Menekültkérdés, transzneműség, autizmus: ez csak néhány téma azok közül, amiket érint az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (röviden BIDF).
Az idei fesztivál a HúsVér filmek alcímet viseli, ami filmek szinopszisai alapján abszolút nem meglepő. Kivétel nélkül az összes film olyan világszerte általános érvényű kérdéseket vet fel és sztereotípiákat dönt le, amelyek manapság szinte minden társadalomban aktuálisak és fontosak – vagy annak kéne lenniük. Beszélhetünk itt akár a világot intenzíven foglalkoztató menekültkérdésről, kisebbségek harcairól az elfogadásukért, vagy éppen arról, milyen segítségekkel és hogyan tud egy autista fiú boldogulni és beilleszkedni a társadalomba.
A fesztivál filmlistáját böngészve ismét csak az derül ki, hogy bőven több olyan film van, amit érdemes volna megnézni, mint amire idő is lesz. Próbálunk kicsit segíteni a szelektálásban.
Lángoló tenger
A menekültkérdésről szóló blokkból a versenyszekcióban kétségkívül a Berlinale Arany Medve díjas olasz rendező, Gianfranco Rosi munkája az egyik, amit nem érdemes kihagyni. A film egy 12 éves kisfiú szemszögéből mutatja meg a Lampedusa szigetére érkező menekültáradat emberi drámáit és tragédiáit.
Szudán elveszett fiai
Az amerikai Megan Mylan rendezte film érdekessége, hogy azt is megtudjuk belőle, ami a megszokott menekültsztorikban már nem szokott benne lenni: hogy mi történik azután? Mylan filmje a menekülés borzasztó eseményein kívül azt is bemutatja, milyen nehézségekkel találkoznak a menekültek, ha egy új országba, társadalomba szeretnének beilleszkedni, így megtapasztalva az elidegenedés problémáját is.
Mesés élet
Örömmel vettük észre, hogy egyre több pozitív diskurzus folyik a szellemi és/vagy valamilyen testi fogyatékossággal élő emberek sorsáról, így nem meglepő, hogy ilyen témájú filmek is helyet kaptak a fesztiválon. Különösen fontos volna, hogy ezek a filmek nemcsak fesztiválokon, de akár moziforgalmazásban, tévécsatornákon is megjelenhessenek, hisz erőteljes érzékenyítő munkát is elvégezhetnek adott esetben.
Ezért is fontos például az amerikai Robert Ross Williams rendezte film, a Mesés élet, ami egy autista fiú és apukája különös kettősét mutatja be: miként tudnak kommunikálni a Disney rajzfilmmesék segítségével. A filmet a Premier Kultcaféban is vetítik, ahol egyébként értelmi és testi fogyatékkal rendelkező embereket is foglalkoztatnak, így téve teljessé az érzékenyítést.
Hívj kérlek Mariannak
Szubjektív listám végére a lengyel rendező, Carolina Bielawska filmje került az idén 40 éves Mariann életéről, aki egyik nap ráeszmélt, hogy férfiként rossz testbe született, és keservesen, nagy nehézségekbe ütközve bár, de véghezviszi az álmát: hogy végre nőként élhessen. Ez a film is azért fontos, mert nemcsak megmutatja, milyen nehézségekkel néznek szembe azok, akiket a társadalom valamilyen negatív sztereotípia alapján beskatulyáz, de segíthet is abban, hogy ennek a bizonyos kirekesztő társadalomnak a tagjai végre esendő, hozzájuk hasonló embernek láthassák mindazokat, akiket a káros beidegződéseik miatt nem kezelnek annak.
Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
Az idén már három éves fesztivál vetítéseit szeptember 24. és október 2. között a főváros négy helyszínén tartják. A főhelyszín idén a Premier Kultcafé, de az Ódry Színpadon, a Budapesti Olasz Kultúrintézetben és a Kazimír Étteremben is láthatóak lesznek a nemzetközi és magyar alkotások is egyaránt.
Idén a 300 benevezett film közül 80 alkotást válogattak be a világ 22 különböző országából a verseny-, illetve a versenyen kívüli szekcióba. A versenyfilmeket négy alszekcióban mutatják be, amiket a válogatott zsűri értékel: többek között Pogány Judit, Hegedűs D. Géza és Veiszer Alinda is. A versenyen kívüli szekcióban pedig aktuál- és világpolitikai helyzettel foglalkozó filmek is szerepelnek.
A teljes filmlista az előzetesekkel itt található, a vetítések menetrendjéről és az egyéb tudnivalókról pedig a BIDF honlapján vagy az esemény Facebookoldalán is tájékozódhatnak.
