Esther Perel Antwerpenben nőtt fel, náci koncentrációs tábort családjukból egyedül túlélő emberek gyermekeként: édesapjának nyolc, édesanyjának hét testvére veszett oda a borzalmakban. A második világháborút követően sok zsidó otthonban nem lehetett örülni, gyönyörködni, vágyakozni, mert ez azt jelentette, hogy az ember nincs eléggé résen, nincs felkészülve az újabb veszélyekre. A Perel családban azonban más volt a helyzet, Esther szülei nemcsak túléltek, hanem gyarapodni is tudtak.
A szülők, akik négy évig néztek farkasszemet a halállal, páratlan ajándéknak tekintették az életet, aminek minden egyes napját igyekeztek kihasználni. Ennek a hátulütőjeként, ha két percig szomorú volt valaki a családban, rögtön megkérdezték, mi a baj.
Soha nem lehetett olyan problémád, ami miatt érdemes volt szomorkodni. Mi tud versenyre kelni Auschwitzcal?
– emlékszik vissza Esther Perel, aki otthonról hozta azt a hitet, hogy az emberi lélek a legsúlyosabb traumák után is képes a gyógyulásra. A szülői ház elhagyását követően Jeruzsálemben tanult, majd az Egyesült Államokba érkezett egyéves ösztöndíjra, de a retúrjegyét sohasem használta fel. Beleszeretett New Yorkba és egy férfiba, akivel több mint harminc éve házasok.
Karrierje első húsz évében a világ számos országát bejárta, miközben olyan családokkal dolgozott – főként menekült és bevándorló emberekkel –, ahol kultúrák, vallások, etnikumok keveredtek. Elsősorban az érdekelte, hogy ezek a hatások hogyan formálják a nemi szerepeket és a gyermeknevelési szokásokat. Amikor két fia nagyobbacska lett, Esther Perel új szakmai területre tévedt, amely később világhírűvé tette.
A The New York Times-bestseller-író pszichoterapeuta Esther Perel manapság az egyik legéleslátóbb és legeredetibb hang a modern párkapcsolatokról, szexualitásról, intimitásról szóló diskurzusban. A kilenc nyelven folyékonyan beszélő szakember New Yorkban praktizál, emellett a legnagyobb bevétellel rendelkező amerikai cégek tanácsadójaként is dolgozik. TED-előadásai rendkívül népszerűek: eddig több mint 20 millióan látták a felvételeket világszerte.
Az igazi hírnevet első könyve hozta meg számára, amelyet 25 nyelvre fordítottak le. Magyarul 2015-ben jelent meg Szeretkezés fogságban: A szexualitástól az erotikáig címmel, az Oriold és Társai Kft. gondozásában. A The State of Affairs: Rethinking Infidelity (A viszonyok helyzete: újragondolni a hűtlenséget) c. második műve szintén óriási siker. Írásai mellett ő a producere és házigazdája a többszörösen díjazott Where Should We Begin? (Hol is kezdjük?) c. podcast műsornak, amelynek keretében bárki belehallgathat egy-egy párterápiás ülésbe.
A 21. század egyik legnevesebb párterapeutájával Alexandra Schwartz, a The New Yorker újságírója készített nagyinterjút 2018 decemberében A szerelem nem a tartós lelkesültség állapota címmel. Az alábbiakban ebből a szövegből válogattunk részleteket, amelyet a sztárpszichológus legnézettebb TED-beszédéből származó idézetekkel egészítettünk ki.
#1 A modern házasság önmegvalósítás
A szerelem jelenkori ideológiája kényszerítő erejű: soha nem volt ennyire központi egysége a társadalomnak a pár.
Sohasem vártunk el ennyit az intim kapcsolatainktól, és sohasem görnyedtünk ennyire a terhük alatt.
Régebben általánosabban fordult elő, hogy valaki, különösen a nők, harminc évig nyomorultul érezték magukat egy házasságban, amiből maximum a partner korai halála jelentett kiutat. Manapság azonban sok nyugati országokban élő középosztálybeli ember számára a házasság inkább romantikus megállapodás, mint gazdasági kényszer, aminek lényegesen könnyebb véget vetni. Ma már a házasságnak nagyszerű dolognak kell lennie, az önmegvalósítás terepének, ahol egy sor szükségletünk nyer kielégülést: a házastársunk a legjobb barátunk, a társunk, a szeretőnk, a közösségünk.
Manapság egy embertől kérjük mindazt, amit régen egy egész falu biztosított számunkra.
#2 Egzisztenciális svédasztal: ma már minden megbeszélés tárgya
A városiasodás és a radikális individualizmus világában a szabályokat a választások lehetősége váltotta fel, így az emberi kapcsolatok rapid változásokon mennek keresztül. Azonban a megnövekedett szabadság a bizonytalanság és a kétségek fokozódását is magával hozta.
Amit régen szabályok, kötelességek, kényszerek határoztak meg, ma megbeszélés tárgya.
Ma már a pár közösen dönt arról, hogy mi az, ami számít, hol akarnak élni, akarnak-e gyermeket, ha igen, mennyit és mikor. Ezek az alkufolyamatok azonban hatalmas kihívás elé is állítják a kapcsolatokat.
#3 Miért fáj ennyire a hűtlenség, és miért ilyen gyakori mégis?
A hűség fontosságáról való közgondolkodásban a mai napig megfigyelhető a kettős mérce: kilenc országban jelenleg is halálbüntetés jár a nők házasságon kívüli szexuális kapcsolatáért, míg a férfiaknak a legtöbb társadalomban jogosítványuk van a hűtlenkedésre, amelyet biológiai és evolúciós elméletekkel igyekeznek igazolni. A hűtlenség jelentése az internet és a telefonos applikációk világában meglehetősen kibővült.
Soha nem volt ennyire egyszerű hűtlenkedni, és sohasem volt nehezebb titkot tartani. A hűtlenség pedig soha nem követelt ilyen pszichológiai veszteséget.
Míg a régebbi korokban inkább gazdasági veszélyt jelentett, addig a nyugati világban ma már inkább az érzelmi biztonságunkat fenyegeti. Azért fáj annyira, mert a hűtlenség szétzúzza a szerelemről szóló óriási becsvágyat.
Amikor átlépünk egy határt, és titkos viszonyt létesítünk, legtöbbször nem a partnerünknek fordítunk hátat, hanem annak a személynek, akivé mi magunk váltunk.
Nem is annyira valaki mást, mint inkább egy másik énünket keressük.
Ezért fordulhat elő, hogy relatíve boldog házasságokban is történnek megcsalások, hiszen emberek gyakran így reagálnak, ha veszteséget élnek át, ha szembesülnek a halállal, vagy vissza akarják verni az élettelenséget. Ha a viszonyt magát nem is bánják meg, azt igen, hogy fájdalmat okoztak a másiknak. Egy ilyen krízis fordulópontot jelent a kapcsolat számára, amiben kemény munkával a fejlődés lehetősége is benne van.
#4 A párterápiában először csak lazítasz a kérgeken
Esther Perel több évtizede foglalkozik párterápiával. Különleges podcast műsora révén mi is beülhetünk egy-egy alkalomra a rendelőjébe, és megfigyelhetjük, ahogyan dolgozik. A három évada tartó programban anonim módon vállalták párok a részvételt, ezáltal életük legintimebb pillanatait megosztva nemcsak pszichológusukkal, de a hallgatókkal is.
Ez az élmény nemcsak szórakoztatóan izgalmas, de rendkívül tanulságos módon ad új narratívákat a párkapcsolatokról való gondolkodáshoz.
Amikor kiválasztasz egy partnert, kiválasztasz egy történetet is: egyszer csak elkezdesz játszani egy szerepet, amelyre sohasem jelentkeztél.
A terapeuta többek között abban segít a pároknak, hogy szavakat találjanak az érzéseik leírására, és közösen új párbeszédet hozzanak létre. A köztük kialakult kérges interakciókon való lazítás új viselkedéseket eredményez, azt, hogy elkezdenek egymásra másként reagálni. A változás végül a flexibilitás és az alkalmazkodás növekedéséhez vezet, amellyel a jövőben még több helyzetet tudnak közösen megoldani.
#5 A szerelem olyan, mint a Hold
A szerelemről sokszor azt gondoljuk, hogy eltűnt, aztán hirtelen mégis felbukkan. Sokszor van egy árapálya, természetes hullámzása. A szerelem nem a lelkesültség tartós állapota. A szerelem egy ige, egy aktív elköteleződés, amelyben mindenféle érzés helyet kap: pozitívak, primitívek, olykor gyűlöletesek is. Éppen ezért Perel szerint a hitvesi eskünek nem arról kéne szólni, hogy a másik a „mindenünk”. Sokkal reálisabb lenne, ha azt mondanánk:
rendszeresen el fogom cseszni a dolgot, és alkalmanként be is fogom ismerni.
A szeretet folyamatos gyakorlást igényel, tanulásra való nyitottságot egy életen át. Ez alól pedig az olyan világhírű pszichológusok sem kivételek, mint a csodálatos Esther Perel.
