Edzés közben elemzi az izzadságod az új csodatapasz

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy sportolók számára kifejlesztett vízhatlan tapasz megméri, hogy mennyit és hogyan izzadunk edzés közben.

Komolyabb testmozgáskor érdemes figyelnünk testműködésünk különböző mutatóira, például a pulzusszámra vagy az izmaink terhelésére, melyek – különösen a profi sportolók esetén – sok mindent elárulhatnak fejlődésünkről és megfelelő kondíciónkról. Amerikai tudósok úgy vélik, legalább ennyire fontos dolgokat tudhatunk meg verítékünk mennyiségéből és kémiai összetételéből, ezért megalkottak egy különleges, sebtapaszra hasonlító apró szerkezetet, mely kellő információval lát el minket izzadásunkra vonatkozóan futás, kerékpározás vagy akár úszás esetén. A Science Advances folyóiratban közölt fejlesztésről a Los Angeles Times számolt be.

Rengeteg dolgot megtudhatunk az izzadásunkból

Verejtékünk számos olyan kémiai anyagot – sókat, cukrokat, hormonokat, alkoholt – tartalmaz, melyek közvetlenül árulkodhatnak egészségi állapotunkról. John Rogers, az Illinois állambeli Északnyugati Egyetem biokémia-professzora, jelen kutatás vezetője szerint azonban mégsem helyezünk annyi figyelmet izzadságunk vizsgálatára, mint tesszük azt egyéb testfolyadékaink, például a vér vagy a vizelet esetében.

A Rogers és kollégái által kifejlesztett, kb. négy centi hosszú tapasz ugyanúgy ráragasztható a bőrre, mint bármelyik leukoplaszt. Az izzadság a tapasz közepén található, hajszálnyi résen keresztül szivárog be annak belsejébe, ahol egy apró, kígyóvonalszerű „folyosóra” továbbítódik. Az ebben a csatornában található különböző vegyületek reakcióba lépnek a verejtékkel, melynek hatására a tapasz elszíneződik. Minél több folyadékot vesztett az adott személy, annál erősebben kékül be annak felszíne. A legsötétebb szín azt jelzi, hogy súlyos dehidratáltság állapota lépett fel. Emellett a szerkezet a rajta található különleges mikroelektródák segítségével közvetlenül okostelefonunkba küld információkat bőrünk hőmérsékletéről és verítékünk mennyiségéről. Egy erre kifejlesztett applikáció a kapott adatokat elemezve meg tudja mondani, hogy mennyi vízutánpótlásra van szüksége szervezetünknek, így az edzés alatt nem kell vaktában találgatnunk.

Az új találmány segít abban, mennyi vizet kell innunk edzés közben
Fotó: Colin Anderson Productions Pty L / Getty Images Hungary

A kutatók szerint erre nagy szükség van, hiszen a felmérések szerint a sportolók, különösen az olyan, maximális fizikai erőnlétet igénylő sportot űző atléták, mint az ultramaraton-futók vagy a triatlonosok, mindössze elenyésző százaléka képes magától a megfelelő – se nem kevés, se nem túlzott – folyadékbevitel megállapítására egy-egy verseny során. Nyáron különösen nagy veszélyeket rejthet magában a nagy hőségben való testmozgás, mely könnyen dehidratálja az embert – ennek következménye pedig akár stroke is lehet.

A kutatók a szóban forgó tapaszt a 2017-es Ironman-világbajnokságon tesztelték, ahol tizenkét triatlonos atléta alkarjára ragasztották az apró „izzadságszkennert”, mely mindannyiuk esetében a teljes kétórás verseny alatt – melybe egy 45 perces víz alatti úszás is beletartozott – végig a helyén maradt. Rogers saját magán is kipróbálta a tapaszt, miközben többek közt kosárlabdázott és teniszezett. A beszámolók szerint maga a szerkezet semmivel sem más, mintha egy sebtapaszt viselnénk, sőt kevésbé fájdalmas az eltávolítása.

Rogers és csapata nemrég továbbfejlesztették találmányukat, létrehozván egy hasonló tapaszt, mely verítékünk hőmérsékletét és savasságát, továbbá glükóz-, laktóz- és sótartalmát méri. A chicagói Lurie Gyermekkórház már most is alkalmazza Rogers találmányát, hogy segítségével újszülötteknél szűrhessék ki a cisztás fibrózis előfordulását, verítékük klórtartalmából nyert információk révén. Tavaly júliusban a Stanford Egyetem kutatói egy hasonló tapaszt vizionáltak, mely a stresszhormonnak nevezett kortizol mennyiségét lenne képes megmérni izzadságunkban. A szakértők szerint nagy piaci igény kínálkozik a hasonló eszközökre, melyek könnyebbé tehetik a szervezetünk állapotáról való információszerzést, és a jövőben felválthatják a hagyományosabb vizsgálati eszközöket, például a vérvételt.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.