Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
7 ok, amiért a most vasárnapi, frissen bevezetett ünnep az egyik legmenőbb a keresztény ünnepek között. Ez még nem az advent! Ön felkészült?
Idén november harmincadikán kezdődik az Advent, ami azt jelenti, hogy most vasárnapra, november 23-ra esik az egyházi év utolsó vasárnapja, azaz Krisztus Király ünnepe. Ez a jeles nap több okból is kilóg a többi keresztény ünnep közül, alább gyorsan össze is foglaljuk, hogy pontosan miről van szó. Garantáljuk, hogy érdekes lesz, mivel 7 érvünk van amellett, hogy ez a fiatal ünnep miért egyben az egyik legmenőbb is a keresztények nagy részének naptárjában.
1. Ez a keresztény szilveszter
Sokféle év van ugyebár: a naptári év január 1-jén kezdődik, a tanév szeptember 1-jén, sok ország és cég üzleti éve október 1-jén, az egyházi év pedig advent első vasárnapján. Ez azt jelenti, hogy az egyházi ünnepek évente ismétlődő ciklusa mindig az adventtel kezdődik, azaz idén pont december elsején, aztán a karácsonyi időszakkal folytatódik, majd jön néhány évközi vasárnap, aztán a nagyböjt és a húsvét, majd a pünkösd, aztán pedig a nyári-őszi évközi időszak. A 2013-as egyházi év tehát a végéhez közeledik, és ahogy a polgári év végén nagy buli szokott lenni, az egyházi év végére is került egy ünnep, ez lesz most vasárnap. Az a neve, hogy Krisztus Király ünnepe, és egy évnyi ünneplésre ez a mostani vasárnap teszi fel a koronát. Igen, a koronáról még lesz szó alább.
2. Még nincs száz éve, hogy ünneplik
De előbb nézzük ennek az ünnepnek a történetét! Ez a jeles nap azért is különleges, mert egy igazán fiatal ünnepről van szó, ráadásul mostani formájában még nincs ötven éves se, csak 1969 óta létezik. XI. Piusz pápa eredetileg ugyanis 1925-ben vezette be Krisztus Király vasárnapját, de az ünnepet ekkor még október utolsó vasárnapján tartották, csak 1969-ben helyezték át az egyházi év utolsó vasárnapjára. Krisztus Király vasárnapját egyébként a római katolikusokon kívül néhány protestáns és ortodox egyház is ünnepli.
3. Szabadon választott
Az egyetlen hátulütője annak, hogy az ünnep ilyen friss, hogy egyelőre nem alakultak ki jópofa népszokások vagy viccesen hangzó nevek vele kapcsolatban. Krisztus Király vasárnapját az ember jobb híján csak azzal tudja megünnepelni, hogy elmegy a templomba és/vagy az utolsó ítéletről olvas és/vagy elmélkedik. De pozitív oldala is van ennek: ha úgy nézzük, az ünneplés teljesen szabadon választott, mindenki úgy ünnepli Krisztus Király vasárnapját, ahogy jólesik, nincs kötelező ajándékozás, unalmas rokonlátogatás vagy hasonló nyűgök! Madonna például az alábbi számot építette olyan bibliai részletek köré a Jelenések könyvéből, amelyek a világ végével és Krisztus örök uralmával foglalkoznak.
4. Király
Az ünnep jelentése, illetve üzenete alapvetően annyi, hogy Jézus Krisztus a világegyetem királya. Hogy ez pontosan mi mindent jelent a keresztény hagyomány szerint, arról több éves egyetemi kurzusokat is el lehet végezni, de valószínűleg egy ilyen cikkben elég arra utalni, hogy a keresztény hit szerint a világ teremtője és ura a szerető Atyaisten, akivel Jézus egylényegű. Azt a gondolatot, hogy a világot ez a szerető Isten uralja, azzal a képpel fejezi ki a keresztény hagyomány, hogy Krisztus a világegyetem királya. Ez a kép a bibliai időkre nyúlik vissza, egészen Dávid királyig, aki bizonyos szempontokból a messiás előképének is számít. Jézussal kapcsolatban már életében folyton felmerültek a király és királyság szavak, tehát ilyen szempontból nincs is semmi új ebben az ünnepben. Persze manapság már nem biztos, hogy a király szót választanánk az ünnep nevéül, mivel a XXI. században már nem királyok uralják a világot, hanem többek között szupersztárok.
5. Egyetemesség
Menőség továbbá ezzel az ünneppel kapcsolatban, hogy a második világháború előtt XI. Piusz pápa részben azért vezette be, mert aggódva figyelte, milyen erős a nacionalizmus egyes államokban. Ezzel az ünneppel a kereszténység egyetemességét kívánta hangsúlyozni a nemzeti érzülettel szemben, azt a gondolatot, hogy Isten előtt mindannyian egyenlőek vagyunk, egymás testvérei. A világ végén semmi más nem számít, csak a szeretet.
Részlet Márk evangéliumából
„Azokban a napokban, amikor a gyötrelmek véget érnek, a Nap elsötétedik, a Hold nem ad világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó erők megrendülnek. Akkor majd meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, hatalommal és dicsőséggel. Szétküldi angyalait, és összegyűjti választottait a szélrózsa minden irányából, a föld szélétől az ég határáig. Mihelyt látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok meg, hogy közel van, már az ajtóban. Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek. Az ég és föld elmúlnak, de az én szavaim nem múlnak el. Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő.”
6. Apokalipszis
A keresztény ünnepek zöme egy-egy múltbéli eseményre emlékezik: Jézus születésére, megjelenésére vagy éppen halálára és feltámadására, esetleg Szűz Mária fogantatására vagy életének egyéb eseményeire. Krisztus Király vasárnapján ezzel szemben nem visszafelé kell tekinteni, hanem előre. Ezen az ünnepen a templomokban gyakran a világ végével kapcsolatos bibliai szövegeket olvasnak, idén a katolikusok például arról, amikor Krisztus újra eljön majd a világegyetem királyaként és megítél minden egyes embert. Tehát ez egy olyan ünnep, amikor a hívők valami olyasmit ünnepelnek, ami még nem történt meg, csak hiszik, hogy valamikor bekövetkezik majd, a világ végén, amit a Jelenések könyve könnyen félreértelmezhető képekkel, de nagyon izgalmasan ír le. Az apokalipszis, azaz a vég ünnepe pedig hogy is lehetne máskor, mint az egyházi év végén.
7. Advent elé pont jó
Krisztus Király vasárnapját követi az advent, amiről sokan tudják, hogy a karácsony, azaz a megváltó eljövetele várásának ünnepe. Kevésbé világos azonban az a párhuzam, hogy ahogy a zsidók várták annak idején a megváltó eljövetelét, ugyanolyan erősen várták az első keresztények Krisztus második, dicsőséges eljövetelét, azaz az apokalipszist, a világ végét. Jézus többször is figyelmeztet, hogy nem tudhatjuk, mikor jön el az a bizonyos nap és óra, és az első keresztények többé-kevésbé biztosak voltak benne, hogy a világnak még az ő életükben vége lesz Krisztus második eljövetelével.
A keresztény hitnek ez a vetülete azóta kicsit mintha háttérbe szorult volna, pedig ez az üzenet eredetileg roppant hangsúlyos volt: várd készenlétben a megváltó érkezését, és élj úgy, hogy lehet, hogy holnap vége lesz a világnak! Hagyd el még ma, most azonnal a rosszat, és térj át a jóra, mert ki tudja, hogy holnap lesz-e még alkalmad kiteljesíteni magad, azzá válni, aki valóban lenni szeretnél, lehúzni az utolsó dolgot a bakancslistáról! Krisztus Király ünnepe és az advent valószínűleg ezért is van egymás mellett: aki keresztény, az (elvileg) ugyanúgy várja Jézus visszatértét, mint ahogy a zsidók várták a megváltót, mint ahogy december első négy hetében várjuk a karácsonyt.
