Olyan okos emberek és karizmatikus személyiségek, mint Winston Churchill vagy Margaret Thatcher, aligha tévedhettek azzal kapcsolatban, mi tesz nekik jót, és mi nem… Dacára annak, hogy nem mediterrán nemzetek szülöttei voltak, mégis a délutáni ejtőzés elkötelezett hívei között is számontartják őket.
Mert pihenni jó…
Az ebéd utáni szundikálás élvezeti értékét és egészségre gyakorolt jótékony hatását sokan hangoztatták már azelőtt is, hogy Manolis Kallistratos görög kardiológus az American College of Cardiologyn 2019-ben bemutatta izgalmas kutatásainak megnyugtató eredményeit.
A 212, átlagban 62 év fölötti és többségében női résztvevővel lefolytatott kutatás eredményei szerint a mintául szolgáló társaság ebéd után szundikáló felének vérnyomása a megfigyelés alatt 3-5 higanymilliméterrel csökkent.
Ez pontosan ugyanannyi javulást jelent, mint a só és az alkoholfogyasztás csökkentése az étrendben.
Már 2 higanymilliméterrel történő vérnyomáscsökkenés is 10%-kal képes visszaszorítani a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, ennél sokkal többet pedig a célzott gyógyszeres kezeléstől is alig várhatunk a görög orvos szerint.
Spanyolországban van egy-két hagyomány, amin nem fog az idő, és bármennyire is kényelmetlenné kezdenek válni mai globalizált és urbánus világunkban, foggal-körömmel ragaszkodnak azok fenntartásához. A szieszta is egy ilyen kényelmes és kellemes, egészségre kedvező hatású tradíció.
Vagy nem jó?
Illetve, ami a kényelmet illeti, városi rohanó életünkben egyre kevésbé kényelmes, hiszen régen praktikusnak tűnt a déli elviselhetetlen melegben felfüggeszteni a munkát, és egy kiadós ebéd után inkább lepihenni az enyhülésig, majd akkor folytatni a fizikai vagy szellemi tevékenységet, amikor már nem akadályozta a munkát a hőség. A városi életben való közlekedéssel a távolságok a munkahely és az otthon között megnőttek, ami sok időt rabol el a nap hasznos részéből. A nemzetközi együttműködéseket is kifejezetten megnehezíti, hogy még olyankor is időeltolódással dolgoznak, amikor pedig pontosan ugyanabban az időzónában vannak.
Egészséges vagy nem?
A spanyolországi Murciai Egyetemről Marta Garaulet a Harvard együttműködésével kutatásokat végzett a szieszta lehetséges negatív hatásairól. A 3275 résztvevő 18 és 65 közti lakosokból tevődött össze, akiket sziesztarutinjuk alapján három csoportra osztottak. Az eredmények világosan kimutatták, hogy a rövid, vagyis 30 percnél rövidebb ideig tartó sziesztából ébredőknek csak mintegy 8%-a számol be rossz közérzetről ocsúdásukkor, míg a hosszabb sziesztát tartók között ez a szám 19%.
A többet lustálkodók éhesebben vagy édességre vágyva ébrednek, este tovább ébren maradnak, és testtömegindexük is magasabb, vagyis jobban ki vannak téve az elhízásnak, és ezáltal a kardiovaszkuláris betegségeknek is.
Ez ellentmondani látszik a görög eredménynek, akik a 45–60 perces sziesztára esküsznek, de egy rövidebb pihi talán mindenkinek jót tesz.
Így is lehet jó
A spanyol kutatás harmadik csoportjául szolgáló minta esetében, ahogy a társadalom egy jelentős részénél is, a szieszta nem feltétlenül alvást jelent. A munkát sokan csak egy kiadós és kényelmes, társaságban elfogyasztott ebédért szakítják meg. Legyen az családi vagy munkahelyi barátok körében elköltve, a spanyol ebéd három-négy fogás alatt optimális esetben nem áll meg. Az előételnek szánt salátát követheti egy hús- vagy tésztaétel, mely körettől és nehéz hústól mentes, gyakran hal vagy tenger gyümölcse. A desszert pedig lehet joghurt vagy gyümölcs, esetleg fagylalt, de a legédesebb esetben is inkább csak egy könnyű puding. Egy kevéske vörösbor pedig mindezeknek a zamatát csak tovább hangsúlyozza.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
