Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hitlerként is nagyot alakított a színész, akit kommunista szimpatizánsként az FBI figyelt.
Sir Charles Spencer Chaplin 1889. április 16-án született Londonban, és 88 évesen hunyt el Svájcban. Munkakönyve szerint filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó és filmproducer volt. Nem hiába, hiszen a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja mind a mai napig.
Chaplinről mi jut eszünkbe először? Legtöbbünknek a színész védjegyévé vált kacsázás, pamacsbajusz és a keménykalap. Származásával kapcsolatban azonban sokkal nagyobb a zűrzavar, mint gondolnánk. Erről csak annyit tudunk, amennyit ő maga is elárult, többek között azt is, hogy szülei kabaréénekesek voltak.Valamint azt is, hogy anyai nagyanyja cigány származását ő maga is hangoztatta, világkongresszusokon is részt vett ilyen minőségben. Apja Charlie születése után elhagyta családjukat, anyja testileg és szellemileg megrokkant, majd elmeotthonba került. Charles és idősebb féltestvére, Sidney hosszú időt töltöttek árvaházakban. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hall-ban lépett fel 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 1912. szeptember 2-án érkezett az Amerikai Egyesült Államokba egy mutatványos társulat főszereplőjeként. Egyes titkosszolgálati jelentések szerint Chaplin egy orosz zsidó családból származott, és valódi neve Israel Thornstein volt, bár erre sem találtak egyértelmű bizonyítékot – foglalta össze korábban az Index. De mivel is keltette fel az FBI és a brit titkosszolgálat figyelmét a színész?
Chaplin széles körben hangoztatta liberális és baloldali nézeteit, és az amerikai kormány által felajánlott amerikai állampolgárságot folyamatosan visszautasította, amivel igen gyanússá vált az FBI szemében. Az FBI rágalomhadjáratot indított ellene, kommunista szimpátiával vádolta meg. Színészi pályafutását azonban mindez nem befolyásolta.
Első filmje, az 1914-es Making a living után neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. 1914 júniusától már minden filmjét maga rendezte. Gyakran váltott stúdiót, egyre magasabb fizetésért és az önállóságért.1918-ban megalapította saját független filmprodukciós cégét, a Charles Chaplin Film Corporationt, és a következő 33 évben itt dolgozott teljes alkotói szabadságban.
Az 1923-ben készült A párizsi nő (Bohémvér) briliáns vígjáték volt, azonban a közönség elutasítóan fogadta, mivel Charles Chaplin egy cameo feltűnésen kívül nem játszott a filmben. Az 1925-ös Aranyláz volt Chaplin legbonyolultabb vállalkozása. Két hétig forgattak Truckee-ben, a Sierra Nevada hegységben, 600 statisztát hoztak Sacramentóból, többnyire hajléktalanokat, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón. Az Aranyláz tele van mára klasszikussá vált jelenetekkel: farkaséhes a két szereplő, ezért Charlie megfőzi a bakancsát.
Chaplin élete végén azt nyilatkozta: szeretné, ha erről a filmről emlékeznének rá, és emlékeznek is, hiszen a híres Brüsszeli 12 között a 2. helyen végeztt ezzel az alkotásával.
A beszéd megöli a film szépségét
Chaplin nem igazán szerette a hangosfilmeket, ami nem véletlen, a némafilmek aranykorát az ő munkásságával azonosítja ma már mindenki. A hangosfilmektől való ódzkodásában annyit azért engedett, hogy különböző hangeffektekre és a zenére rábólintott. A Nagyvárosi fények című 1931-es filmje még mindig némafilmként került a mozikba, ám még így is megállta a helyét hangosfilmekkel vívott versenyben. Az 1936-os Modern időkben a toprongyos figura búcsút vett a közönségtől, ugyanis a hangosfilm megjelenése a karakter „halálát” jelentette. Amikor a film készült, a hangosfilm már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok használatát, de végül felismerte, hogy a kis csavargó csak néma pantomimmal él meg. Csupán egyszer hallani a hangját, amikor éneklő pincérként alkalmazzák.– olvashatjuk a Wikipédián.
Hitlert is kigúnyolta
Az 1940-es A diktátor című film több szempontból is kockázatos vállalkozás volt. Chaplin ebben egyértelműen állást foglalt Adolf Hitlerrel és a fasizmussal szemben, amivel egyrészt népszerűségét kockáztatta, másrészt pedig Hitler akár vérdíjat is tűzhetett volna a fejére, ami állítólag meg is történt.„Adolf Hitler gyűlölete odáig fajult, hogy a politikailag szókimondó mozisztár neve feltűnt a náci propaganda úgynevezett sárga könyvében, amelyben Chaplint a prominens zsidók között tüntették fel” - írta 2008-ban a Délmagyar. A filmben Chaplin két szerepet játszik: egyrészt fasiszta diktátort, akinek karakterét Hitlerről mintázta, valamint egy zsidó borbélyt, akit kegyetlenül üldöznek a nácizmusban. Hitler, aki nagy mozirajongó volt, állítólag ezt a filmet háromszor nézte meg. Chaplin később úgy nyilatkozott, hogy ha tudott volna a koncentrációs táborokról, nem készíti el a filmet.
Chaplin Svájcban telepedett le feleségével és 8 gyermekével. Utolsó filmjében, az 1967-es Hongkongi grófnőben már csak egy cameo-jelenetben tűnt fel, a film főszerepeit Sophia Loren és Marlon Brando játszották. 1972-ben villámlátogatást tett Los Angelesben, mikor átvette az életművéért járó Oscar-díjat. 1975-ben az angol királynő lovaggá ütötte. Sir Charles Chaplin 1977 karácsonyán halt meg agyvérzésben 88 évesen.
