs kutatások pedig azt mutatják, hogy azok esetében, akik évtizedeken keresztül rendszeresen cigarettáztak, 40 százalékkal kevesebb az esély a betegség kialakulására. Az elmúlt évtizedek során, köszönhetően az egészséges életmódot hirdető kampányoknak, a dohányzás fokozatosan veszített népszerűségéből, mely szintén növelheti a Parkinsonnal diagnosztizált esetek számát, melyet a legpesszimistább becslések a 2030-as évek végére 17 millióra becsülnek.
Ray Dorsey, a New York állambeli Rochester Egyetem idegtudományi professzora szerint mindezek az erőjelzések arra intenek, hogy sürgősen akcióba kell lépnünk a Parkinson-kór és egyéb időskori betegségek megelőzésének és minél sikeresebb kezelésének érdekében. Fontos felhívnunk az emberek figyelmét ezekre a problémákra, illetve sürgetnünk a döntéshozókat, hogy minél jobban támogassák a különböző kutatásokat és az újfajta kezelések kifejlesztését. Dorsey hangsúlyozza, hogy egészséges életvitellel elkerülhető a Parkinson kialakulása, és – habár gyógymódot egyelőre nem ismer az orvostudomány – a betegséggel diagnosztizált páciensek számára is számos olyan módszer létezik már, mellyel jócskán enyhíthetők a tünetek.
