Ha nem aludtál rendesen, ne vezess, mert olyan, mintha részeg lennél

Olvasási idő kb. 2 perc

Az alváshiánynak számos negatív hatása lehet a kognitív folyamatokra és a mentális egészségre nézve, de különösen veszélyes lehet azok számára, akik másnap volán mögé ülnek. Egy új tanulmány szerint az kialvatlan emberek sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek el autóbalesetet, mint azok, akik ki tudják pihenni magukat éjjel.

Az AAA Alapítvány közlekedésbiztonsági kutatói összesen 5470 közlekedési balesetet vizsgáltak, és azt találták, hogy azok a sofőrök, 

  • akik 6-7 órát aludtak, 1,3-szer;
  • akik 5-6 órát aludtak, 1,9-szer;
  • akik 4-5 órát aludtak, 4,3-szer;
  • akik pedig 4 óránál kevesebbet aludtak, 11,5-szer (!)

nagyobb eséllyel törték össze magukat, mint azok, akik legalább 7 órán át húzták a lóbőrt előző éjjel. A négy óránál kevesebbet alvó sofőrök koncentrációs képessége leginkább azokéhoz volt hasonlítható, akiknek véralkoholszintje úgy 0,12 és 0,15% között mozog. Az ilyen járművezetők pedig köztudottan nagyobb valószínűséggel okoznak sérüléssel járó, vagy halált okozó autóbalesetet.

Számításba vették természetesen azt is, ki mennyit alszik egyébként, ebben a megközelítésben pedig az volt a mérvadó, mennyivel aludt az illető kevesebbet a megszokottnál. Ezt alapul véve a kutatók az alábbi eredményeket kapták:

  • 1-2 óra mínusz: 1,3-szeres 
  • 2-3 óra mínusz: 3-szoros
  • 3-4 óra mínusz: 2,1-szeres
  • 4 óránál több mínusz: 10,2-szeres az esély a balesetokozásra.
Idézőjel ikon

Az éberség nem azonos az ébrenléttel, így az elalvás nem az egyetlen kockázat

- mondja Brian Tefft, a tanulmány szerzője, az alapítvány senior kutatója a miértekre vonatkozóan. Az alváshiány figyelemkieséssel és az ítélőképesség romlásával járhat, ami igen kritikus lehet egy-egy veszélyes forgalmi helyzetben. Míg a 7-9 óra alvás lenne az ideális, addig Amerikában a kormányzati felmérések szerint a felnőtt lakosság jelentős része ennél jóval kevesebbet alszik.

Nálunk szerencsére átlagban nem ennyire rossz a helyzet, nehezebb napjaink azonban nekünk is lehetnek...

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.