Minden táplálkozással foglalkozó oldal, vagy cikk tudományos kutatások eredményeire hivatkozik, és az összes diétának akad legalább egy celeb promótere, aki esküszik rá, hogy az általa követett táplálkozási irány csodákra képes, és konkrétan az egész életét változtatta meg.
Ha azonban beleássuk magunkat a diétatörténelembe, nem egy meglepő adatra bukkanhatunk. Ki hinné például, hogy az első fogyókúrázó híresség egy férfi volt, egy angol költő, Lord Byron személyében.
Byronról első körben tudni lehet, hogy meglehetősen hiú volt:
az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh, ember! napod gyorsan alkonyul,
rabnak becstelen vagy s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
szavad és mosolyod képmutatás!
- írja például Felirat egy újfoundlandi kutya síremlékére című versében (a részlet Szabó Lőrinc fordítása).
Annak érdekében pedig, hogy megőrizze alakját, a költőfejedelem nem átallott szódavízen és kekszen élni, illetve néha megengedett magának egy kevés ecetes burgonyacsipszet, a változatosság kedvéért. Byron valószínűleg ezt a diétát saját felhasználásra fejlesztette ki, de mint kiderült, különös étkezési szokásai nagy hatást gyakoroltak más költőkre is. Kortársai közül többen is hasonló étrendet követtek: rizst fogyasztottak például ecettel, mert mindannyian olyan sápadtak és vékonyak szerettek volna lenni, mint ő.
Ma már persze tudjuk, hogy az ecettel átitatott szénhidrát a legkevésbé sem tápláló. Az ecetnek egyébként is vajmi kevés pozitív élettani hatása van, és bár a burgonyafogyasztás egészségesebb, mint a teljes szénhidrátmegvonás, irgalmatlanul sok krumplit kellene ennünk ahhoz, hogy hozzájussunk az összes olyan vitaminhoz és tápanyaghoz, amire szervezetünknek szüksége van.
