Miért van értelme lerohadt határátkelőket fotózni?

Olvasási idő kb. 2 perc

Mert a határok nemcsak fizikai valójukban léteztek, de a fejünkben is, vallja Josef Schultz sorozatáról, ami épp olyan nyugtalanító, mint a lehetőség, hogy egy nap talán újra lesznek majd.

A lengyel születésű Josef Schulz elhagyott határátkelőket fotóz: képein az országok közötti határellenőrzés megszűnésével feleslegessé vált, lassan rohadó határátkelőhelyek szerepelnek, köztük olyanok is, amelyek azóta már nem is léteznek. Schulz azt szeretné, ha sorozata azt tudná megmutatni, hogy ezek az épületek az egykori határvonalak fizikai megjelenései, vagyis az átkelők ne felejtődjenek el. 

"A határok nemcsak fizikai valójukban léteztek, de a fejünkben is éltek" - mondta Schulz, akinek a galériáját itt tudja megnézni. A múltban ezek a határátkelők élesen elválasztottak egymástól politikai, pénzügyi, jogi és monetáris rendszereket, ahogy most kulturális vagy nyelvi különbségeket választanak el nemcsak papíron, de a fejünkben is.

Európában ma a határok elmosódnak, nincs akkora politikai és gazdasági szerepük. Legalábbis fizikailag, ám a fejünkben még mindig pontosan és élesen elkülönülnek egymástól az országok. A kulturális megosztottság ugyanúgy fennmaradt, és sokaknak még mindig nehéz felfogni azt a kulturális és földrajzi bővülést, amit az Európai Unió hozott az itt élőknek. Kívülről ugyan egy egységgé válnak a tagországok, de kulturálisan a jövőben is tagolt marad ez a rendszer. Schulz emiatt választotta témájául, hogy megmutatja az európaszerte fennmaradt határátkelőket. A fotókon csak egész minimális az utómunka: csak úgy módosította őket, hogy a háttér mindenhol elmosódott legyen, mintha a határátkelőn kívül minden a ködbe veszne. A helyek úgy jelennek meg a dokumentarista ábrázolásban, mint a múlt egy-egy ottmaradt eleme – amik egy nap akár visszanyerhetik az eredeti funkciójukat is. 

A képekbe a saját történetét is belevette, hiszen ő maga is Lengyelországban nőtt fel, ahol  a történelem többször is újraírta már a határokat, és saját életéből is emlékszik még arra az időszakra, mikor egy határátlépés nem volt olyan egyszerű, mint most. A határőrök ugyan eltűntek, az átkelőpontok ma már ártalmatlanul és elhagyatva állnak, de - mint mondja - még ma is eszébe jutnak egy-egy hátárátlépés nyugtalanító emlékei. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.