Ha már olyan szerencsésnek született az ember, hogy van két lába - és azok jó hosszúak, meg az arca is rendben van, akkor addig sajtolja a témát, amíg csak lehet - osztotta meg velünk legfőbb mottóját Ebergényi Réka, miután a Glamour Women of The Year gálán A legjobb modell díját megkapta. Egyet nem enged csak: hogy kiszőkítsék.„A modell kategória jelöltjei közül egyik sem olyan nagyon szép" - mondta egy fiú a Glamour magazin díjátadóján a tömegben, és ehhez hasonló véleményt már jó néhányszor hallottam. A magazinokkal, amelyekben ők megjelennek, leginkább nők olvassák. A ruhákat és kozmetikumokat is ők veszik, amelyeket ezek a topmodellek adnak el a világon tonnaszám, szóval a nőknek tetszenek. Miután létrehoztunk mindenféle éhező és szupernormális modellideált, valószínű, hogy a divatszakma nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a férfiak ízlésének, én viszont az elnyújtott díjátadón azon gondolkoztam, vajon milyenek lennének a topmodellek - nem playmate-ek- ha azokat férfiak választanák ki.
Itt, díjátadón a köszönőbeszédedben elmondtad, hogy csak ennek az eseménynek a kedvéért érkeztél ma haza. Hol dolgoztál délelőtt a világban?
Ma nem dolgoztam, Londonban pihentem végre két napot, de reggel ötkor kellett kelnem, hogy hazautazzam. Sűrű időszakom van, Nizzában dolgoztam, azt megelőzően pedig kaptam egy mexikói munkát. Kemény volt. Négy órakor keltem, hogy fél hatkor már sminkben legyek, mert a felkelő nap fénye a legszebb a fotós szerint. Délben már nem lehet divatanyagot fotózni, mert árnyékot kap az arc. Jól hangzik, hogy az ember Mexikóban dolgozik, és rosszul hangzik, hogy panaszkodik, az milyen fárasztó, de valójában az, nagyon elfáradtam.
Emellett pedig divatbemutatókon veszel részt? Éppen tart a szezon.
Már nem dolgozom bemutatókon szerencsére. Nem vagyok kifutómodell alkat, hiszen van mellem, fenekem, ha egy párizsi show-ról beszélünk, akkor egészen biztos, hogy bele sem férnék a bemutatásra szánt ruhákba. A modellkedés nagyon komoly iparág lett, rengeteg típusa van a modelleknek. A legtöbbet persze azokról tudunk, akik a szexis fotókat csinálnak és modelleknek nevezik magukat: úgy mondanám, modellkednek egyfajta színtéren.
Ebergényi Réka
Az egyik legismertebb magyar modell Sopronból indult el, és miután felköltözött Budapestre, a Visage ügynökséggel készítette el a portfolióját. A ügynökség az Egyesült Államokba közvetítette, karrierje itt kapott egy nagyobb lendületet. Divatmagazinok címlapján szerepelt és olyan divatkampányokban, mint a Shiseido, Claudelie, a Marks & Spencer, a Lancaster, a Lancome, Giorgio Armani, a Rolex, vagy a Patek Philippe. A 28 éves modell élete nagy része utazásból áll, egy interjújában elmondta, van egy böröndje, amelyet sosem pakol ki,
Miért mondod, hogy szerencsére nem dolgozol bemutatókon?
Mert túl sok energiába kerül, és ahhoz képest nem ad sokat. Vannak nagyon vékony, trendi lányok, akik fiatalok, és nagyon jó ügynökség áll mögöttük, nekik sem könnyű, de el tudnak indulni. Ha nem veszel részt a legjobb show-kon, akkor semmi értelme, nem tudod kamatoztatni a belefeccölt energiát. Másfél-két évig dolgoztam show-kon, voltam Gianfranco Ferre első modellje, Stella McCartney bemutatója is jó élmény. Tudni kell, hogy a kifutós munkákból sok pénzt nem lehet keresni, de ki lehet taposni velük egy olyan utat, ahol már nagyobb a haszon. Ez egy játék. Lehet, hogy a lányok nem keresnek pénzt egy pár hónapig, de így adják meg a lehetőséget arra, hogy legyenek olyan munkáik, amelyek miatt akár szupersztárok is lehetnek. Divatshow-kon fellépni alapvetően nagy presztízsű feladat, Mihalik Enikő sem véletlenül kapta meg tavaly az év modellje díjat, ez az út elismertté teszi a modelleket. Én azonban másképp kerültem be a körbe, és szerencsés vagyok, mert volt lehetőségem mindenféle modellmunkákat csinálni.
Ha a divatshow-k nem jelentenek jó keresetet, mi az, amivel a legtöbbet lehet keresni?
Beauty-val, kozmetikumokkal.
Ha mindenféle modellmunkát kipróbálhattál már, akkor most már csak kozmetikai kampányokra hajtasz?
Nemcsak azokra, külföldi magazinokra, címlapokra, officialokra. Fotóztam Rolex kampányt is.
Azt mondtad, a modellszakma egy ipar, rengeteg típusa van a modelleknek. Te melyik típusba tartozol?
Talán a high commercial a megfelelő kategória. Arra koncentrálok, hogy legyen szép a bőröm, kapjak egy rúzskampányt vagy parfümöt. Büszke voltam arra, hogy a Lancome-mal szerződésem volt, és nagyon sok fehérnemű- és bikinikampányban vettem részt, beleértve a Victoria's Secretet is. Azok a lingerie lányok a celeb kategóriába tartoznak, szexszimbólumként gondolnak rájuk. Amerikában legalábbis, Európában nem annyira tekintik őket annak. Miután részt vettem a Victoria's Secret show-n, elkezdtek dőlni a magazinmunkák, címlapokat készítettem. Egy jó munka mindig hoz egy jobbat.
A nemzetközi modellek általában úgy beszélnek a Victoria's Secret show-iról, mint minden modellmunka csúcsáról. Te hogy gondolsz rá?
Ha nem is ez a csúcs, de szép elismerés. Ugyanebbe a körbe tartozik ezen a díjátadón modell kategóriában nyerni, ezekre az ember büszke. Ha a Victoria's Secretbe bekerül egy lány, azzal a szépségét elismerik. Tudni kell, hogy a világon a legszebb modellek New Yorkban vannak. Párizsban is szépek persze, de ott nem annyira szexisek, nőiesek, Amerikában viszont a férfiak álmai vannak: a szőke, hosszú, göndör hajú, szép mellű nők. A Victoria's Secret fellépői csak bombasztikusak lehetnek. Aki oda bekerülhet Karolina Kurkova, vagy Gisele Bündchen mellé, az úgy érzi, leakasztotta a trófeát. Jó érzés, hogy dolgozom azon a bemutatón, idén újra megyek a válogatásra.
Eszerint különbözik az európai és amerikai ideál. Mi az, amivel szerinted a divatszakmában globálisan érvényesülni lehet?
Azzal, ha ebben a körforgásban, akármilyen fiatal is vagy, megtanulod jól menedzselni magad. Még akkor is, ha van egy ügynök mögötted, aki mindent elvégez. Ha te nem teszed oda magad, úgy nem működik. Ez egy rongyrázós szakma. Ha már olyan szerencsésnek született az ember, hogy van két lába, és azok jó hosszúak, meg a feje is rendben van, akkor addig sajtolja a témát, amíg csak lehet!
Jellemző rád a munkamánia?
Szeretek dolgozni.
Mi az első gondolatod, amikor egy hosszabb út után a géped leszáll Ferihegyen?
Imádom Magyarországot. Az otthon érzése semmihez sem fogható, ezért Budapest összehasonlíthatatlan más nagyvárosokkal. Nem mondom, hogy itt fogok élni, de az a biztonságérzet, amit ez az ország ad nekem, nagyon fontos. Ha gyerekeim lesznek, remélem itt élnek majd, vagy legalábbis Európában.
A gyerekvállalás foglalkoztat?
Még csak gondolkozom róla. Ha családom lesz, szeretném, ha európai lenne.
Amerikában nem vállalnál gyereket?
Imádom New Yorkot, de ott nem szeretnék családot. Az amerikai életfelfogás számomra rettentően gyors. Nagyon pozitívak az emberek, de minden a felszínen történik. Értem és elfogadom ezt a felfogást, kamatoztatni is tudom a szakmámban, de a magánéletemben nem erre vágyom. New Yorkban meg lehet tanulni mélyvízben úszni, de mivel mindenből és mindenkiből túl nagy a kínálat az emberek gyorsan túllépnek mindenen. Emberi dolgokon is, mert mindig a tökéletességet keresik. Eközben esélyt sem adnak egymásnak. Én nem ilyen vagyok, a földön járok.
Azután hogy Budapesten az elmúlt években üzletet nyitottak olyan márkák, mint a Louis Vuitton, a Roberto Cavalli, a Gucci, látsz lényeges változást a hazai divatszakmában?
Nemcsak ezek az üzletek fontosak, hanem azok is, akik a divatszakmában dolgoznak. Értő szemek vannak, akik tudják, mit lehet kezdeni a nagy divatházak ruháival. A magazinok is egyre jobbak és a szakma igényesebb, úgyhogy Magyarország fel fog zárkózni. A divattervezőink is tehetségesek, de az nem biztos, hogy itthon lesznek elsősorban sikeresek.
Azt mondod, szeretsz dolgozni. Van olyan felkérés, amit azonban nem vállalsz el?
Néha van: a ciki magazinok, amelyekben semmi értelme, hogy szerepeljek, vagy a rosszul fizető katalógusokról is úgy gondolom, kicsik nekem. Nemrég kaptam volna egy hajkampányt, inkább nem is szeretném mondani az összeget, amiért lekonfirmáltak. Előzőleg úgy volt, hogy nem fogják megváltoztatni a hajam, de kiderült, ki akarnak szőkíteni. Na azt nem vállaltam, felálltam és eljöttem.
