A jóga roppant divatos sportág lett nagyon rövid idő alatt, így nem volt kérdés, hogy a divatipar is reagál erre. Jógaoktatók és önjelölt guruk százai fogtak jógaruha tervezésbe, mintha ehhez olyan őrületesen különleges dolgok szükségeltetnének, és persze csakis azért, hogy mi minél jobban tudjuk végrehajtani azt a fejenállást. Külön csillióbilliós jóganadrág vásárlása előtt inkább csak vegyük végig, mire kell odafigyelni, mert lehet, hogy a régi aerobiknadrág is ugyanolyan megfelelő lesz erre a célra.
Jelszó a kényelem
Van tehát tapadós és bő, rövid- és hosszúszárú, organikus pamut, len, spandex, amit csak akarunk. A jelszó mindig a kényelem, hogy mozgás közben ne vágjon, ne akadályozzon sehol és hogy olyat válasszunk, ami a mi izzadási szokásainkhoz, magamutogató hajlamainkhoz megfelelő. Van, aki ujjatlan topban és sortban is remekül elvan az ászanákkal, de akad olyan is, aki csak hosszúujjú pólóban és nadrágban érzi jól magát, és nem feltétlenül azért, mert fázós.
Vegyük figyelembe a jógatípust. Az izzasztóbb órákra, mint a bikram vagy a power jóga, érdemes rövidebb sortot választani, jól lélegző anyagból. A 100% pamut csak első hallásra tűnhet jó választásnak, mert bár szellőzik, megszívja magát izzadsággal, úgyhogy megerőltetőbb órákra talán tényleg érdemes valamilyen speciális, sportoláshoz kitalált, nedvességelvezető anyagú szerelést keresni. A rövidebb nadrágok mellett szól az is, hogy egyes pózokat (pl. a sas vagy a fa pózt) könnyebb elvégezni, ha a bőr bőrhöz tapad. Emellett pedig az anyag legyen kellemes tapintású.
Te mennyit költesz jógafelszerelésre?
Az arany középutat keressük
A túlságosan bő nadrágszár nem célravezető, mert a fordított testhelyzeteknél a nyakunkba csúszik az egész, és ez a felsőkre is igaz. A kötők, madzagok és egyéb bindzsik is sokszor csak zavarnak, nyomnak, a legjobb, ha csak a stratégiailag fontos helyeken lehet szabályozni a bőséget: derékon és lábszáron. Viszont az sem jó, ha túlságosan feszülős anyagból van a nadrág, mert lehet ugyan, hogy jól néz ki, ahogy a tükörben feszül az izom, viszont kényelmetlenül szoros ruhában nem olyan könnyű sem koncentrálni, sem ellazulni. Ahhoz viszont, hogy tényleg a helyén maradjon a nadrág, nem árt ha van rugalmas szál, például némi spandex vagy lycra is az anyagban.
Ezenkívül a hajolgatások miatt nem ajánlott túlságosan csípőre szabott nadrágban gyakorolni, mert egy szempillantás alatt közszemlére tehetjük a kőműves-dekoltázsunkat. Minden más, a színek, minták és hímzések csak a saját szépérzékünk kielégítésére szolgál, de nem lesz tőle senki nagyobb jógi, szóval azért az om-jelért fölösleges plusz ezer forintokat kiadni. Akkor már érdemesebb arra figyelni, hogy ne kinyúlt cuccban menjünk órára, mert az inkább tűnik igénytelenségnek, mint kényelemkeresésnek.
