Hogy, hogy nem, itt is a méltán elhíresült „gyilkos-négyes”, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, és az egészségtelen táplálkozás felelős nagymértékben azért, ha elhatalmasodnak rajtunk a depresszió tünetei – áll a kutatásban.
Ezek a rizikófarktorok nem ismeretlenek a tudományos világ képviselői számára, ez a vizsgálat most abban volt merőben más, mint az eddigiek, hogy korcsoportonként is összehasonlították az adatokat, és elég nagy mintával dolgoztak. A vizsgálat során 30000 válaszadótól gyűjtöttek be adatokat, a fiatalabbak (18-39), a középkorúak (40-59) és az idősebbek (60-99) köréből.
Egy kérdőív segítségével mérték fel a dohányzást, a testsúlyt, a mozgásszegény életmódot, a táplálkozási szokásokat, és a válaszadók kedélyállapotát. A kutatócsoport kereste a korrelációt a kockázati tényezők és a depresszió tünetei között, a nemet, az etnikai hovatartozást és a társadalmi-gazdasági helyzetet kontrollálva.
Mi mennyi?
A kérdőívek alapján a kitöltők 16 százalékát kezelték korábban depresszióval. Meglepő módon erre a dohányzás tűnt a legerősebb hajlamosító tényezőnek, ami pedig általában a fiatalokra volt jellemző. A fiatalabb dohányosok 2,7-szer nagyobb eséllyel küzdöttek depresszív tünetekkel, mint nemdohányzó kortársaik. A középkorú és idősebb dohányosoknál ez az arány 1,8-szoros volt.
A rangsorban második kockázati tényezőnek az elhízás bizonyult: a fiatalabb, a középkorú és idősebb elhízott válaszadók 65, 54, illetve 67 százalékkal nagyobb valószínűséggel küzdöttek depresszív tünetekkel, mint nem elhízott társaik.
Azok a megkérdezettek, akik kevesebbet mozogtak, szintén nagyobb valószínűséggel mutatták a depresszió tüneteit, és a kor előrehaladtával az egyre inkább jellemző volt: az elülősek között 32 (fiatalok), 48 (középkorúak), illetve 61 (idősebbek) százalékkal sújtottak több résztvevőt a depresszió tünetei.
Az egészségtelen táplálkozás a fiatalabbaknál nem okozott depressziós tüneteket, de a középkorúaknál, és az időseknél azért nagyságrendileg 20 százalékkal ez is növelte azok esélyét.
A felmérés adatai szerint egyébként a megkérdezettek 17 százaléka dohányzott, a társaság negyede volt elhízva, minden második résztvevő élt tohonya módon, és tíz emberből négy a táplálkozására sem figyelt kellőképpen oda.
Mindent összevetve pedig bármelyik hajlamosító tényező jelenléte átlagosan máris az 1,7-szeresére növelte a depresszív tünetek felbukkanásának kockázatát, kettő megléténél ez a rizikó már több mint kétszeresére, három egyidejű teljesülésével több mint háromszorosára, 4 kockázati tényező esetében pedig csaknem a hatszorosára nőtt
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy tudatos életmóddal, sok mozgással, és egészséges táplálkozással sokat tehetünk akár a depresszió kialakulása ellen is.
A depresszió nem rosszkedv vagy gyengeségÉs nem segít rajta a pozitív gondolkodás, ahogy az sem, ha az illető "végre összeszedi magát".
Tovább olvasom
