Véget ért a száz év magány: elhunyt Gabriel Garcia Márquez

Olvasási idő kb. 3 perc

Hosszú betegség után Mexikóban elhunyt a 87 éves Gabriel Garcia Márquez kolumbiai író - számolt be róla a BBC. A Nobel-díjas szerzőt március végén szállították kórházba, tüdő- és szövődményes húgyúti fertőzéssel, ám családja akkor még abban reménykedett, hamarosan kiengedik. 

Gabriel Garcia Marquez
Gabriel Garcia MarquezRonaldo Schemidt / AFP

A szerelem kolera idején méltán híres szerzője az utóbbi harminc évben Mexikóvárosban élt és alkotott, egészségügyi állapota miatt azonban nyilvános fellépést már alig vagy egyáltalán nem vállalt. A legutolsó nyilvános megjelenése a számára rendezett márciusi születésnapi partiján volt, ekkor a sajtó és olvasói süteménnyel és virágokkal köszöntötték fel , de ezen a rendezvényen sem szólalt fel. A családja szerint Márquez korához képest jó egészségnek örvendett, ugyan voltak jobb és rosszabb pillanatai, ami az ő korában már nem nagy meglepetés. 

Az 1927-ben született író riporterként kezdte, tudósítóként megfordult Párizstól New Yorkig a világ különböző pontjain. Az ötvenes évektől kezdett komolyabban írni, első regénynek tekinthető munkája, az Egy hajótörtött története ugyan 1955-ben egy cikksorozatként jelent még meg. Leghíresebb műve az 1982-ben Nobel-díjjal jutalmazott Száz év magány volt, azóta is ez minden idők legnagyobb példányszámban eladott spanyol nyelvű könyve, leszámítva a Bibliát. Az 1967-es Száz év magány sikere nemcsak azon múlt, hogy bizonyos értelemben megújította vele a realizmust, hanem azon is, hogy a spanyol nyelvet egy egészen más, színesebb és választékosabb módon használta. Rajongói novellái méltatása mellett örök csatát vívnak a Nobel-díjas mű és másik világhírű regénye, a Szerelem kolera idején kapcsán, utóbbi szülei szerelmének történetét dolgozza fel. 

Marquez 1991-ben Kolumbiában
Marquez 1991-ben KolumbiábanUlf Andersen / Europress / Getty

2002-ben adta ki önéletrajzi könyvét egy, a Wikipédia szerint háromkötetesre tervezett mű első részét, ami magyarul Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel 2003-ban a Magvető Könyvkiadónál jelent meg, Székács Vera fordításában. Utolsó regénye ezért - vagy ennek ellenére - a Bánatos kurváim emlékezete lett (2004), amit egyaránt hívnak az öregedés gyászának és a kortalan szerelem ünnepének - nem véletlenül, hiszen egy fiatal lány és egy vénember lehetetlen szerelméről szól.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek