A Londoni Egyetem munkatársai által végzett vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy ha valaki meggyőződésesen szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali eszmék híve, kevésbé képes felmérni, hogy valamiről jól vagy tévesen vélekedik-e. A kutatás érdekessége, hogy a tudósok teljességgel politikamentes kérdésekben kérték a résztvevők véleményét – számol be cikkében a The Independent.
Be kell látnunk, ha tévedtünk
A négyszáz személy részvételével végzett kutatásban az egyetem pszichológusai arra kérték az alanyokat, hogy két kép közül találják meg azt, amelyiken több apró pont található. A vizsgálat az ún. „metakognitív” képességeket vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire vagyunk képben saját tévedéseinkkel. A tudósok azt szerették volna bizonyítani, hogy azok, akik elfogultan, dogmatikusan gondolkodnak, jóval kevésbé tudnak különbséget tenni saját helyes vagy helytelen megállapításaik között.
A kutatók alaposan kifaggatták a résztvevőket politikai nézeteikről. Azokról a férfiakról és nőkről, akik az ideológiai spektrum valamelyik szélén helyezkednek el, általánosságban megállapították, hogy gondolkodásuk inkább tekintélyelvű, a sajátjukkal szembemenő véleményeket pedig kevésbé tolerálják, mint mérsékeltebb nézeteket valló társaik. Miután az alanyok megválaszolták a két kép kapcsán feltett kérdést, a pszichológusok arról próbáltak megbizonyosodni, hogy mennyire biztosak választásuk helyességében, mennyire védelmezik az egyes személyek saját döntésük igazságát.
„Úgy találtuk, hogy a politikai szélsőségek felé húzó emberek jóval gyengébb metakognitív képességekkel rendelkeznek, mint kevésbé elfogult társaik” – számol be a kutatás vezetője, dr. Steve Fleming idegtudós. „Még akkor is kitartanak véleményük mellett, mikor mindent eldöntő bizonyítékot mutatunk nekik annak megcáfolására” – tette hozzá a kutató.
Ha kiderült, hogy valaki rossz képre tette voksát, a kutatók a jó képen megjelenő néhány extra pötty segítségével vezették rá az adott személyt a helyes megoldásra. Az ideológiailag mérsékeltebb válaszadók ekkor elbizonytalanodtak döntésüket illetően, a radikálisabbak ellenben továbbra is kitartottak választásuk helyessége mellett, holott ők is láthatták tévedésük bizonyítékát.
A kutatók természetesen nem állítják, hogy következtetéseik megcáfolhatatlanok. Sőt, mikor egy másik csoport részvételével megismételték a vizsgálatot, kevésbé jött ki ennyire sarkított végeredmény. Max Rollwage, az egyetem doktorandusza szerint szintén más képet kaphatnánk, ha a politikával összefüggő kérdéseket tennénk fel az alanyoknak. Ebben az esetben talán még jobban védelmeznék saját nézeteiket a szélsőségesebb világnézetek hívei. A tudósok szerint kutatásuk azt is bizonyítja, hogy a radikalizmus mint gondolkodásmód túlmutat a politikán – jóval mélyebb pszichológiai okokból fakad.
