Utólag betiltott gyógyszerekre sajnos találunk példát bőven az Egyesült Államokban és Európában is. Néhány éve még itthon, Magyarországon is vontak ki a forgalomból veszélyes hatóanyagúnak minősített készítményeket. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-engedélyezési hatóság (FDA) nemegyszer hibázott, amikor hatásosnak ítélt meg olyan készítményeket, amelyeknek a szedése halálos mellékhatással járhatott.
Az altató, ami vetekedett a kemény drogokkal
A Quaaludes nyugtató. és altatószer volt, amelyet 1962 és 1985 között használtak. Számtalan álmatlanságban szenvedő, szorongással küzdő ember szedte, akik függővé váltak, görcsrohamaik voltak, sőt néhány esetben halállal végződött a gyógyszer alkalmazása. A Quaaludes ma már kábítószernek számít (mint a heroin és az LSD); egyes kutatások még a gyógyszer engedélyezése előtt rámutattak a függőség és a droggal való visszaélés lehetséges problémáira. Az 1970-es évekre a Quaaludes népszerű utcai droggá vált; csak 1982-ben 2764 Quaaludes-használathoz kapcsolható sürgősségi ellátást igénylő esetet jelentettek.
A májat romboló szer 35 évig volt a piacon
Az 1975-ben kiadott Cylert az ADHD (Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére szolgált (a központi idegrendszert stimulálta). Gyermekeknek készült, minimális szív- és érrendszeri hatásai ellenére is biztonságosnak ítélték. És valóban: nem is voltak szívproblémák – csak májmérgezés. 13 akut májelégtelenséges esetet jelentettek az FDA-nak, amelyek közül 11 halálos kimenetelű volt, vagy májátültetéssel végződött. Bár ez a szám viszonylag alacsonynak tűnhet, a közölt adat azokat az eseteket mutatja, amikor bizonyítható a gyógyszer szedése és az egészségügyi probléma közötti kapcsolat. Emiatt a bejelentett káros mellékhatások gyakran csak töredékei a tényleges esetek számának. A Public Citizen nonprofit csoport szerint (amely 2005-ben petíciót nyújtott be a Cylert forgalomból való kivonására) a bejelentett májelégtelenség mellett 193 „20 évesnél fiatalabb betegek májat érintő gyógyszermellékhatása” volt 1975 és 1996 között. Ennek ellenére a Cylert egészen 2010-ig a piacon maradt.
Fájdalom helyett életveszélyes szívritmuszavar
A Darvon/Darvocet 55 évig volt a piacon opioid fájdalomcsillapítóként. És miközben a „nem kábító fájdalomcsillapító a kodein erejével” talán megszabadított a fejfájástól, a szívet tönkretette: a gyógyszer súlyos szívelégtelenség okozott, így 1981 és 1999 között 2110 halálesetért volt felelős. Ennek ellenére csak 2010-ben vonták ki a forgalomból, miután egy klinikai vizsgálat EKG segítségével egyértelműen kimutatta, hogy a fájdalomcsillapító alapdózisa befolyásolta a szív működését, súlyos vagy életveszélyes szívritmuszavart okozva.
Nemcsak a kismamákra, de a magzatok fejlődésére is veszélyt jelentett
A DES, az ösztrogén szintetikus változata arra szolgált volna, hogy a nőknek egészséges babájuk születhessen. Azt állították, hogy megakadályozza a vetélést és a koraszülést. Valójában egyik kritériumnak sem felelt meg, viszont annál több komoly, generációkon átívelő egészségügyi problémát generált, mint például a méhnyakrák, emlőrák, születési rendellenességek, megnövelte a gyermekeknél a rák kockázatát, illetve korai menopauzát idézett elő. A DES valóban kiemelkedik a rendkívül pusztító, egyben rendkívül hatástalan engedélyezett gyógyszer közül. 5–10 millió közé tehető azoknak az anyáknak és lánymagzatoknak a száma, akik valamilyen szinten érintettek voltak. Az FDA végül 1971-ben betiltotta szert.
Hiába volt a figyelmeztetés, rengeteg szívroham után hívták csak vissza
A Vioxx nevű, ízületi gyulladás kezelésére szolgáló gyulladáscsökkentő gyógyszer a történelem egyik legnagyobb visszahívásának tárgya volt. Miután 1999-ben jóváhagyták, több mint 20 millió embernek írták fel; 2003-ban az egyik legszélesebb körben felírt gyógyszer volt. 2004-ben azonban vissza is hívták. Míg a kísérleti fázisban végzett klinikai vizsgálatok nem mutatták ki a szívroham vagy a stroke kockázatának növekedését, később nagy számú szívrohamot kötöttek a gyógyszerhez. A Vioxx veszélyeiről már 2000-ben tájékoztatták az FDA-t és a gyógyszer gyártóját, a Mercket, amely elutasította a vádakat.
Valószínűleg jobban aggódott az eladások miatt, mint a fogyasztók egészségéért, hiszen a gyógyszer csak 2003-ban 2,5 milliárd dollárt hozott.
Így 2002-ben visszahívás helyett csupán egy kis figyelmeztetést tettek a gyógyszer dobozába. Végül azonban mégis tesztelni kezdték a gyógyszer hosszú távú hatásait, ám a kísérletet még csak be se tudták fejezni, mert a résztvevők körében megnövekedett a szívroham és a stroke kockázata. Az FDA egyik saját tudósa, dr. David Graham becslése szerint a Vioxx több mint 27 000 szívrohamhoz vagy szívproblémákkal összefüggő halálesethez kapcsolódott a belső feljegyzések feltárásakor, amelyeket végül a nyilvánosság elé tártak.
2010-ben 2 gyógyszert is betiltottak nálunk
Hazánkban közel tízezren szedték a 2010 februárjában betiltott testsúlycsökkentő gyógyszereket. A Magyarországon Lindaxa, Minimectil és Reductil néven futó, sibutramin hatóanyag-tartalmú készítmények felülvizsgálatát azért kezdeményezték az európai hatóságok, mert egy többéves vizsgálat során megállapították, hogy nőtt a súlyos szív- és keringési rendellenességek előfordulásának gyakorisága. Ráadásul a hatóanyag nem is bizonyult elég hatékonynak, mivel a súlycsökkenés mérsékelt volt, tehát egyáltalán nem múlta felül a szívműködéssel és a keringéssel kapcsolatos kockázatokat.
2010. szeptemberben aztán újabb hatóanyag került tiltólistára, ekkor a roziglitazontartalmú gyógyszerekről derült ki, hogy szívrohamot és stroke-ot okozhatott. Emiatt a Magyarországon is népszerű, cukorbetegeknek szánt Avandia mellett az Avandametet és az Avaglimet is betiltották.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés