Az internet elterjedésével olyan információs dömping szabadult ránk, amiben nagyon könnyű elveszteni a fonalat. Szinte minden témában találunk olyan oldalt, ami egy adott állítást alátámaszt, és egy másikat, ami megcáfolja, szóval ember legyen a talpán, aki kellő forráskritikával és józan ésszel megtalálja a hiteles információkat. Az egyik ilyen fontos téma, aminek mindenki szeretne utánajárni: a védőoltások beadatása. Legyen szó a Covid elleni védőoltásról vagy a gyermekkorban kötelező oltásokról. Én is szerettem volna begyűjteni persze az összes hasznos infót, nem volt elegendő a védőnő által küldött tájékoztató. Meglepődve tapasztaltam, milyen sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy elkerülhetőek-e ezek az oltások, pedig nem véletlen, hogy kötelezővé tették őket még gyermekkorban. 15 hónaposan aktuális az MMR-oltás, ami kanyaró, mumpsz és rubeola (rózsahimlő) ellen nyújt védettséget, és amiről 2012-ben kiderült, sokkal nagyobb jelentőségű, mint gondolnánk.
Magyarországon kötelező a védőoltás
Magyarországon 1960 és 1969 között 30–50 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek évente, és közülük nem kevés eset halálos kimenetelű volt. Kanyaró ellen 1969 óta kötelezően kapnak védőoltást a gyermekek hazánkban, és 1989 óta 11 évesen kampányok keretében emlékeztető oltásban is részesültek. Az 1969 előtt születettek túlnyomó többsége az akkoriban zajló kiterjedt és rendszeres járványok következtében természetes védettséggel rendelkezik, így lényegében a 15 hónaposnál kisebb gyermekek, akik a leginkább veszélyeztetettek.
A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség
A kanyaró cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés, aminek 9-10 napos lappangási idő után láz, köhögés, orr-garat hurut és kötőhártya-gyulladás a kezdeti tünetei. Pár nap múlva a fül mögött és az arcon, majd az egész testen felülről lefelé terjedő kiütések jelennek meg.
Az egyik legragályosabb betegség, a teljesen fogékonyak körében egy beteg akár 18 embert is képes megbetegíteni. Így fordulhatott elő, hogy amikor az európai gyarmatosítók a himlővel és a tífusszal együtt behurcolták Amerikába, akkor néhány évszázadon belül kiirtotta az őslakosság 90%-át.
A gyógyulás után még nem múlt el a veszély
A tudósok évtizedek óta tudják, hogy a kanyaróval fertőzött gyerekek még gyógyulásuk után is lényegesen nagyobb eséllyel betegszenek és halnak meg egyéb okok miatt.
Egy 1995-ös tanulmány megállapította, hogy a vírus elleni védőoltás 30–86%-kal csökkenti a halálozás általános valószínűségét az azt követő években.
Azonban nem volt világos, hogy pontosan miért volt a kanyaró olyan erős kiváltó oka a gyermekkori betegségeknek. Aztán 2002-ben japán tudósok egy csoportja felfedezte, hogy a receptor, amelyhez a kanyaróvírus kötődik – egyfajta molekuláris zár, amely lehetővé teszi, hogy bejusson a szervezetbe –, nem a tüdőben található, ahogyan azt egy légúti vírustól elvárnánk. Ehelyett az immunrendszer sejtjein van.
A vérbe kerülve mindenhova eljut a szervezetben
Egy évtizeddel később egy nemzetközi kutatócsoport úgy döntött, hogy közelebbről is megvizsgálják a folyamatot. Zöld fluoreszcens fehérjével jelölték meg a kanyarót, makákómajmokat fertőztek meg vele – és nyomon követték, hová kerültek a zöld vírusrészecskék.
„Láttuk, hogy sok sejtet szisztémásan megfertőz” – mondja Rik de Swart, a hollandiai Erasmus Egyetemi Orvosi Központ vírustudományi docense. „Tehát, ez a vírus virémiát okoz, ami azt jelenti, hogy vírus van a vérben. Valójában a fehérvérsejtek megfertőződnek, és eljuttatják a vírust az összes nyirokszövetbe, azaz a nyirokcsomókba és a lépedbe, a csecsemőmirigyedbe, ami az immunrendszer része.”
A 2013-ban Hollandiában kitört kanyarójárvány lehetőséget adott ennek az elméletnek a tesztelésére. Egy ortodox protestáns közösségből indult ki, akik vallási okokra hivatkozva megtagadták az oltást, és végül 2600 ember fertőződött meg. Évekkel később a tudósok megvizsgálták a betegektől vett vérmintákat, és megerősítették, hogy azok kanyaróval fertőzött memória T-sejteket tartalmaznak.
Ezért okozza a vírus az immunrendszer amnéziáját
A kutatócsoport többnyire azt találta, hogy a kanyaróreceptorhoz egy bizonyos típusú immunsejt, a memória T-sejt kötődik. Feladatuk, hogy a fertőzés után évtizedekig a szervezetben maradjanak, csendben keresve a konkrét kórokozót, amit megtanultak felismerni. Tehát a kanyaró aktívan megfertőzi az egyetlen sejtet, amely képes emlékezni arra, hogy a szervezet mivel találkozott korábban. Először a memóriasejteket fertőzi meg, majd amikor az immunrendszer valahogy megtanulja, hogyan azonosítsa magát a vírust, elkezd kanyaróra specifikus immunsejteket termelni, amelyek körbejárják a testet, levadászva a fertőzött memóriasejteket.
Így végül olyan immunsejtek maradnak, melyek a kanyarót ugyan felismerik és elpusztítják, de semmilyen egyéb kórokozót nem.
A kanyarófertőzés erőteljes immunválaszt vált ki a vírus ellen, ami az emberek túlnyomó többségénél élethosszig tartó immunitást eredményez.
A teljes felépülés három év is lehet
Miután az immunrendszer elvesztette memóriasejtjeit, gondosan újra kell tanulnia mindent, amit korábban tudott. Egy 2015-ös populációszintű tanulmány azt sugallja, hogy ez a felépülési folyamat akár három évig is eltarthat, ami érdekes módon körülbelül annyi idő, amíg a csecsemők, illetve kisdedek immunitást szerezzenek a mindennapi kórokozókkal szemben.
Ismételten találkoznia kell a szervezetnek az összes kórokozóval, hogy visszaszerezze az elvesztett védettséget, és eközben fennáll a betegségek kialakulásának kockázata is.
Nem meglepő tehát, hogy a kanyaró nemcsak a betegségek, hanem a halálozás kockázatát is növeli. Valójában az egyéb vírusok okozta gyermekkori halálozás szorosan összefügg a kanyaró előfordulásával. A 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy amikor az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban vagy Dániában nő a gyermekkori halálozás, ennek általában az az oka, hogy a kanyaró egyre elterjedtebbé vált. Az eredmények megmagyarázzák a gyermekek kanyaró elleni védőoltásának azt a váratlan, jótékony többlethatását, hogy sokkal több gyermeket óv meg, mint akiknél valaha is fennállt a kanyaró miatti halálozás kockázata.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
