színek látás színvakság

A színlátás zavara lehet veleszületett vagy ritkább esetben szerzett betegség. Amennyiben semmilyen színérzékelés nincsen, színvakságról beszélünk, de ha valamelyik színérzékelő pigment irányába van eltolódás, abban az esetben az illető csak színtévesztő.  

Teljes színvakság: a látás néhány árnyalatban működik csak

Az achromatopsiát „teljes színvakságnak” is nevezik, ez az egyetlen típusú látászavar, amely teljes mértékben megfelel a „színvak” kifejezésnek. Rendkívül ritka, de az achromatopsiaban szenvedők csak a szürke, fekete és fehér árnyalataiban látják a világot. Hogy milyen a piros vagy a kék? Csak elképzelni tudják.

De milyen a szivárvány és a közlekedési lámpa?

A normál látású ember számára természetes, hogy a szivárvány többféle színben ível át az égbolton, míg a színtévesztők egyedi színkombinációt látnak. A leggyakrabban feltett kérdés, hogy egy színtévesztő számára a közlekedési lámpa milyen színű?

Érdekesség, hogy amikor a csecsemők megszületnek, ők sem látnak színeket. Ahogy nőnek, színlátásuk javul, és általában 6 hónapos korukra teljesen kifejlődik. Az általános színmegkülönböztetési képességünk 20 éves korunkra éri el csúcsát, majd ismét hanyatlásnak indul.

Dr. Cserháti Zoltán szemész szakorvos szerint a színlátászavar általában mindkét szemet egyformán érinti, és egész életen át stabil marad. „Egy egészséges emberi szem retinájában kétféle fotoreceptor található. A »csapok« képesek a színeket felismerni, ezek a sárgafolt területén helyezkednek el. Az ettől perifériásabban található »pálcikák« a szürkületi látásért felelősek, a fekete-fehér különböző árnyalatait ismerik fel” – mondta a szemész. 

Aki színtévesztéssel küzd, lemaradhat a részletekről

A színtévesztés mértéke az enyhétől a súlyos fokozatig terjedhet. Sokaknak elenyésző tüneteik vannak, és csupán egy alapos szemészeti vizsgálaton szembesülnek a problémával.

„A legegyszerűbben az úgynevezett Ishihara-tábla (babos könyv) lehet segítségünkre a rendellenesség azonosításában. Ennél az eszköznél a lapokon azonos világosságú, de különböző színű és méretű kerek foltokból számok vagy betűk rajzolódnak ki, melyeket jó színlátás esetén könnyű felismerni. A gyakorlatban még használatos anomaloszkópos vizsgálat egy egyszerű, precíz műszeres vizsgálati módszer a színtévesztés típusának azonosítására, fokának meghatározására. Ennek a vizsgálatnak akkor van jelentősége, ha valaki olyan hivatást választ, ahol nagyon fontos, hogy ne legyen színtévesztő” – tette hozzá az orvos.

Leggyakrabban a vörös-zöld színtévesztés fordul elő, vagyis van, akinek a zöld szín észlelése okoz problémát, és van, akinek a vörös. Ugyanakkor nehézséget jelenthet a sárga és a narancssárga, a zöld és a barna, a rózsaszín és a szürke, vagy a kék és a lila megkülönböztetése is.

Például egy érett piros almát a fán nem vesznek észre, mert zöld levelek veszik körül.

A színek világa mellékhatásként is átalakulhat

Vannak, akik különböző betegségek, például a retinát érintő betegségek, cukorbetegség és szklerózis multiplex következtében válnak színvakká, ugyanakkor színvakság az öregedés, illetve egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat.

Fontos megjegyezni, hogy mindenki másképp látja a színeket, és ha a színvakság enyhe, előfordulhat, hogy az emberek is nem veszik észre a színhiányokat a mindennapi életükben.

A színvakságot viszont sajnos nem lehet kezelni, azonban léteznek olyan speciális szemüvegek és lencsék, amelyek használatával a színvakok is képesek megtapasztalni a színlátás élményét.