Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, hétszeres világ- és tizenháromszoros Európa-bajnokként, Egerszegi Krisztina után a második legsikeresebb úszó női olimpikonunk.
Ő hozta el számunkra a budapesti vizes világbajnokság első magyar aranyérmét a 200 méteres vegyes első helyezettjeként, és ő adta az ötletét annak is, hogy a teljesség igénye nélkül felelevenítsük azoknak az úszó olimpiai bajnokokaink nevét, akik anno a nemzetközi pályákon sorra nyerték nekünk az érmeket.
A Magyar Delfin nagyot úszott Athénban
Legalábbis így emlegették az első újkori olimpián azt a magyar férfit, aki az 1896-ban megrendezett athéni nyári olimpiai játékokon a 13 fokos tengervízben érkezett be elsőként a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszószámban. Ő volt Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold), az első olimpiai bajnok a magyar sporttörténelemben.
"Ez a magyar ifjú egy valóságos delfin!" – mondta a görög trónörökös Hajós győzelme után, másnap pedig már az Akropolisz című újság is csak a Magyar Delfinként emlegette a magyar úszót. Hajós a verseny után bevallotta, hogy az 1200 méteres táv leúszása közben szörnyű halálfélelme volt, semmi másra nem tudott gondolni, csak arra, hogy mindjárt megfagy! Valószínűleg hasonló dolog játszódhatott le a többi versenyző fejében is, akik egymás után adták fel a hideg vízzel való küzdelmet. A feljegyzések szerint Hajós a két szám között zsírral kente be a testét, azt remélve, hogy az majd segít jobban elviselni az alacsony hőmérsékletet, de így is matrózok segítették ki a tengerből az átfagyott bajnokot.
Hajós egy személyes tragédia miatt kezdett el érdeklődni az úszás iránt, miután 13 évesen végignézte, hogy az édesapja belefullad a Dunába. A tragédia nyomán nemcsak kiváló úszóvá vált, de később labdarúgóként, labdarúgó-játékvezetőként, újságíróként, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként és építészként is remekelt. A szegény sorban felnőtt zsidó fiú a Műegyetemen tanult, a diploma megszerzése után pedig Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott.1904-ben végleg felhagyott az élsporttal, és az építészetre koncentrált.
Hajós a sport- és építészeti sikereinek köszönhette, hogy nem esett áldozatául a második világháború zsidóüldözésének, de a kommunizmus ideje alatt is szerencsés volt, mert sok kollégájával ellentétben maradhatott a szakmájában, bár magánpraxisát neki is fel kellett adni. Utolsó munkája a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona volt, amelyet 1955-ben adtak át. Az egykori olimpikon még abban az évben, 77 évesen elhunyt.
A korai időkből érdemes megemlíteni Halmay Zoltánt is, aki pont abban az évben nyert olimpiai aranyérmet, amikor Hajós visszavonult az élsporttól. Vagyis aranyérmeket, hiszen 50 yard és 100 yard gyorson is ő bizonyult a legjobbnak.
Ő fejlesztette tovább Gráfl Ödön váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikáját, az úgynevezett magyar tempót, mely hozzájárult 1904-es olimpiai sikeréhez. Ráadásul az is tovább fényezi eredményeit, hogy az 50 yardos döntőt holtverseny miatt kétszer is teljesítenie kellett. A következő 1908-as olimpián már nemcsak versenyző, hanem a magyar úszócsapat vezetője, edzője is volt. Ekkor két ezüstérmet szerzett, melyek egyben az utolsó olimpiai helyezései voltak.
1910-ig még aktívan úszott, 1919-től aztán a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya lett, egészen 1928-ig. Miután abbahagyta az versenyzést, végérvényesen hátat fordított a sportnak, és 1937-től a Hungária Gumitextilgyár igazgatója lett. Utolsó éveiben Parkinson-kórban szenvedett, és végül 74 évesen halt meg.
Hulton Archive / Getty Images Hungary
De hol vannak már a nők?
Egy ideig a modern olimpiai játékokon – amit 1896-ban rendeztek meg először – még nem voltak, ugyanis annak alapítója és szervezője, egy bizonyos Pierre de Coubertin úgy képzelte, hogy a nők részvétele megmételyezné a játékok alapeszméjét. Ennek ellenére az 1900-ban megrendezett párizsi nyári olimpián két számban mégis indulhattak.
Azt, hogy a nőknek mennyi időbe tellett kivívni, hogy a férfiakhoz hasonlóan ők is próbára tehessék magukat azokban a sportágakban, melyekben tehetségesnek bizonyultak, bizonyítja, hogy még ötven évvel ezelőtt is megpróbálták távol tartani őket számos sportágtól, arra hivatkozva, hogy fizikailag nem alkalmasak rá.
Lökdösték futás közben, csak azért mert nő volt:
Kathrine Switzer 1967-es Boston Maratonon némi csellel játszotta ki a rendszert.. Mivel akkoriban nők nem nevezhettek, ezért keresztneveinek a monogramját, K. V. -t (Katherina Virginia) írta a jelentkezési lapra. Így jutott rajtszámhoz, és állhatott végül a rajtvonalhoz. Azt gondolnánk, hogy innen már csak futnia kellett, de a neheze csak ezután jött, ugyanis amikor a versenyzők észrevették, hogy egy nő is fut közöttük, többen megpróbálták megakadályozni a táv teljesítésében, lökdösték és kiabáltak vele. Hiába, Kathrine végül minden atrocitás ellenére célba ért, így ő lett az első nő, aki hivatalosan is lefutotta a maratont.
Ennél is megdöbbentőbb már csak az, hogy csupán 1991-ben lépett életbe az a szabály, melynek értelmében minden újonnan felvett olimpiai sportágat meg kell nyitni a nők előtt is. Ez viszont nem vonatkozott a régiekre, így történhetett meg, hogy a 2012-es Londoni Nyári Játékok lett az első olyan rendezvény, amelyen a nők minden sportágban nevezhettek. Az úszás lehetősége például a boxhoz képest – amely, mint olimpiai sportág, csak 2012-ben (!) vált elérhetővé a nők számára – viszonylag korán, 1912-ben nyílt meg előttük.
Magyar női olimpikonokról csak 1924-től beszélhetünk, amikor a nyolcvanhat férfi sportoló mellett három magyar lány is indult vívás, tenisz és úszás sportágban. Molnár Ella 200 méteres mellúszásban állt a rajtkőhöz, de sajnos nem volt benne az első tízben, így helyezetlenként írnak róla. Egészen 1952-ig nem is volt volt női úszó olimpiai bajnokunk, de Helsinkiben aztán bepótoltuk a lemaradást, ahol a női válogatott egyszerre négy aranyérmet is nyert. Az egyik győzelem 100 méteres váltóban született Novák Ilonának, Temes Juditnak, Novák Évának, Szőke Katalinak, Littomeritzky Máriának köszönhetően. A váltó aranyán kívül Székely Éva 200 mellen, Szőke Katalin 100 méteres gyorson, Gyenge Valéria pedig 400 méter gyorsúszáson lett olimpiai bajnok, míg Novák Éva 400 méteres gyorson és 200 méteres mellen ezüstérmet is nyert.
Érdekesség, hogy Novák Éva, az olimpia alatt nemcsak úszott, hanem titokban házasságot is kötött Pierre Gerard belga sportújságíróval. Miután hazatért Magyarországra, Hegyi Gyulától és Rákosi Mátyástól kérvényezte, hogy meglátogathassa férjét Brüsszelben, így nagy nehezen, de végül kijutott hozzá, ahol aztán befejezte a Budapesten elkezdett orvosi tanulmányait. Később szemsebészként dolgozott, mellette pedig folytatta az aktív úszást, több belga bajnoki címet nyert, és Belgium színeiben indult az 1956-os nyári olimpián. Az élsportot 1958-ban fejezte be.
A kilencvenes évek úszózsenijei vs. erőszakos edzésmódszerei
Egy kicsit ugorva az időben megérkezünk a magyar úszósport legsikeresebb – és utólag az edzésmódszereket illetően a legvitatottabb – időszakához, a késő nyolcvanas és a kilencvenes évek olimpiáihoz. Akoriban a magyar úszóválogatott világhírű volt, rendre nyerte az olimpiai-, a világ- és európa bajnoki érmeket. Gondoljunk csak az emlékezetes 1996-os Atlantai nyári olimpiára, amikor Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Rózsa Norbert és Czene Attila is ott állt a dobogó legfelső fokán!
„Gyere Egérke! Gyere, kicsi lány!”
A 80-as években robbant be a köztudatba egy törékeny magyar úszólány is, a mindössze 14 éves, Egérkének becézett Egerszegi Krisztina, aki később ötszörös olimpiai, többszörös Európa- és világbajnokká vált.
Első olimpiáján, Szöulban (1988) eltörpült a többi – főleg az orosz és az NDK-s – úszónők mellett, de ennek ellenére 100 méter háton országos csúccsal olimpiai ezüstérmet nyert, majd 200 méteren olimpiai és Európa-csúccsal úszta le a mezőnyt. Aranyérmével Egerszegi lett minden idők legfiatalabb magyar bajnoka. Első, emlékezetes győzelmi pillanataiban a sportriporter, Vitray Tamás magán kívül kiabálta a mikrofonba az azóta anekdotává vált "Gyere Egérke! Gyere kicsi lány!" mondatot. A fél világ tátott szájjal nézte, ahogy az apró gyereklány legyőzi a jóval idősebb, és nagyobb riválisait. Ezt követően kezdett el csak igazán szárnyalni a karrierje, a következő barcelonai olimpián három, az 1996-os atlantai olimpiai játékokon pedig egy aranyérmet nyert, a rengeteg európai és világbajnoki címéről nem is beszélve.
Arról, hogy Egerszeginek ezekért a fantasztikus eredményekért milyen edzéseket kellett nap mint nap abszolválni, csak sejtéseink lehetnek, ugyanis ő sosem, vagy csak nagyon diszkréten nyilatkozott életének ezen részéről. Pedig az utóbbi években sorban hullottak ki a csontvázak a Magyar Úszó Szövetség edzőinek múltjából és több, egykori sportoló pakolt ki a nyolcvanas, kilencvenes évekre jellemző erőszakos "edzésmódszerekről" Ahogy azt Kiss Noémi az Erőszak az uszodában című publicisztikájában megírta – ezeknek alapja önmaguk megerőszakolása, legyőzése volt. A minél jobb eredmények érdekében egyes edzők akár a testi fenyítés eszközét is alkalmazták, nem kevés úszó mesélt utólag szóbeli megalázásról, lelki terrorról, fizikai ütlegelésekről, csattanós pofonokról, vagy akár szexuális zaklatásról. De sokuk úgy beszélt ezekről az erőszakos módszerekről, mint a sportélet egyik, nem túl kellemes velejárójáróiról, amelyek szükségesek voltak sikereik eléréséhez. Ahogy Kiss Noémi is leírta, akkoriban az erőszak egyfajta pozitív, motiváló jelentéssel bírt.
Erről tanúskodik Egerszegi Krisztina egyik interjúja is, amelyben úgy fogalmazott, hogy az esetleges szigort azért nem bánta, mert az arra sarkallta, hogy jobban ússzon, gyorsabb legyen, többet teljesítsen, hogy kihozza magából a legtöbbet. Egerszegi mindig diplomatikusan nyilatkozott, ahogy tette azt Kiss Lászlóról esetében is, amikor kipattant a volt úszóválogatott kapitány körüli nemi erőszak botrány. Bár Egerszegi nyíltan sosem védte meg az egykori edzőt, a Nemzeti Sportnak adott interjújában hangot adott őszinte megdöbbenésének, amiért Kiss lemondott.
Az egykori olimpikon egyébként nem nagyon szerepel nyilvánosság előtt, ritkán politizál, és nem folyik bele a magyar úszósport belharcaiba. Néha ugyan vállal médiaszereplést, és egyszer-kétszer feltűnt reklámokban is, 2007 óta pedig a MOB tagja, de az ideje legtöbb részét a gyerekneveléssel tölti. Három gyermeke közül a legidősebb, Vigassy Bálint, az anyja nyomdokaiba szeretne lépni, és minden vágya, hogy induljon a 2020-as tokiói olimpián.
A férfiak Egerszegi Krisztinája, Darnyi Tamás visszavonulása után Egérkéhez képest egy fokkal beszédesebbnek bizonyult az edzésmódszereket illetően.
Egy régebbi videóban maga is kimondta, valóban előfordultak gyerekkorában pofonok, és partvisnyéllel, papuccsal kapott seggesek. Egykori edzőjéről, Széchy Tamásról mások is hasonlókat meséltek, Amler Zoltán és Széles Sándor szerzőpáros a Halálraítélt című könyvében például említi a Juliska nevű fadarabot is, mellyel az egykori edző motiválta fenyítette a versenyzőket. "Lehet azon vitatkozni, hogy ez szükséges- e a jobb eredményekhez, de ez volt Tamás bácsi módszere" – mondta Darnyi, és hozzátette, hogy szerinte néha szükséges a testi fenyítés a fiatal tizenéves fiúknál.
Hasonlóképpen nyilatkozott a témáról egy másik olimpiai bajnokunk, Szabó "Joe" József, aki szerint a holtponton át tudott segíteni egy segges, és hogy a "kis nemzet, nagy sportsiker" az erőszakos edzésmódszerekkel kéz a kézben járt.
Ez az elfogadó, sőt, védelmező hozzáállás a sportolók részéről nem ritka, gondoljunk csak Turi György botrányára, amikor Szepesi Nikolett lelki terror és testi fenyítéssel vádolta Én, a szexmániás című könyvében. Meglepő módon az egykori tanítványok nagy része Turit védő nyílt levéllel jelentkezett, és Szepesit támadták, amiért az szerintük valótlan dolgokkal vádaskodik, mert bár voltak nevelői célzattal elcsattanó pofonok, fizikai terrorról nem volt szó...
Nem meglepő ez az elfogadó attitűd, hiszen az egykori szocialista és a szovjet sportban a durva szigor és a fájdalom elfogadott része volt az élsportnak. Másrészt a mai napig sokan relativizálják a versenyzők bántalmazását, és nem csak az élsport berkein belül, hanem a magyar társadalomban sincsen konszenzus azzal kapcsolatban, hogy a győzelemért cserébe (meg úgy egyáltalán) nem kéne gyerekeket verni, érzelmileg abúzálni. Az viszont, hogy sokan a mai napig rábólintanak az erőszakos edzésmódszerekre, korántsem jelenti azt, hogy helyük van az élsportban, vagy hogy a testi fenyítés, a verbális alázás nincs valamilyen formában negatív hatással a fiatal versenyzők alakuló személyiségére, pszichéjére, önbecsülésére.
A jelen problémája is:
Bár mára sokat változott az uszodai edzések légköre, más hang és más a módszer, a statisztikák azt mutatják, hogy a mai napig jelen van a fizikai és szóbeli erőszak az élsportolók trenírozása során. Főleg, ha úszásról van szó. Egy 2014- es UNICEF kutatás szerint 886 gyerek válasza és 858 személyes történet alapján az derült ki, hogy az esetek 73 százalékában fordult elő érzelmi bántalmazás, 39 százalékban fizikai erőszak, 31 százalékban szexuális zaklatás és 15 százalékban beavatási szertartás. A bántalmazási formák között átfedés tapasztalható, ugyanis az érzelmileg bántalmazott gyermekek aránya 96 százalékos volt a fizikailag bántalmazottak között, és 95 százalékos a szexuális zaklatás elszenvedői között.
De azért ott a fény az alagút végén, hiszen sokan elítélik az erőszakos módszereket, mint az olimpikai bajnok Gyurta Dániel egykorii edzője, Széles Sándor, aki a kooperatív munkában hitt, vagy Verrasztó Zoltán, a Jövő SC vezetője és még sokan mások.
Míg az edzésmódszereken bőven lehet vitatkozni, DarnyiTamás sikereivel nem igazán: négy olimpiai aranyérmével máig a legeredményesebb magyar férfi úszó olimpikon. Barcelonában ('92), két számban – 200 méter és 400 méter vegyesen – is olimpiai bajnok lett, négy évvel később pedig ugyanezt megismételte a szöuli olimpián. Edzője szerint ő volt az egyik legelhivatottabb tanítványa, aki képes volt órákat lógni a gyűrűn, azt remélve, hogy ettől hosszabbak lesznek a karjai.
Darnyi 1994 -ben vonult vissza, majd Floridába költözött és a mai napig onnan igazgatja a Darnyi Tamás néven ismert úszóiskoláját. 2004-ben egy cserbenhagyásos gázolás áldozata lett, a vétkes sofőrt - aki aztán visszament hozzá - beperelte, és a bíróság által megállapított kártérítést jótékonysági célra fordította. Jelenleg is Floridában él.
Rózsa Norbert: a látszat néha csal. Nem kicsit.
Hogy milyen pszichés nyomás alatt állnak az élsportolók, arra bizonyíték az olimpiai bajnok majdnem tragikus véget ért története. Rózsa több interjújában is beszélt arról hogy míg a rajongók egyfajta kikezdhetetlen úszócsodaként tekintettek rá, addig ő belül egyáltalán nem volt olyan sziklaszilárd, sőt, bevallás szerint alig húsz évesen nagyon nehezen kezelte a hirtelen jött hírnevet, és sokat szenvedett attól is, hogy a sajtóban abszurd dolgokat állítottak róla.
A világklasszis úszó 1991-ben robbant be a köztudatba, amikor tizenkilenc évesen a perthi világbajnokságon százméteres mellúszásban elsőként ért be. Az 1992-es nyári olimpián Barcelonában két ezüstérmet is elhozott, 100 méter és 200 méter mellen. Aztán az 1996-es olimpián Atlantában, ahol még mindig csak 23 éves volt, szintén brillírozott, bevallása szerint akár világcsúcsot is felállíthatott volna, de akkor, ott, az volt az elsődleges cél, hogy megszerezze az aranyérmet. Így is lett, míg 100 méteren a 14. helyen végzett, addig 200 méteren elsőként úszott a célba. Az interjúban arról is mesélt, hogy az atlantai olimpia után elhatalmasodó depressziója szép lassan megölte benne az úszót. 2000-ben még részt vett az Olimpián, ahol 200 méter mellen csupán a 13. helyen végzett, és még ebben az évben abbahagyta a versenyzést.
Mentális szétesése mélypontját visszavonulása után érte el: 2003-ban raliversenyzőnek állt, de egy baleset során súlyos sérüléseket szenvedett, így ezzel is felhagyott. Az évek során elhatalmasodott rajta a depresszió, jött az alkohol és gyógyszerfüggőség, majd 2007-ben egy öngyilkossági kísérlet.
Rózsa szerint nem végződött volna így a története, ha anno edzői figyelembe veszik kérését, amikor az atlantai olimpia után szeretett volna egy kicsit hátat fordítani az úszásnak. Rózsa egy interjúban úgy fogalmazott:
"Ha akkor pihenőt kapok, nem hajtanak, lehet, minden másként alakul. Tartalékaim felélése ekkor kezdődött."
Rózsa Norbert összeomlása, és számos tragikus véget ért világhírű sportoló mutatja - amit a sportpszichológusok is állítanak – hogy sok sportoló a pályafutása befejezése után kiüresedik, céltalanná válik. Természetesen ez nem törvényszerű, van, aki nagyobb zökkenők nélkül tud váltani, de függetlenül a személyiségtípustól és a mentális állapottól, nagy kihívás felnőttként új célokat találni, és egy teljesen új életmódra átszokni. Ezért a szakemberek szerint különösen fontos, hogy az élsportolók fel legyenek lélekben készítve erre az időszakra, a leválás folyamatában pedig szükséges a szövetség, a klub, a szakosztály, a csapattársak, és a közelebbi hozzátartozók, barátok támogató jelenléte.
Ennek az érának a nagy kiválósága volt Czene Attila is, aki visszavonulása után is a sport közelében maradt, idén például szakkommentátorként láthattuk a vizes világbajnokságon. Korábban beválasztották a Nemzetközi Úszó Szövetség sportolói bizottságába, a MOB is delegálta a tagjai közé, és 2010 és 2012 között ő volt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának sportügyeket felügyelő államtitkára. Volt a Nemzeti Sport Intézet (NSI), később pedig a Nemzeti Sportközpontokban a Nemzeti Sportinformációs Rendszer fejlesztési igazgatója is.
Czene nem vonta ki magát a hazai úszószövetség belharcaiból, többször adott hangot véleményének, 2016-ban például nyíltan bírálta Gyárfás Tamást, de Hosszú Katinka nyilatkozataival kapcsolatban is megszólalt. Gyárfás lemondása után nem titkolta a Magyar Úszó Szövetség vezetésével kapcsolatos ambícióit sem, de ezt a posztot végül Dr. Bienerth Gusztáv töltötte be. Czene jelenleg a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke.
Az egykori olimpikon hatévesen kezdett el úszni Szegeden, első országos sikereit 1985-ben, alig 11 évesen érte el gyors- és hátúszó számokban, a következő években pedig sorra nyert korcsoportjában. 1990-ben debütált először a nemzetközi pályán, ekkor a perthi világbajnokságon is bemutatkozott, ahol 10. helyen végzett. Az évek során folyamatosan tört előre, az athéni EB-én már negyedik, a barcelonai olimpián 3., a sheffieldi EB-én 2. helyen végzett, majd végül megnyerte az Egyesült Államok bajnokságát.
Az 1992-es országos bajnokságon már 7 aranyérmet szerzett, ugyanebben az évben, a barcelonai olimpián pedig 200 méter vegyesen harmadik lett. 1996-ban ő is ott volt Atlantában, ahol Egerszegi és a többiek mellett ő is olimpiai bajnok lett.
Risztov Éva, a bravúros visszatérés élő példája
Ritkán, de előfordul, hogy a visszavonult sportolók megpróbálkoznak az újrakezdéssel, de ez nem mindig sikerül. Gyakran még azoknak sem, akik korábban az adott sportág fenoménjai voltak.
Risztov 2009-es visszatérését, ráadásul hosszútávú úszóként, sokan meglepődve fogadták. Addigra ugyanis már túl volt egy úszókarrieren és számos nemzetközi sikeren: többek között háromszoros világbajnoki ezüstérmes, hétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, egyszeres Európa-bajnoki bronzérmes olimpikon volt. De a váltás jó ötletnek bizonyult, és a 2012-es olimpiai szereplésével mindenkit meglepett, amikor 10 km-es nyíltvízi úszásban megszerezte első olimpiai aranyérmét.
Korábbi pályafutását 2005-ben egy baleset törte meg, súlyos agyrázkódást kapott, emiatt három hétre fel is kellett függeszteni az edzéseket. Még ez év októberében úgy döntött abbahagyja a versenyzést, de nem fordult el az úszástól, segített 2006-os budapesti úszó Eb lebonyolításában, és az edzéseket sem hagyta abba teljesen. Négy évvel később, 2009-ben jelentette be visszatérését, a 2012-es londoni olimpián már négy versenyszámban indult, és a 10 km-es nyíltvízi úszás versenyében bravúros győzelemmel olimpiai bajnok lett. A nyári játékok után még folytatta a versenyzést, de idén úgy döntött, kiúszta magát, és februárban bejelentette a végleges visszavonulását.
Czene Attilához hasonlóan Risztov is szakkommentátorként tűnt fel a vizes világbajnokságon, ahol a nézők többek közt olyan úszókiválóságainknak szurkolnak, mint Jakabos Zsuzsa, Kapás Boglárka, Hosszú Katinka, Cseh László, Gyurta Dániel, vagy az egyik legtehetségesebb újoncnak, a 17 éves Milák Kristófnak.
A magyar úszóválogatott pontos névsorát itt találjátok.
