Addig mindenki nagyjából képben van, hogy a Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, a világ ilyenkor Isten fia, Jézus Krisztus feltámadásának örül. Összeállítottunk egy praktikus szótárat, hogy olvasóinkat ezen felül se lehessen semmiféle módon kizökkenteni Húsvét ünnepének témakörében.
1. Barka
A Húsvét ünnepének egyik elhagyhatatlan szimbóluma a barkaág. Ezt a viszonylag igénytelen, ám (a húsvéti lakásdekorációban tojások aggatására kétségkívül hasznos) növényt eredetileg Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az üdvözlésre szolgáló pálmaág (olajág) helyettesítésére találták ki térségünkben. Lakásdíszítéskor azért is hasznos gondolni rá, mert a néphiedelem szerint megvéd a rontásoktól, de még a jégesőtől is. A hóról nincs információnk.
2. A harangok Rómába mentek
A húsvét előtti csütörtökön, azaz nagycsütörtök este, Jézus szenvedésének kezdetekor bizonyos keresztény tradíciók szerint elhallgat minden örömujjongás és zene, köztük a harangszó is. Ennek megfelelően a hagyományt követő gyülekezetek csütörtök estétől a feltámadás ünnepéig, azaz a szombat éjjeli húsvéti vigíliáig, vagy a vasárnap reggel tartott istentiszteletig nem húzzák meg a harangokat, nem rázzák meg a csengettyűket a templomokban. Erre a nagyjából kétnapos csöndre szokás úgy utalni, hogy a „harangok Rómába mentek”.
3. Húsvéthétfő
A locsolkodás - és a Magyar Katolikus Szótár szerint - egyben a fiatalság ünnepe is. Vízbevető hétfő néven is fut, de mára (a nagyvárosokban legalábbis) nem nagyon dobálják vízbe a fiúk a lányokat holmi hímestojásért, ami a Dunát elnézve azért nem olyan nagy baj, pláne hogy a népszokás alapját a víz megtisztító és megújító erejének hatása adná. A víz az idők során kölnivé szelídült (vagy éppen durvult, kinek hogy), és a locsoló fiúk is jobban örülnek, ha pénzt kapnak a kezükbe tojás helyett. Amúgy a húsvéthétfő már több mint száz éve munkaszüneti nap, így sokan rokonlátogatásra adják a fejüket. Mivel ez általában erős italozással jár, így modern népszokássá vált az is, hogy a rendőrség nagy erőkkel és alkoholszondákkal vonul az utakra ilyenkor, jelentős bevételt garantálva erre a napra.
4. Húsvéti sonka
A sonka ünnepi étel, ami nagyszombaton kerülhet az asztalra, hagyományosan tormával és tojással. Hogy miért pont a sonka, arra a paraszti élet rejtelmeiben kell keresni a választ, de ha azt vesszük, hogy előtte negyven napig semmi húst nem ehettek, máris érthető, miért faltak fel mindent a szigorú böjt lejártával. Az ételeknek mágikus jelentőséget is tulajdonítottak, a tormának például gonoszüldöző hatást, a tojás pedig az élet újjászületésének jelképe, ami ráadásul pirosra festve még Jézus Krisztus kiontott vérére is emlékeztet (további hiedelmek itt.). A sonka mellett a bárány számít még hagyományos ünnepi ételnek, eredete szerint a zsidók fogyasztották Egyiptomból való megmenekülésükkor, de Jézust Isten bárányának nevezik, és hát az áldozati bárány szerepe is neki jutott.
Jó, de miért van mindig máskor Húsvét?
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. Bár a nicaeai zsinat i.sz. 325-ben a többségben levő nyugati vélemény alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap legyen – ami mindig a márc. 22-e és ápr. 25-e közötti időre esik –, ez az időpont húsvét megünneplésére csak a 8. század óta vált általánossá.
Ráadásul ha csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, nem is feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
via Wikipédia
5. Húsvéti nyúl
A húsvét nyúl szimbólumát valószínűleg a németeknek köszönhetjük. A 16. századtól lehet fellelni a húsvéti nyulat ábrázoló tárgyakat, és innentől nem volt megállás. Azt a mai napig nem értjük, hogy miért jó összezavarni mindent a tojás és nyúl közti irreális összefüggésekkel, de a hagyomány az hagyomány. És bizony eszerint a hagyomány szerint a nyuszi hozza az ajándékokat, amit a Mikulástól eltérően mókás helyekre dug, hogy a szülök is örüljenek, ahogy a gyerekek keresik azokat. Élő nyulat pedig nem ajándékozunk (maximum bérlünk), de ezt nyilván nem is kell mondani, hiszen rénszarvast se veszünk karácsonykor.
6. Keresztút
Az evangéliumok viszonylag részletesen írják le Jézus szenvedéstörténetét, és az erre való emlékezésnek egy formalizált módja a keresztút. Ezt a szertartást a katolikusok és több protestáns felekezet is szokta tartani, általában a nagyböjtben és általában péntekeken, különösen nagypénteken. A keresztút 14 úgynevezett állomásból (aka stációk) áll, melyek Jézus halálra ítélésétől eltemetéséig mondják el a szenvedéstörténetet. A 14 állomás általában egy-egy kép vagy dombormű formában a templomokban el van helyezve, ezeket végigjárva imádkozzák végig a hívek a keresztutat. A 14 állomásnak azonban csak egy része alapul az evangéliumokon, amelyek nem említik, hogy Jézus háromszor elesett volna a kereszttel, és a megváltó arcát megtörlő Veronika kendője sem szerepel a Bibliában. Az igazi keresztút Jeruzsálemben mai napig végigjárható, ahol táblák jelzik, hogy Jézus valószínűleg merre vitte keresztjét a Golgotáig, ahol keresztre feszítették.
7. Lábmosás
János evangéliuma szerint Jézus nagycsütörtökön, az utolsó vacsora előtt megmosta tanítványai lábát. Ezt a szertartást nagycsütörtök esti istentiszteleten nagyon sok közösség elvégzi, tipikusan az elöljáró szokta megmosni általában 12 alárendeltjének lábát, pl. a pap a gyülekezet 12 tagjának lábát mossa meg. Rómában maga a pápa is el szokta végezni a lábmosás szertartását, már a XII. század óta. A legújabb kutatások szerint egyébként a lábmosásra és az utolsó vacsorára nem csütörtökön, hanem már korábban sor került, feltehetőleg szerdán.
8. Locsolkodás
Jó kis szokás, és mint már fent említettük Húsvéthétfőn tartják. A legenda szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat, a víz megtisztító hatása mellett ide vezetnek vissza a gyökerek. A gyerekek, férfiak versikével köszöntik ezen a napon a lányokat, hogy aztán megöntözzék őket és kinyílhassanak mint egy virág.
9. Nagypéntek
Az evangéliumokban Jézus szenvedésének, kereszthalálának és sírba tételének napja, a legszigorúbb böjti nap. Sok országban munkaszüneti nap, rengeteg hagyomány kapcsolódik hozzá. Sokféle szertartást végeznek ezen a napon, vannak olyan fanatikus hívek, akik ilyenkor keresztre feszíttetik magukat, hogy osztozzanak Jézus szenvedésében.
10. Nagyszombat
A zsidó hagyományok szerint a hét hetedik napján, azaz szombaton kötelező a pihenés és tilos a munkavégzés. Ezért helyezték el Jézust a sziklasírba még pénteken napnyugta előtt, mivel szombaton ez már munkavégzés, azaz tiltott cselekedet lett volna. A húsvéti időszak eseményei ennek megfelelően nagyszombaton szintén megpihennek, hiszen a Biblia szerint a Jézust gyászoló asszonyok csak a szombati pihenés után a hét első napján, azaz vasárnap hajnalban mehettek el bebalzsamozni a holttestet (amit aztán már nem találtak a sírban). A nagyszombat azóta is a húsvéti készülődés csendjének napja, nap közben nincs is mise vagy istentisztelet, de mivel a szombat napnyugtáig tart, sok húsvéti szertartás már szombat este/éjjel ünnepli a feltámadást.
11. Nagyböjt
A hamvazószerdától nagyszombatig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg (többek között a hivatalos enyhítések következtében), s már csak a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen. Maga a húsvét szó eredete arra vezethető vissza, hogy húsvét vasárnap ér véget a 40 napos böjt, ami egyébként igazából több, mint 6 hét: a 40 nap úgy jön ki, hogy a vasárnapok nem számítanak böjti napnak.
12. Oltárfosztás
Ez a hagyomány is nagycsütörtökhöz kapcsolódik, amikor a lábmosás mellett magát az utolsó vacsorát is ünneplik a keresztények. Ezek után, Jézus szenvedésére emlékezve az egyébként általában igen díszes katolikus templomokban is leszedik a díszeket, virágokat, stb. az oltárról. Az oltáriszentséget a szokásos díszes tartóból eltávolítják és ideiglenes helyre teszik félre, hogy ez az üresség és dísztelenség is kifejezze Jézus szenvedését és halálát. Nagyszombatra minden így marad, a díszek csak húsvét éjszakáján/hajnalán kerülnek elő, amikor a harangok is "visszajönnek Rómából".
13. Tojásfestés
A locsolás inverze, avagy az ajándék, amit a lányok adnak, amiért a legények megöntözik őket: a festett tojás. Ám szerencsére ennek is mélyebben vannak a gyökerei, ugyanis festett tojással a perzsák már háromezer éve is a tavaszt várták. A tojás már ott is az életet és az újjászületést hivatott szimbolizálni, csak az a kiábrándító ebben, hogy elterjesztői pont azok a kereszteslovagok, akik végiggyilkolászták a fél világot isten nevében. A kereszténység elterjedésével a tojást, mint ősi életszimbólumot, összekapcsolták a feltámadás ünnepével. A húsvéti tojások hagyományos színe a piros, amely Krisztus vérét jelképezte, de ma már mindent rájuk festenek, amit lehet.
14. Tűzszentelés
Húsvét éjszakáján, azaz szombat este a virrasztás a katolikus hagyományok szerint tűzszenteléssel kezdődik. Általában a templomon kívül gyújtanak tüzet, amit a pap aztán megszentel, és ezt a tüzet viszik be fáklyák és gyertyák segítségével éjszaka a sötét templomba. Ez a tűz gyújtja meg a húsvéti gyertyát is, ami aztán egy egész éven át használatban marad.
15. Urbi et orbi
A legünnepélyesebb pápai áldás, amit a katolikus egyházfő a városnak (urbi) és a világnak (orbi) ad. Egy évben kétszer mondja el ezt az áldást a Szent Péter bazilika erkélyéről, karácsony és húsvét napján, amit a televízió rengeteg országban közvetít. Az áldás szövegét húsvétkor kb. 60 nyelven húsvéti jókívánság követi, Ferenc pápa idén először fogja mondani magyarul, hogy „Krisztus feltámadott, alleluja!"
16. Virágvasárnap
Az utolsó vasárnap húsvét, illetve a nagyhét előtt, annak az ünnepe, amikor Jézus szenvedésére készülve bevonul Jeruzsálembe a nép hozsannázása közepette. A napnak eredetileg nem sok köze volt a virágokhoz, dehát nálunk ezekkel helyettesítik (a barkával együtt) a pálmaágakat, amivel Jeruzsálem népe üdvözölte Jézust.
