"A hazai fesztiválok többet teljesítenek, mint a nyugatiak"

Petőfi Zenei Díj, Nagyszínpad, Volt, Balaton Sound, Nagyon Balaton, B.my.Lake, Strand fesztivál, Sziget - Lobenwein Norbert mindezekben benne van, de még az Akvárium üzemeltetésének is ő az egyik kulcsfigurája. A fesztiválszezon beindulása előtt mesélt nekünk arról, mit tartogat ez az év, miért is olyan elismertek világszerte a magyar fesztiválok, és egyáltalán: miért pörög rá ennyi mindenre egyszerre? 

IMG 9195
Fotó: Rostás Bianka

Június 28-án Sopronban, a Volt Fesztivál nulladik napján rendezitek meg a Petőfi Zenei Díj gáláját. Honnan jött az ötlet és miért volt szükség egyáltalán egy ilyen díjra? 

A díjátadó gálák világa régóta közel áll hozzám. Még a 2000-es évek elején indítottuk el a VOLTfolió Kulturális Médiadíjat, amely keretében zenészek ismertek el kulturális műsorokat, magazinokat, médiumokat és médiaszemélyiségeket. Emellett évek óta lelkes látogatója voltam és vagyok a hazai- és külföldi zenei díjkiosztóknak is. Részt vettem párszor az MTV legendásan nagyszabású díjátadóin Berlinben, Amsterdamban, Dublinban és persze mindig lenyűgözött az a profizmus, ahogyan egy ilyet összeraknak. Persze tisztában vagyok azzal, hogy a hazai léptékek nem összehasonlíthatóak az Music Television szakértelmével, tapasztalatával, anyagi lehetőségeivel, de régi vágyam, hogy Magyarországon is elindíthassak egy ilyesmit – természetesen más nagyságrendben. Aztán nagyjából egy évvel ezelőtt Fluor Tomi egy posztja adta az ihletet. Azt vetette fel Tomi, hogy vajon a Petőfi miért nem indít egy ilyen zenei díjat? A rádióval évek óta szoros kapcsolatban állunk, sokat dolgozunk együtt, így gyorsan papírra is vetettem az ötleteimet és meggyőztem őket, hogy vágjunk bele.

Petőfi Zenei Díj

Idén adják át először a Petőfi Zenei Díjat a Volt fesztivál 0. napján. A díjátadót élőben közvetíti június 28-án az M2. A jelöltek névsorát itt tekintheti meg. Június 24-én a zeneipar háttérembereinek adták át a díjakat. 

Az év hangmérnöke díjat Rochlitz Tamás kapta Monkeyneck Day and Night című daláért; Az év producere Kovács Krisztián lett a Fish! Ne is figyelj rám! (necc remix) című számáért; Az év borítója díjat Hujber Áron és Benkő Bálint, a Halott Pénz Ülni, Örülni, Megőrülni című lemezének két tervezője vette át; Az év menedzsere Rusz András, a Biebers vezetője lett; az év hangszerelése díjat Varga Norbert és Lukács Levente kapta a Brains Balance című számáért.

A koncepcióm arra épült, hogy egy igazán trendi show-nak ahhoz illő helyszínt kell találni, ahol a szakma és a közönség is jelen lehet. Tapasztalatból tudom, hogy a popszakma szereplői nem szívesen ülnek fél óránál tovább egy helyben, az összes díjátadó ceremóniának az a halála, hogy kijárkálnak cigizni, sörözi, dumálni - hiszen így érzik jól magukat, nem egy zárt teremben, két órán át. A fellépőinknek és a közönségnek nem kell bemutatni, hogy ehhez képest milyen egy fesztivál, mennyire otthon érzik ott magukat. Úgy gondoltam, a VOLT nulladik napja, amelyen jellemzően 10-15000 fesztiválozó alapból jelen van, a legmegfelelőbb helyszín lehet egy izgalmas és tartalmas gálához. Az elmúlt fél évben a sok száz más dolgunk mellett erre a produkcióra koncentráltam a leginkább, ez ugyanis egy nagyon speciális, az én és a kollégáim életében mindenképpen egyedülálló projekt: 2 és fél óra alatt kell színpadra állnia tizenegynéhány produkciónak díszletekkel, speciális látványelemekkel, táncosokkal, tűzijátékkal, élő tévé-, rádió- és webes közvetítés mellett, nagyszámú publikum előtt... Nagyon izgalmas feladat!

Látom, hogy ez nagyon szívügyed lett, szerinted folytatólagos lesz ez a dolog? 

Az a célom, hogy közönség, a fellépők, a nomináltak és a petőfisek is szeressék az ideit, és a jövőben is tervezhessünk vele. Az első év még befektetésnek tekinthető, rengeteg tapasztalatot szerezhetünk vele, és kell is hozzá idő, amíg ráérzünk az apró részletekre. De ez persze mindennel így van.

Eddig a Fonogram volt a zenei díj Magyarországon, igaz, ott a szakma jelölt, a Petőfi díj mennyiben tér el ettől?

A Fonogram jelenleg az egyetlen olyan jelentős zenei díjátadó esemény Magyarországon, amely rangos és nagy múltú, de az valóban sokkal inkább a szakmáról, a szakmának szól. A Petőfi Zenei Díjnál abból indultunk ki, hogy a Rádió elmúlt egy évtizedes múltjára a zenésztársadalom, a hallgatók és mi, koncertszervezők is úgy tekintünk, amely jellemzően hozzánk közelálló zenét és kultúrát közvetít. Abban maradtunk a petőfis partnereinkkel, hogy ennek a díjnak az alapját képezze az elmúlt egy éves játszási listájuk első 150 helyezettje, 2015. márciustól 2016. márciusáig. Előbb egy 200 fős akadémia kör szavazott - producerek, zenei újságírók, koncertszervezők - és választotta ki a jelölteket, majd az egy hónapon át tartó közönség- és szakmai szavazás 50-50 százalékos aránya adja a végeredményt.

A napokban készült el a díj, Verebélyi Diána művésznő alkotása, egy gyönyörű, bronz Petőfi-szobor, mikrofonnal a kezében. Ezt veheti majd át nyolc kategória legjobbja. A kollégáimmal együtt igyekszem minden olyan hibát elkerülni, amit az elmúlt években idehaza láttam. Például biztosan nem lesz nyílt titok, hogy kik nyerik az egyes kategóriákat, ugyanis azt még én se fogom tudni.

IMG 9246
Fotó: Rostás Bianka

Mi lesz ha változás lesz a Top 150 listában a Petőfi arculatváltása és új irányvonala miatt?

A Top 150-es-as játszási lista természetesen nagyban befolyásolja a Petőfi Zenei Díj stílusát, arculatát, de mivel még nagyon az elején járunk ennek az átalakulásnak, megújulásnak, nehéz előre megmondani, mi fog szólni idén március és 2017. március között a Petőfin. Mindenesetre a jelenlegi nomináltak köre nagyon közel áll az ízlésemhez. 

A Petőfi megjelenik a fesztiválokon is színpaddal, ott mennyire szólhattok bele, hogy ki lépjen fel? 

A line-upot egy az egyben mi állítjuk össze. Természetesen rendszeresen egyeztetünk a Petőfi Rádió munkatársaival, de ez nagyon gyorsan és gördülékenyen megy, eddig nem voltak vitáink, hiszen éreztük, miről szól a rádió, mi állna jól nekik “élőben” egy fesztiválon és mit szeretne ugyanott látni-hallani a közönség. A közös színpadaink többnyire teltházzal működnek.

Mennyire kerültél az elmúlt napokban történt események miatt két tűz közé? 

Azt érdemes tisztába tennünk, hogy miért kötődöm én és a fesztiváljaink ilyen sok szálon a Petőfihez, mi az, amiért mostanában ilyen sokat emlegetik a nevemet a Petőfi kapcsán.

Több olyan nagy eseményt indítottunk útjára az elmúlt években, amelyek más, országos rádióval, vagy más médiummal nem lennének elképzelhetőek. Gondoljunk csak a Nagy-Szín-Pad! című tehetségmutató versenyre, amelyen már ismert, de még az igazi karrier küszöbén álló zenekarok és előadók versenyeznek, mindenféle műfajban. Olyanok szerepeltek már itt az elindulás óta, mint Szabó Balázs Bandája, Odett, vagy éppen Halott Pénz, az Ivan and the Parazol vagy a Honeybeast, és még sorolhatnám az azóta befutott bandákat. Közös fesztiválunk, a zamárdi STRAND pedig a Petőfi egyfajta élő manifesztációja, akár a hazai, akár a nemzetközi kínálatot nézzük, de már beszéltünk a Petőfi Zenei Díjról is. Ezek a produkciók tökéletesen illenek a Petőfi márkához, a rádió hallgatói és ezek közönsége egy nagyjából közös halmaz – ezért találtam ki, hogy erősítsük egymást. Ez nekünk természetesen fontos hátteret és felületet ad, de persze abban is biztos vagyok, hogy mindezek az rendezvények a Petőfi imidzsét is erősítik.A felsorolt együttműködések miatt nem volt kérdés, hogy a rádió megújulásakor sok-sok művész és menedzser engem talált meg, hogy közvetítsek köztük és a rádió vezetői között, ezt pedig szívesen megtettem.

IMG 9267
Fotó: Rostás Bianka

Ennek ellenére aláírtátok a nyílt levelet, amit a már említett zenészek és zeneszakma írt. Nem volt ebből gond? 

A Petőfi és az MTVA vezetőivel mi korábban és azóta se nyílt levelek formájában üzengetünk egymásnak; naponta hívjuk fel egymást és szinte egész nap levelezünk az említett közös dolgainkról. Ugyanakkor nagyon hülyén nézett volna ki, ha miközben a szakma számomra fontos szereplői számítanak ránk és rám, sokat beszélgetünk, tanácsot kérnek, mindnyájunkat foglalkoztat egy ügy, éppen ehhez ne adnánk a nevünket.  Azok a zenészek, zeneipari munkatársak, akik részt vettek az általuk kezdeményezett egyeztetéseken, arrogancia helyett, kivétel nélkül féltéssel és ragaszkossal közelítettek a Petőfihez, mi pedig – Akváriumként, Szigetként, VOLT Fesztiválként - azzal a feltétellel adtuk a nevüket a levélhez, ha annak tartalma és hangvétele is ugyanezt tükrözi.

Szerintem hosszútávon mindenkinek – más területeken is – az az érdeke, hogy senki se nézze hülyének a közönséget. Tehettük volna úgy, hogy ehhez a szelíd, nyílt levélhez nem írjuk oda magunkat, de teljesen hiteltelen lett volna így tenni. Nekem sok minden hiányzik az új Petőfiből, amit szerettem az eddigiben, ezek között több olyan pont is van, amiért egymásra találtunk. De attól, hogy ezt szóváteszem, a kapcsolatunk ugyanolyan, mint azelőtt. Arra se kért azelőtt senki, hogy lépten-nyomon a Petőfi fontos, közízlésformáló szerepét hangsúlyozzam – erről még előadásokat is tartottam. Nem érdekből büszkélkedtem velük, hanem meggyőződésből.

Ennek az éremnek amúgy láthatóan több oldala van. Ugyanannál a nagy asztalnál, ahol az egyik zenekari menedzser barátom hangosan kritizálta, hogy zeneileg mennyire felhígult a Petőfi, a folyosón mosolyogva mesélte, hogy a másik zenekara milyen boldog, hogy végre országos adón is szerepelnek... Napokig tartó vitákat lehetne folytatni erről a kérdésről és azt hiszem, fogunk is...

Nem értek a rádiózáshoz, csak azt tudom, hogy a Petőfi felüdülést hozott, tucatjával jelentek meg olyan zenekarok a nagyközönség előtt, akikről azelőtt csak azok hallottak, akik kicsi klubokba és fesztiválokra jártak. Ez a szerep nekem nagyon fontos és azt remélem, a Petőfinek is az. Erre ők az akváriumos, zenekaros beszélgetésen ígéretet tettek. Úgy tartom korrektnek, ha a megbeszéltek szerint várunk és figyelünk, hová tart a Petőfi Rádió.

A Petőfi díj után jön azonnal jön a Volt. Csak én érzem, vagy tudatos az, hogy a Szigeten egyre kevesebb a rock fellépő, míg tavaly és idén is a Volton nagyon erős a rockzenei line-up is? 

A tudatosság sokkal inkább abban jelentkezik, hogy a Voltnál a kezdetek óta a sokszínűségre, vagy inkább a minőségi eklektikára törekszünk. Eleinte ez inkább a hazai színtérre terjedt ki (és okozott is sokaknak meglepetést), egy ideje a nemzetközi kínálatnál is erre törekszünk. Ahogyan tavaly simán megfért egymás mellett a Motörhead és David Guetta – ugyanazon a napon -, vagy éppen Slash és Fatboy Slim, addig idén az Iron Maidentől az Axwell – Ingrosso párosig és a Slayertől Wiz Khalifáig, vagy a Prodigy-ig terjed a paletta.

Kicsit sem cél, hogy a Szigeten kevesebb legyen a rockbanda, de ezen a téren ki vagyunk szolgáltatva a nemzetközi áramlatoknak. Mostanában valóban úgy jött ki a lépés, hogy klasszikus, nagy rockbandák augusztusban nem jártak felénk, pedig kifejezetten keressük őket.Az elmúlt 10 évben rengeteget változtak a fesztiválok szerte a világon, számomra szimpatikus módon. Éppen 1-2 éve a Szigeten feledkeztem rá arra a hatalmas tömegre, amely Avicii-re, vagy éppen Calvin Harrisre gyűlt össze. Szinte kiürült a Sziget, mindenki kíváncsi volt rájuk, miközben pár évvel ezelőtt kérdéses lett volna, mit szól a közönség ahhoz, hogy egy DJ, egyedül szerepel ott, ahol máskor rockbandák szántják fel a színpadot. Pár éve még a Balaton Soundnál is fejtörést okozott nekünk, amikor David Guetta elsőként ragaszkodott ahhoz, hogy nagyszípadon, headlinerként lépjen fel. Azóta a headlinereink és co-headlinereink szinte kivétel nélkül DJ-k, és a VOLT és a Sziget közönsége ugyanúgy odavan értük, mint a rock csapatokért.Visszatérve a kérdésedhez: a magam részéről éppen azt szeretem az általunk szervezett fesztiválokban, hogy nemcsak a program ennyire színes, de a különböző műfajú fellépők közönsége is ilyen jól, barátságban megfér egymás mellett. És miközben a világsztár DJ-inket imádja a közönség, az Iron Maiden napja hetekkel a kapunyitás előtt teltházas. (az interjú születése ótaa VOLT bérletei is elfogytak elővételben, a fesztivál történetében először. – a szerk.)

Éppen emiatt nem gondoltátok, hogy erősítsetek ebben a stílusban is, ha a kereslet megvan rá? 

Azon is gondolkodtunk többször, hogy legyen-e a Szigeten újra metál sátor vagy metál színpad, de sajnos azt látjuk, hogy a Sziget időszakában a legtöbbször tényleg nem turnézik annyi rockzenekar, hogy egy teljes színpadot 5 napra megtölthessünk velük. Annak is örülünk, ha egy-kettőt találunk. A Slipknottól elkezdve a Metallicáig elég sok mindenkivel próbálkoztunk az idén is, de úgy jött ki a lépés, hogy távol maradtak tőlünk. De nagyon szeretnénk ha változna ez a tendencia. 

IMG 9288
Fotó: Rostás Bianka

Szerinted egy olyan kimondottan rockzenei fesztivál, mint mondjuk a közelben a Novarock megállná a helyét Magyarországon? 

A műfaj kicsit sem idegen a közönségtől, biztos, hogy egy ilyen, tematikusabb és kevésbé a sokszínűségre épülő fesztivál is több tízezres közönséget vonzana. A kérdés inkább az, hogy a magyar piac, ahol Sziget, VOLT, Balaton Sound méretű fesztiválok mellett minden hétvégére jut egy-egy jó színvonalú fesztivál valahol az országban, elbírna-e még egy nagyot? Abban sokkal inkább hinnék, hogy a várva-várt bandák a maguk közegében találjanak helyet maguknak, a már meglévő és működő fesztiváljainkon. Ahogyan tavaly Robbie Williams, idén Rihanna, úgy simán lehetne egy Metallica vagy Red Hot Chili is a Sziget nulladik napján, a valamivel kisebb bandák, DJ-k pedig a normál napokon, vagy más kisebb, de ma már ugyancsak százezres látogatottságú eseményeiken: például a VOLT-on vagy a Soundon. Mi ezeket a jól működő fesztiváljainkat gondozzuk, ritkán gondolkodunk újban.

A Volton már fellépnek a Nagy-szín-pad!-os fellépők is, mennyire volt szívügyed egy ilyen tehetségmutató vagy gondozó program létrehozása? 

Abszolút az és örömmel látom, hogy idén már kezdett beérni a munkánk gyümölcse, kezdünk jó irányba haladni. Amióta fesztiválokat szervezünk, állandó téma, hogy hogyan juthat be oda egy zenekar? Mi a kezdetek óta azt mondjuk, hogy hozzánk nem lehet jelentkezni, ugyanis eleve jóval több produkciót szeretnénk mi magunk meghívni, mint amennyi helyünk van. Álságos lenne úgy tenni, hogy majd valakit a beküldött zenei anyagok alapján felfedezük magunknak... Közben az az igény bennünk is megvan, hogy szeretnénk évről-évre frissíteni a programot és új bandákat bemutatni. Korábban ez úgy működött, hogy Murak, a programigazgatónk nyitott szemmel járt, ő is, mi is kérdezgettük pesti és vidéki klubos barátainkat, hogy van-e olyan új csapat, akire érdemes odafigyelni, amelynek már van egy párszáz fős közönsége itt-ott.

A Nagy-Szín-Pad! ennek intézményesített formája lett. Minden évben felkérünk 70-80 szakmabelit (producert, koncertszervezőt, zenei újságírót, zenészt), hogy javasoljanak olyan zenekarokat, előadókat, akikre érdemes odafigyelni. Közülük azokat, akikre a legtöbben gondolnak, meghívjuk egy versenyre, ahol élőben lépnek színpadra, a karrierjük szempontjából igazán komoly díjak reményében. Mindegyikük meghívást kap sok-sok fesztiválra, a győztes nagyszípadokon próbálhatja ki magát a VOLTon, a Szigeten és a Strandon, vidóklipet nyer, az MTVA pedig őt delegálja a Eurosonicra. Azt is fontosnak tartottam, hogy ezen a versenyen mi, szervezők a legnagyobb tisztelettel közeledünk a zenekarokhoz: senkivel sem kötünk szerződést, amely hozzánk láncolná őket akár egy napra is, a koncertekre, fesztiválokra is rendes piaci áron hívjuk őket. De közben baromi büszke vagyok arra, amikor mondjuk Lábas Viki még mindig azt emlegeti, amikor találkozunk, hogy milyen sokat tett hozzá a Margaret Island karrierjéhez a Nagy-Szín-Pad!

IMG 9286
Fotó: Rostás Bianka

A Nagyon Balaton sorozatot is bevállaltátok még. Miért? 

4 éve indult útjára a MOL Nagyon Balaton, 5 évvel ezelőtt, augusztus 20-án fogalmazódott meg először a gondola csírája, amikor azt éreztük, hogy moccanni se lehet a Balatonon, miközben igazán nívós, ünnepi programot alig találtam valahol. A másik inspiráció a Balaton Sound sikeréhez köthető. A Sound már százezres tömeget vonzott és jelentős reflektorfény irányult rá. Ekkortájt sorra kerestek meg minket olyan balatoni attrakciók, piacok, fesztiválok, amelyek egy részéről nem is hallottunk korábban. Abban kértek segítséget, hogy valahogyan kötődhessenek a Soundhoz: szerepeljenek a programban, a honlapon ... Mi örömmel mondtunk igent, de szép lassan azt éreztük, akkor lenne ennek igazán ereje, ha egy közös ernyő alatt, jelentős kampánnyal mutathatnák meg a hazai és nemzetközi közönségnek a Balaton legjobb arcát, legszínvonalasabb helyeit, eseményeit, szolgáltatásait. Ma már harmincan vagyunk a MOL Nagyon Balaton ernyője alatt, közöttük olyan patinás események, mint a Művészetek Völgye, a Veszprém Fest, a Kultkikötő, az ArtPLACC, a Veszprémi Utcazene Fesztivál, vagy éppen a Paloznaki Jazz Piknik. Az együttműködésünk idén már arra is kiterjed, hogy nemzetközi bandákat segítünk elhozni a partnereink programjaira, például idén a Thievery Corporationt a Veszprémfestre, a Morcheeba utódzenekarát a Művészetek Völgyébe, vagy éppen St. Germaint Paloznakra.

A MOL Nagyon Balaton kapcsán a másik, fontos lábunk az önálló programok indítása, amelyekből évente 10-15-öt jegyzünk. Ezek közül a 4 éve indult STRAND és a B.my.Lake a legismertebb és legnagyobb.

Év elején szó volt a kormány részéről egy turisztikai hivatal létrehozásáról, ebbe - ahogy mesélsz róla - a Nagyon Balaton mozgalom tökéletesen beleillene. Működhet ez hasonlóan nagyban, vagy együttműködésben azzal, amit a Nagyon Balaton képvisel?

Az első pillanattól gyakran beszélgetünk egymással. Biztosra veszem, hogy ez az együttműködés a turisztikai ügynökség egyik fontos lába lehet, de legalábbis egy jó és követendő példa. Az ügynökség nyilvánvalóan nem csak kulturális programokról, nyárról és a Balatonról szól, de annak jelentősége vitathatatlan, hogy ez az összefogás 2015-ben már 880 ezer vendéget vonzott a Balatonra, idén pedig az a cél, hogy a 2-3 hónap alatt egymillióan látogassanak el a Régióba a MOL Nagyon Balatonhoz köthető programokra.

Ennek a része a három balatoni fesztivál, a B. my. Lake, a Strand és a Balaton Sound. Tavaly egyszerre, egymás mellett került megrendezésre a Strand és a B. my. Lake. Működött? 

Nagyon szerettük a B.my.Lake előző helyszínét, a balatonvilágosi Club Aligát is, de szervezési szempontból jóval egyszerűbb és biztonságosabb helyszín a már jól bevált Zamárdi szabadstrandja. A STRAND ugyanott zajlik, ahol egy hónappal előtte a Sound, Mellette a B.my.Lake pont kényelmesen elfér és izgalmas ötletnek tűnt egymás mellett felépíteni két fesztivált. Zamárdi ezzel valódi fesztiválfővárossá avanzsált, nem nagyon tudok róla, hogy ilyesmi működne bárhol máshol. Mi nagyon szerettük a tavalyi évet, és a közönség is láthatóan jól érezte magát. Sokszor azzal ütöttük el az időt a fesztivál alatt, hogy a közönséget nézve megpróbáltuk kitalálni, ki, melyik fesztiválra érkezett. Nem mindig sikerült.

IMG 9221
Fotó: Rostás Bianka

Mennyire volt kockázatos a Sziget után betenni még egy fesztivált? 

Kockázatosnak nem mondanám, inkább logisztikai nehézségeket vet fel, minden évben. Idén azért toltuk el néhány nappal, mert tavaly mindössze két napunk volt a Sziget és a STRAND-B.my.Lake kettős között. Idén a Sziget zárásával együtt kellett volna nyitnunk, ami lehetetlen. Nem mondom, hogy a mostani egy hét távolság elegendő ahhoz, hogy a kollégáink kipihenjék magukat, de próbáltuk a csapatot legalább részben tehermentesíteni például azzal, hogy más technikai stábbal építjük a két balatoni fesztivált, mint a Szigetet. Viszont a vendéglátós partnerek kivétel nélkül jelen vannak a Szigeten is, ők egy nap alatt biztosan nem értek volna át a Balatonra.

Sorra nyeritek az európai fesztiváldíjakat, szerinted miért van ilyen nagy sikere a magyar fesztiváloknak? 

Az elmúlt 20 évben, amióta fesztiválozással foglalkozom, azt tapasztalom, hogy a rendszerváltás utáni időszakban a fesztiválozás sokak szemében egyfajta szitokszónak számított, úgy tekintett a Szigetre és a legtöbb fesztiválra a társadalom egy része, ahol kizárólag bedrogozott punkok fekszenek a sárban és ahová kultúrember be nem teszi a lábát. Ez mára teljesen megváltozott, a fesztiválozás igazán vonzó életforma lett, korosztálytól, érdeklődési körtől függetlenül.

Nyugat-Európában sok-sok fesztiválra általában azonnal elfogynak, hiszen olyan nagy a piac, hogy bőven eltart fesztiválokat, többen maradnak le róluk, mint ahányan jegyhez jutnak. A magyar szervezők ezzel szemben rákényszerültek, hogy sokkal többet teljesítsenek, mint a nyugat-európai példaképek, annak érdekében, hogy a nagyközönséget megnyerjék maguknak. Fontos, hogy ne csak a 18-35 év közötti közönség járjon egy-egy fesztiválra, hiszen ők nem tudnák eltartani, hanem a fiatalabbak és idősebbek, olyanok is, akik a hagyományosan kissé nomád fesztiválos közegben nem éreznék jól magukat. A hazai fesztiválszervezők – és most nem csak magunkról beszélek – nagyon sokat költenek arra, hogy rend, tisztaság, megfelelő infrastruktúra, rengeteg kísérőprogram legyen jelen a fesztiválokon, ezzel az itthoni fesztiválok zöme sokkal kulturáltabb és izgalmasabb lett, mint számos példaképünk. Számomra e téren sokszor csalódás, amikor meglátogatok egy-egy igazán neves, kultikus fesztivált, ahol szuper a line-up, de nincs egy ülőhely, nincs egy tiszta WC, gagyi a vendéglátás és még sorolhatnám. Abban, hogy a hazai fesztiválok ennyire népszerűek és ennyi díjat is nyerünk, ennek a hozzáállásnak jelentős szerepe van.

IMG 9232
Fotó: Rostás Bianka

Mennyire szeditek el a látogatókat ezektől a külföldi fesztiváloktól? 

A fesztiválozás életformája nagyon népszerű lett nemcsak Európában, de az egész világon. Nagyon sok, több százezer turista kifejezetten fesztiválok miatt érkezik Magyarországra. A felméréseink szerint annak van ugyan jelentősége, hogy például az italárak nálunk a külföldi fesztiválok töredékei, de ma már nem ez az elsődleges szempont, sokkal inkább a minőség és a sokszínűség. Budapest és Magyarország népszerű turista célpont, amikor egy fiatal a nyaralását tervezi, ma már láthatóan fontos alternatíva számára a Sziget, a Sound és kisebb részben ugyan, de egyre inkább a VOLT is.

Az Akvárium mindennapi életébe mennyire folysz bele? 

Igyekszem minél kevesebbet, nemigen jutna rá időm a heti egyszeri közös értekezleteinken túl. Leginkább a marketing területtel foglalkozom, de például a Magenta Café nevű éttermet, ahol most is ülünk, nagyjából én terveztem, Edina kolléganőmmel közösen.

Mennyire akar az Akvárium kikerülni a klub szerepkörből? Ahogy látom a koncertek mellett egyre több más jellegű programnak biztosítotok helyszínt, mint például legutóbb a Brain Bar Budapest.

A fő irány az Akvárium életében a koncertek, partik és az üzleti események. Öten vagyunk, akik aktívan részt veszünk a hely kitalálásában és csak ketten olyanok köztünk, akik aktívan kluboznak. Murak és Ador vezeti a veszprémi Expresszót, amely egy igen menő hely, de az Akvárium lüktetése, elhelyezkedése, szerepe azért egészen más. Az elmúlt két év csomó olyan tapasztalatot hozott, amelyet már beépítettünk a következő évi működésünkbe. Meg kellett tapasztalnunk például, hogy melyik időszakban mire van igény, mire van lehetőség. Természetesen ugyanennyire fontos pontosan kitalálni, hogy milyen programokkal kell vagy lehet megtölteni a helyet annak érdekében, hogy jó hírünk legyen és meg is álljunk a lábukon. Nem mondom, hogy egyszerű feladat, de mindnyájan nagyon szeretjük és dolgozunk is érte. Majd minden területen az a célunk, hogy felsorakozzunk a legjobbak közé és büszke legyen ránk a város, a régió, ez a hozzáállás pedig igazán motiváló erővel bír.

Blogmustra