vakbél haszna

Ha a következő buliban leül a hangulat, segítünk feldobni: kérdezd meg a társaságot arról, vajon mire jó a vakbél. A válasz az lesz, hogy semmire, esetleg, hogy nem ezért ültetek le társasjátékozni vagy iszogatni, hogy fölösleges dolgokat tárgyaljatok meg. Ha mégsem lennél nyilvánosan geek, arra az esetre is vannak ötleteink: fusd át a tudomány izgalmas véleményét arról, vajon mi történne, ha nem lenne vakbelünk. 

Az Imaginary Earths című sorozat azt találgatja, milyen lehet a világ, ha az élet egyik vagy másik, akár a bolygóval, akár az emberiséggel kapcsolatos kulcsfontosságú aspektusa megváltozna.

A vakbelet gyakran az evolúció haszontalan maradványának tekintik, hasonlóan a bálnák hátsó lábcsontjainak maradványaihoz. A Case Reports in Surgery folyóirat jelentése szerint 100 000 emberből körülbelül 1 vakbél nélkül születik, vagyis túl nagy haszna nem lehet, ha a természet sem ragaszkodik hozzá minden egyes esetben – gondolhatnánk. De milyen lenne akkor az élet, ha mindenkinek hiányozna a vakbele?

A vakbél egy kis kukac alakú zsákutca, cső alakú hólyag, amely a vastagbélből ágazik le. Charles Darwin azt feltételezte, hogy a vakbél az ősember egyik fontos szerve volt, és amikor zöldféléket evett, segítette őt az étel megemésztésében. Mivel ezek az ősök idővel a könnyebben emészthető, gyümölcsalapú étrendre támaszkodtak, Darwin úgy gondolta, hogy a vakbél már nem tölt be olyan funkciót, mint annak idején, így olyanná vált, mint az emberi gerinc tövében található kis, háromszög alakú csont, amely a farokcsontok maradványa.

„Ha Darwin akkor tudta volna, amit a tudósok most tudnak a vakbélről, soha nem gondolta volna, hogy ez az evolúció értéktelen maradványa”

– jelentette ki William Parker, az észak-karolinai durhami Duke Egyetem Orvostudományi Karának sebészeti docense.

2007-ben Parker és munkatársai úgy találták, hogy a vakbél hasznos bélbaktériumok tárolójaként szolgálhat, amelyek segítik a szervezetet az étel megemésztésében – számoltak be a Journal of Theoretical Biology című folyóiratban. Amikor a betegségek a jó és a rossz mikrobákat is kiürítik a bélből, jó baktériumok léphetnek elő a vakbél biztonságos kikötőjéből, hogy segítsenek visszaállítani a bélrendszert az egészséges állapotba.

„Ezenkívül ebben a szervben nagy mennyiségű limfoid szövet található. Ez a szövet limfocitákként ismert fehérvérsejteket termel, amelyek elősegítik az immunrendszer válaszát a behatoló baktériumokra, ami arra utal, hogy a vakbél segíthet ezen immunsejtek létrehozásában” – részletezte a Live Science-nek Heather F. Smith, az arizonai Glendale-i Midwestern Egyetem evolúcióbiológusa. 

Amikor Smith, Parker és kollégáik azt vizsgálták, hogy mikor alakult ki a vakbél az állatvilágban, úgy találták, hogy a vakbél legalább 80 millió éve létezik az emlősök evolúciójában. Ezenkívül azt is felfedezték, hogy a vakbél legalább 32 alkalommal egymástól függetlenül fejlődött ki emlősök között, olyan változatos fajokban, mint az orangutánok, vombatok, kacsacsőrűek, hódok, koalák, disznók és lamantinok – írták 2013-ban a Comptes Rendus Palevol folyóiratban.

Mi lenne, ha senkinek nem lenne vakbele?

„Ha a vakbél eltűnne egy vadászó-gyűjtögető társadalomban, sokkal több ember halna meg fertőző betegségekben, mint egyébként” – mondta Parker. „Aztán hosszú idő alatt, évmilliók során, szerintem lassan kialakulna valami, ami ugyanúgy működik, mint egy vakbél” – fűzte hozzá.

Parker szerint, ha a vakbél eltűnne egy modern társadalomban az ipari forradalom után, az embereknek antibiotikumokkal kellene segíteniük a túlélést. Vakbél nélkül az emberek nem rendelkeznének a vakbélben található hasznos baktériumokkal, amelyek segíthetnének a káros fertőzésekből való felépülésben. 

Furcsa, de ha így történne, jó eséllyel székletátültetések lennének szükségesek. Ezek egyre elterjedtebb eljárások, melyek során az egészséges emberek ürülékét a bélproblémákkal küzdő betegek beleibe juttatják a torkán vagy a fenéken elhelyezett csövön vagy kapszulán keresztül, hogy a transzplantáció egészséges baktériumokat juttasson a bélrendszerbe. 

Mindent összevetve, egy vakbél nélküli világban az emberiség gyakrabban küzdene a baktériumokkal. Az az elképzelés, hogy ennek a szervnek ideje lejárt, és semmi haszna nincs, lassan olyan állítássá válhat, amelynek az ideje valóban lejárt. A vakbelünk még ma is kifejezetten fontos szervünk.