250 ezer szovjet zsidó vándorolt Németországba a kilencvenes években. Őket fotózta Michael Kerstgens.
Ha a németek és a zsidók viszonya a kerül a társalgásba, mindenki egyből a holokausztra gondol, ami egy ilyen szintű traumánál teljesen érthető. Michael Kerstgens Vármúzeumban bemutatott fotósorozata (Oroszok, zsidók, németek) híven tükrözi a holokauszt utáni német hozzáállást, amely a zsidóság totális kompenzációjára és támogatására épít (bár az utóbbi években már kritikusabb szemmel nézik egyes németek a közel-keleti folyamatokat is). Kerstgens egy extrém időszakban, a Szovjetunió széthullása után követte a Németországba kivándorolt zsidóság történetét, ezt mutatja be 40 fotója a Várban.
A placc
Egy kis termet kapott a 40 kép a pénztár fölött, így némi lépcsőzéssel érhető el a kiállítótér. Rövid folyosón visz a szellősen berendezett terembe, ahol az ablak hiánya ellenére jó a megvilágítás is, és kedd dél körül alig volt látogató, kényelmesen lehetett nézelődni. A Budapesti Történeti Múzeum érzi a korszellemet és a turistákat, ezért ingyenes brosúrát és múzeumtérképet is ad, a teremben pedig magyarul, angolul és németül is olvashatók az információk (az mondjuk rejtély, hogy jiddisül vagy héberül miért nem).
Külön bónuszpont, hogy miután a kontingenstörvényt többször is belebegtetik, alaposan meg is magyarázzák az egyik oszlopra helyezett tájékoztatón (dióhéjban az 1990-es években bevándorolt zsidóság jogállását, támogatását és igénybe vehető kedvezményeiket tárgyalja a jogszabály). A képek végig azonos magasságban, ugyanolyan pofonegyszerű, világos fakerettel virítanak, semmi csicsa, csak a dokumentáció. A magyar külügy, Németország és a berlini Jüdisches Museum által tető alá hozott kiállítás tiszta, átlátható és gyorsan emészthető.
Táborok és metélések
Michael Kerstgensről annyit érdemes egyébként tudni, hogy 1960-ban született Dél-Walesben, majd ötévesen költözött Nyugat-Németországba. Fotós diplomamunkáját már a németországi zsidóság életéről írta, és szabadúszó fotós lett. A 2000-es évek óta tanít fotográfiát német főiskolákon, egyetemeken. Fotózott többek között a kommunista rendszerek összeomlásának éveiben Kubában, a nagy brit bányászsztrájk közben, francia kötéltáncost, a befuccsoló Szovjetuniót, a nyomorgó Kurdisztánt és Afrikát, újabban pedig a holland-német határt.
A mostani Oroszok, zsidók, németek kiállítás Kerstgens egyik legnagyobb projektjét takarja. 1992-ben határozta el, hogy megörökíti a Szovjetunióból az egyesített Németországba bevándorló negyedmillió zsidó életét. Ők olyan zsidók voltak, akik se a zsidó kultúrát, se a nyelvet nem ismerték a kommunista ideológia miatt, ezért a német zsidó közösségek vezették őket vissza a kultúrájukba. Alapszintről meg kellett tanulniuk németül, és meg kellett ismerkedniük a pészahhal, sábáttal, hanukával és a körülmetélés hagyományával. Pont ez utóbbi téma az, amit Kerstgens sem kerülget, egy csecsemő és egy 15 éves fiú procedúráját is végigfotózta. Egyik legjobb képén a háttérben épp műtik a fiút, miközben az előtérben egy asztalon nyitott Tóra és egy üveg Carmel likőr pihen.
A bevándorló zsidókat először átmeneti szállásokon helyezték el (az embereknek önkéntelenül is a táborok ugranak be róluk, bár ezek persze mérhetetlenül emberibbek). Ilyen környezetben pedig szükségük volt az összetartó közösségre, ezt sokan a zsidó hagyományok felvételében találták meg. A képek szigorúan fekete-fehérek és az arcokra, életképekre koncentrálnak, még a 2011-ben, egy Torontóba kivándorolt családról készültek, vagy a 2001-es Russendisko-partifotók is.
Nekik ajánljuk
A kiállítást ajánljuk szociológia, történelem, német és hebraisztika szakos egyetemistáknak (jó dolgozatot lehet belőle írni), illetve mindenki másnak, akit érdekel, hogyan lehet újrakezdeni az életet egy idegen környezetben és kultúrában. Mert ez a kiállítás leginkább erről szól, és ez sosem volt aktuálisabb, mint most.
Oroszok, zsidók, németek – Michael Kerstgens 1992 óta készült fotográfiái
Mióta? 2013. május 3.
Meddig? 2013. június 23.
Mikor? Nyitva hétfő kivételével minden nap 10 - 18 óráig. A kertek zárása viszont 17 órakkor kezdődik, ezért a Vár belseje felől érdemes innentől megközelíteni a múzeumot.
Hol? Budapesti Történeti Múzeum (Vármúzeum), Budavári Palota E épület. A Budavári Palota belső nagy udvarán át lehet a legjobban megközelíteni.
Mennyi pénz? Felnőtt jegy: 1800 Ft, diák és ifjúsági, nyugdíjasjegy 900 Ft. Budapest Kártyával ingyenes a belépő.
Mennyi mű? 40 fénykép.
Mik? Inkjet print fotók.
