Bulizz okosan és olcsón!

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hiába gondoljuk azt, hogy a magyarok nagyon jól értenek a szórakozáshoz, ez egész egyszerűen nem igaz. Az arany középutat nagyon nehéz megtalálni, ha szórakozásról van szó. Vagy az van, hogy az ember netfüggőként ott ül a gép előtt éjjel-nappal, vagy hetente többször is elszalad vele a ló, ha a bulizásról van szó. Ezek persze borzasztóan suta általánosításnak tűnnek, de sajnos nem azok.

Egy 2011-es Gallup-felmérésből világosan kiderül, hogy a magyar fiatalok szívnak a legkevesebb füvet Európában, éppen ezért a magyar fűfogyasztási szokásokról most nem is kívánunk többet szólni. Maradjunk csak az alkoholnál. Már azt is tudjuk, hogy az igenis szexi, ha egy nő sört iszik. Cikkünk témája ezúttal azokra vonatkozik, akik nem vetik meg az alkoholt, és a társas szórakozás adta lehetőségeket sem. Vegyünk csak egy átlagos budapesti hétvégét.

Ne hányjunk a taxiba!

Adott legalább négy buli, ami jónak ígérkezik, és az is szinte biztos, hogy az egyik munkatársunk vagy barátunk most ünnepli a születésnapját, így vele is illik koccintani. Mindezek előtt persze össze kell futnunk rég nem látott barátainkkal is, mert már megígértük nekik a múlt héten. Ez egy napra lebontva – mondjuk egy péntekre – legalább 3 bulit vagy szórakozóhelyet jelent. Nincs mese, meg kell jelenni. Mivel szüleink arra tanítottak, hogy inkább a kajára és hasznos dolgokra költsünk – ne piára, cigire és taxira –, ezért nem is akarunk annyi pénzt egy estére elszórni, nehogy magyarázkodni kelljen a hónap végén, miért is kérünk kölcsön. Szóval nem akarunk túl sok pénzt költeni, mert azért egy átlagos péntek este nem ér meg nekünk tízezreket, és nem is szeretnénk annyira másnaposak lenni, mert hát ki szeret. Megkérdeztük munkatársainkat, hogyan is lehet okosan és olcsón bulizni.

Marci a következőket mondta: „Okosan elképesztően egyszerű szórakozni. Annyi a lényeg, hogy ne igyál annyi alkoholt, hogy összehányd a taxit. Olcsón pedig hasonló módon lehet. Keveset kell fogyasztani, a kevés is inkább sör vagy folyóbor legyen.”

Jó hányni a piától?

Ádám szerint az a legegyszerűbb megoldás, ha az ember olcsó kocsmákba megy, és a bulira már csatakrészegen érkezik. Judit soha nem ivott annyit, hogy hányjon tőle, nem megy a lakásától messzire bulizni, hogy gyalog tudjon onnan hazamenni. Majd feltette a legmeglepőbb kérdést, aminek a végére összesen négy kérdőjelet is tett: „Egyébként miért jó hányni a piától????” Hányni valójában nem jó a piától, de néha nem tehet mást az ember. Ittasság esetében a hányás legfőbb célja a gyomorban található nutrimentum és/vagy alkohol szervezetből történő kijutása. Mint megtudtuk, a részegen bekövetkező hányásnak több változata is ismert. Az egyik az úgynevezett partihányás, amely népszerű élelemkiválasztási mód, ezzel főleg tinibulikon, illetve kidobóemberek szűkében lévő kocsmában találkozhatunk. A másik az úgynevezett alattomos hányás, ami a feldolgozatlan táplálék másik elhelyezési módja. A célpont kiválasztásánál használhatunk egy kukát, a szórakozóhely sarkát, egy ártatlan lépcsőfordulót, netán a WC-t, esetleg a jó öreg padlót, vagy akár a vendéglátó vagy a barátunk cipőjét is, de ez a módszer igen sokak szerint ellenjavallott.

Aspirin és egy jó DJ csodákra képes

Visszakanyarodva Judit mondandójára, az olcsó bulizásról a következőket mondta: „Nekem elég 2-3 pohár bor és végem, van, amikor már egy pohár után is csak mosolygok, de szerintem az okosan és olcsón egy és ugyanaz.” Gábor szerint az okosan és olcsón nem ugyanaz, a következő tippeket adta: „Még indulás előtt beküldesz egy aspirint, lehetőleg pezsgőtablettát, es bekajálsz rendesen, bár akkor többet tudsz inni,
ami megdrágítja a dolgot. Amikor hazaérsz, ráküldesz egy jó adag ásványvizet, esetleg még egy aspirint, és eszel még valamit, innentől már csak aludni kell.” Az olcsó bulizással kapcsolatban a következőket tanácsolja: „Nem eszel, majd beküldesz egy-két töményet, rá pár sört, és már kész is vagy.”

Bence mindannyiunknál józanabbul közelíti meg a kérdéskört. Szerinte a bulizás nem feltétlenül egyenlő a lerészegedéssel, az okosan bulizás pláne nem. Bence szerint az okosan bulizás a következőket takarja: „Olyan buliba mész el, ahol tudod, hogy tetszeni fog a zene, mert ismerem és szeretem a DJ-t, és ennek megfelelően akkor is kurva jól fogod magad érezni, ha csak minimális mértékben ittál.”

A másnaposságról

Anna életében a macskajajok legjajabbika azután az este után következett be, amikor vodkaivó versenyen vett részt, miután bedobott néhány sört is. Ő a nagyon fűszeres indiai kajákra, az ásványvízre, és 4-5 kifacsart citrom levére esküszik. Igaz, már beszámoltunk a Díványon, mivel érdemes védekezni a másnaposság ellen. Röviden a következőképpen védekezhetünk, ha mégis mocsokmód sikerült elintézni magunkat az este:

– lustálkodás, amíg jólesik

– jégkocka-szopogatás vagy szénsavmentes ásványvíz

– kefir, banán és méz a gyomornak

Az ivás tudományos megközelítése

Az átlagos ember szervezete megközelítőleg, óránként a következő mennyiségű szeszes italokat tudja sikeresen feldolgozni: 3,5 dl sört (4-6 százalékos); vagy 1,5 dl bort (7-15 százalékos); vagy 3-5 ml „töményet” (35-80 százalékos). Ez iránymutató lehet arra, hogy mit milyen tempóban érdemes inni, ha nem akarjuk gyorsan kicsinálni magunkat.
Érdekes azonban, hogy az átlátszó italoktól kevésbé leszünk másnaposak. Természetesen végig minőségi italokról beszélünk. Arról van szó, hogy minden alkoholban vannak méreganyagok, amiket a szervezetnek le kell bontania, de a vörösborokban, brandykben, viszkikben, tequilákban, színes likőrökben ezekből több van, mint a fehérborokban, a fehér rumban, a vodkában vagy a ginben, ezért ez utóbbiak enyhébb másnaposságot okoznak pusztán azért, mert a szervezetnek kevesebb mérget kell lebontania feldolgozás közben. Érdemes odafigyelni arra is, hogy ne keverjük a  rövidet mondjuk sörrel vagy borral, de még pezsgővel sem. Az pedig a koktélfogyasztóknak fontos adat, hogy ha a rövidet szénsavas üdítővel, de még ha csak szódát is keverjük, másnap lényegesen hosszabb ideig tartó kínszenvedésre számíthatunk. Ilyenkor ugyanis felgyorsítjuk az alkohol felszívódását, a szervezetnek kevesebb ideje van a méreganyagok feldolgozására, vagyis tovább, nagyobb mértékben leszünk másnaposak. A másnaposság főleg a vízháztartás felborulása miatt következik be, a távozó folyadék ugyanis egy csomó fontos anyagot is kivisz a szervezetünkből, de fontos megjegyeznünk két vegyületet is.
Az egyik az acetaldehid. Ez a májban keletkezik az alkohol lebontásakor, az alkoholnál jóval mérgezőbb, de a szervezet kb. ecethez hasonló ártalmatlan vegyületet hoz létre. Ez a vegyület okozza a másnaposságot, ha nem tudja elég gyorsan feldolgozni a szervezet. A nők testében kevesebb olyan enzim termelődik, ami le tudja bontani az acetaldehidet, ezért hat rájuk részben jobban az alkohol. A másik vegyület a glutamin. A glutamin egy természetes serkentőszer, amit a szervezetünk termel, de az alkohol gátolja a hatásait. Az italozás befejeztével a szervezet logikusan túltermeléssel próbálja behozni a lemaradást, aminek a vége az lesz, hogy lefekvéskor pörög az ember agya, nem tudjuk elérni a legpihentetőbb alvásfázist, reggel meg gyengék leszünk, elesettnek érezzük magunkat és olyan, mintha elrontottuk volna a gyomrunkat.

(Forrás: Velvet.hu és MDOSZ)

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.