szmog agy

Egy amerikai kutatók által készített metaanalízis szerint a finom szemcsés légszennyező anyagok (PM2,5) növelhetik a demencia kialakulásának kockázatát. A demencia az agyi rendellenességeknek egy olyan csoportja, amely hatással van a gondolkodásra, a memóriára, a beszédkészségre és a problémamegoldó képességre.

Csaknem megháromszorozódik majd a demens esetek száma

Jelenleg világszerte több mint 57 millió ember él demenciával, és a becslések szerint ez a szám 2050-re eléri majd a 153 milliót. Feltételezhető, hogy ezeknek az eseteknek akár a 40 százaléka is potenciálisan köthető olyan külső kockázati tényezőkhöz, mint például a légszennyeződés. A megvizsgált kutatások többsége a leggyakoribb szennyező anyagok között a nitrogén-dioxidot és a nitrogén-oxidot említette. 

Bár a kutatók megjegyezték, hogy a légszennyezés kisebb kockázatot jelent a demencia szempontjából, mint például a dohányzás, a levegőszennyezésnek kitett emberek száma miatt azonban a lakossági szintű egészségügyi következmények jelentősek lehetnek.

Az idősek vannak a legnagyobb veszélyben

A Michigani Egyetem szakemberei is megerősítették amerikai kollégáik állítását, amit azzal egészítettek ki, hogy a légszennyezés és a demencia összefüggése kapcsán fokozott kockázatnak vannak kitéve azok az idősebbek, akik olyan helyen élnek, ahol a légszennyezést valamilyen mezőgazdasági tevékenység vagy szabadtéri tüzek okozzák.

A kutatás olyan emberek egészségi állapotát tanulmányozta, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek demenciában. A résztvevők 15 százalékánál alakult ki demencia tíz éven belül, közülük 8 százalék igen magas szennyezettségű területen élt.
A kutatók a demencia kockázati szintjeit különböző típusú szennyezőanyag-kibocsátások alapján vizsgálták. A szmog okozója lehetett a mezőgazdaság, a közlekedés, a széntüzelés vagy akár szabadtéri tűzeset is. 

Úgy fogalmaztak, egyes tanulmányok szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha minden légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. 

A belélegzett füst óriási kárt okoz

A témában végzett kutatások végeredménye szerint a légszennyeződésből adódó demencia kialakulásának legnagyobb kockázatát az erdőtüzekből származó részecskék okozzák, amelyek olyan kicsik, hogy képesek az orron keresztül közvetlenül bejutni az agyba. A belégzés után az erekbe kerülő mikroszkopikus szennyező anyagok pedig befolyásolják az agy véráramlását. Miután a mikroszennyeződések az erekben okoznak problémát, nemcsak az agyunk, hanem a szívünk is veszélybe kerülhet a szmog miatt, hiszen az erek szűkebbé és keményebbé válnak, ami fokozza a szívinfarktus és a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Ráadásul az adatok azt sugallják, hogy az erdőtüzekből származó, levegőbe kerülő apró részecskék mellett az erdőtűzből származó füst is jelentősen károsítja az egészséget, hiszen irritálhatja a torkunkat és a szemünket, valamint légzési nehézséget okozhat, és megterhelheti az agyunkat is.
Az amerikai kutatók hangsúlyozták: eredményeik azt mutatják, hogy a részecskékből származó levegőszennyezés szintjének visszaszorítása csökkentheti a késői életkorban demenciában szenvedők számát.

Az agy öregedéséhez számos egyéb dolog is hozzájárulhat. Ahogyan azt már korábban megírtuk, a testmozgás elhanyagolásától kezdve a lefekvés előtti harapnivalókig sok mindennapi tevékenység nagy hatással lehet arra, hogy kinél mekkora kockázatot jelent a demencia és az Alzheimer-kór kialakulása.