Év végén lezárul a Szabó Magda emlékév, amelynek keretében 100. születésnapja alkalmából az ország több pontján is megemlékeztek a magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legismertebb írónőjéről. Ha lemaradtál a rendezvényekről, nemcsak az írónő új könyvével, a Magdalénával vigasztalódhatsz, de márciusig még megnézheted a Szabó Magda életét bemutató Annyi titkom maradt című kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Érdekesség, hogy az irodalmárok és az olvasók is többnyire ugyanazokat a Szabó Magda köteteket értékelik a legtöbbre, most ezeket mutatjuk be röviden.
Szabó Magda attól olyan aktuális ma is, hogy „tükröt tart elénk, történeteiben sokszor önmagunkat látjuk, ami gyakran nem annyira vonzó” – mondta Jolsvai Júlia, az írónő életműsorozatát gondozó Jaffa Kiadó főszerkesztője, amikor Szabó Magda születésnapján beszélgettünk.
Érdekesség, hogy az irodalmárok és az olvasók is többnyire ugyanazokat a Szabó Magda köteteket értékelik a legtöbbre. Az ajtó és a Régimódi történet legalábbis mindenképpen két ilyen kötet. Az irodalmárok még a Freskót szokták emlegetni, mint különleges szerzői teljesítményt, az olvasók pedig inkább vonzódnak a Für Eliséhez harmadik legszeretettebb Szabó Magda-kötetként.
Az irodalmárok még a Freskót szokták emlegetni, mint különleges szerzői teljesítményt, az olvasók pedig inkább vonzódnak a Für Eliséhez harmadik legszeretettebb Szabó Magda-kötetként.
Az ajtó
A legtöbb nyelven megjelent, legszélesebb körben kiadott Szabó Magda-regény, melyet elsőként dob be valaki a társalgásba, ha Szabó Magda neve szóba kerül. Minden egyes fejezet olyan fergeteges dramaturgiával építkezik, mint a mérnöki precizitással megtervezett orkán. Az írónő és Emerenc érzelmi csatározásai hol földhöz csapják az olvasót, hol elringatják.
A szerzőnő legszeretettebb regényéből 2012-ben Szabó István forgatott filmet, és 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára. Helen Mirren arcvillanásait és fekete köpenyes alakját, melynek minden lebbenésével és ruharáncával képes volt parancsolni, soha nem felejtjük el. Az újra kiadott életműsorozatban a borítóra Emerenc macskái kerültek, akiknek sorsa az ő sorsát és karakterét is meghatározták.
Régimódi történet
Tündérként leírt anyjáért Szabó Magda úgy rajongott, hogy egyik legnagyobb ívű regényét szánta neki. A kötetben megjelenített Jablonczay Lenke életének megalkotásához az író komoly családi kutatómunkát végzett, és a végeredmény önmagáért beszél. A kötet figurái akaratgyengeségükkel, felháborító naivitásukkal igazi önsorsrontók, vagy épp mások sorsának megrontói túlzott akarnokságukkal és józanságukkal. Mint minden hasonló helyzetnek, ennek is a gyermekek és a kiszolgáltatott helyzetben tengődők a legnagyobb vesztesei, akik előbb-utóbb lelki árvák lesznek, bármennyi ember is vegye őket körül.
Az életmű-sorozat új kiadása során ennek a kötetnek az esetében a legfontosabb a lábjegyzet szerepe, hiszen a regényben rengeteg régies használati tárgy neve szerepel, melyről sokszor ötlete sincs az olvasónak, hogy mit jelenthet.
Für Elise
A Für Elise, amelyről csak most tudtuk meg, hogy eredetileg Szabó Magda nem a debreceni éveit szerette volna megírni benne, hanem azt a bécsi időszakot, amikor megismerte Gerhard nevű vőlegényét. Ez utóbbi részleteiről a napokban megjelent Magdaléna című kötet számol be.
A megjelent Für Elise történetében az író végül mégis az érettségi előtti éveket dolgozta fel, melyben kibontakozik Magda szabálytalan gyerekkora, a két mesevilágot idéző szülővel, akik olyan szellemi bölcsőben ringatták a kislányt, mely egész életére kiható kulturális hozománnyá vált.
Megismerhetjük Cilit, a képzelt lánytestvért – ő tökéletes ellentéte és kiegészítője Magdának, aki intellektuális különcségével és olykor esztelen lázadásával egyszerre kedvence és fekete báránya a református gimnáziumnak. Az iskolának, melynek hangulata az Abigélben él tovább.
