Életstílusunk, általános napi leterheltségünk miatt egyre kevesebb időnk és energiánk jut olyan programokra, ahol társaságban lehetnénk és ismerkedhetnénk. Ugyan a telefonos társkereső appok elterjedésével már csak az ujjainkat kell megmozgatnunk, ha igényünk van a párkeresésre, a tényleges vonzalom online még nehezebben mutatkozik meg, a találkozásig pedig sok esetben el sem jutunk kiválasztottunkkal.
A vonzó külső nem mindig elég
A metakommunikáció és a nonverbális kommunikáció sosem hazudik. Amikor megismerkedünk valakivel, számtalan apró jele lehet annak, hogy kölcsönös-e a vonzódás közöttük. Ha felénk fordul beszéd közben, előredől, hevesen gesztikulál, vagy éppen többször is megérint, egyértelműen jelzi a szimpátiát. A hosszú szemkontaktus, nők esetében a haj tekergetése, az ajkak megérintése is hasonló jel lehet.
Több kutatás jutott arra a következtetésre is, hogy a hangszínváltozások, a hangerő módosulásai is jelezhetik, ki kihez vonzódik. Egy, a beszédhangokat elemző vizsgálat során több igazi villámrandevún részt vett pár beszélgetését rögzítették és vizsgálták meg abból a szempontból, hogy van-e különbség az utólag pozitívnak ítélt találkozások és azok között, amiket nem követett második randi. Egyfelől arra jutottak, hogy
a férfiak minden esetben halkabban kommunikáltak, amikor olyan nőkkel beszélgettek, akik iránt vonzalmat éreztek,
vagy a kutatásban részt vevő férfiak többsége vonzalmat érzett – még akkor is, ha ők maguk nemet mondtak a találkozó megismétlésére. A nők ezzel szemben csak azokkal a partnereikkel beszéltek halkabb tónusú hangon, akiket a Tinderen is jobbra húztak volna. A szakértők szerint ez valószínűleg egy evolúciós eszköz, ami a két nemet közel hozza egymáshoz, hiszen a fenti példa alapján a hangszíneik egyértelműen közeledtek kölcsönös vonzalom esetén.
A fenti kutatást végző Katarzyna Pisansky egy másik, a Sussexi Egyetem Pszichológiai Karának megbízásából készített vizsgálata szintén megerősítette az eredményeket, sőt, az is kiderült, hogy az elmúlt évszázadban alapvetően változhatott meg a nők átlagos hangmagassága. 1945-ben ugyanis a Dél-Ausztráliai Egyetemen már vizsgálták a nemek hangfrekvenciáinak különbségeit. A kutatónő valószínűsíti, hogy a hangszín változása az értékek átalakulásával is összefügghet.
Dr. George Friedman, a Brit Pszichológiai Társaság evolúciós pszichológus kutatója azt is felvetette, hogy a mélyített hang talán magának a helyzetnek szólt, hiszen többen versengtek egymás mellett egymásért, a nők mélyebben zengő beszéde pedig a dominancia kifejezésére is szolgálhatott. Ő úgy véli, még az is lehet, hogy egy tényleges randevún más tónusban szólaltak volna meg.
„Talán a dolgok változnak, és a nők más értékeket próbálnak reprezentálni azzal, hogy mélyebbre vált a hangjuk” – vélekedik dr. Pisanski.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
