A hetes szám életünk sok területén kerül elő. Heten vannak, mint a gonoszok, állítólag egy kapcsolatban is a hetedik év jelenthet fordulópontot, és testünk sejtjei is ennyi évenként cserélődnek egy elterjedt nézet szerint.
Ez azonban téves: egzakt választ ugyanis nem lehet adni arra, pontosan mennyi idő kell a szervezet sejtjeinek cserélődésére.
Egyrészt azért sem, mert vannak olyan sejtek, amelyek soha nem újulnak meg, másrészt pedig azért, mert a többi sejt közt van nagyon gyorsan megújuló, valamint meglehetősen lassan cserélődő típus is.
Testünk ekkora része cserélődik
Testünk 25 százaléka áll folyadékból, további 7 százaléka pedig szilárd – például ásványi – anyagokból: a fennmaradó 68 százalékot alkotják sejtjeink. Egy hetven kilogrammos férfi testében nagyságrendileg 30 trillió sejt található, amelyek közt vannak egészen nagyok és meglepően aprók egyaránt.
A zsír- és izomsejtek a nagyok közé tartoznak, míg vérünk nagy részét egészen kicsinyke vörösvérsejtek alkotják. A méret azért lényeges, mert a nagyobb sejtekre a hosszabb élettartam a jellemző, míg a kicsik sokkal gyorsabb ütemben újulnak meg.
Egyes sejtjeink egész életünkön át kísérnek bennünket, szinte soha nem váltja őket frissebb változat.
Ilyenek például a szívben, a szemben és az agyban található egyes építőelemek: ezekben a szervekben akadhatnak ugyan cserélődő sejtek, de nagy részük egyáltalán nem változik, egy életen át velünk marad.
Bizonyos sejtek csak napokig élnek
Azoknak a sejteknek a száma, amelyek nem, hogy a hét évet nem várják ki, de naponta cserélődnek, 330 milliárdra tehető: ezek 86 százaléka vérünkben található, a többi nagy része pedig beleinkben teljesít fontos feladatot. Bőrsejteket, de még zsír és izomsejteket is vesztünk napi szinten emellett. Tömeget tekintve naponta testünk 80 grammnyi építőeleme frissül.
Pontosabban megfogalmazva nagyjából ilyen hosszú élettartam vár testünk bizonyos sejtjeire:
- Vastagbél-hámsejt: 3-5 nap
- Vörösvérsejt: 120 nap
- Izomsejt: 30-70 év
A kutatókat is érdekli egyébként annak kérdése, pontosan milyen ütemben cserélődnek le szervezetünk alapkövei, a különböző munkák pedig ilyen eredményekre vezettek:
- Olaf Bergmann, a stockholmi Karolinska Intézet Sejt- és Molekuláris Biológiai Tanszékének vezető kutatója szerint bőr- és bélsejtejinek viszonylag gyorsan, hónapok alatt cserélődnek
- kollégáival együtt azt is megállapította, hogy a májban található sejtek esetében három évre is szükség lehet ugyanerre
- más szervekben és szervrendszerekben ugyanakkor a hét évnél is több időre van szükség a sejtek cseréjéhez
- a szívizomsejteknek nem is mindegyike cserélődik: csak 40 százaléka újul meg egy teljes élet ideje alatt
- a csontsejteknek ugyanakkor körülbelül 10 évre van szükségük ahhoz, hogy teljes egészében újjáépítsék csontvázunkat
Az agyban történő változások még ennél is sokkal lassabban zajlanak. A hippokampusz egyes neuronjai ugyan megújulnak, de csak évi 1,75 százalékos arányban. Az agy striátumnak nevezett részében található neuronok közt is vannak olyanok, amelyek megújulnak, de az egyéb neuronok az ember egész életén át velünk maradnak.
Öregedni mindig is fogunk
Felmerülhet a kérdés: ha testünk ennyi sejtje megújul, mégis mi az, amitől öregszünk és végül meghalunk? A válasz egyszerű: az öregedésért az osztódó sejtek DNS-ében bekövetkező hibák, mutációk felelnek. Tehát még ha relatíve fiatal sejtekből is áll a test, a biológiai életkor azt tükrözi, ahogyan szervezete az idő múlására reagált.
Az örök élet titkát nem ismerjük, a japánok ugyanakkor tudnak egyet s mást a hosszú életről: ezek a trükkjeik.
