Valószínűleg szabados szexuális életet éltek, már csókot is váltottak, ugyanakkor az állatokkal való közösülést sem vetették meg. Sőt, még játékszereket is készítettek maguknak – ezt aztán biztosan nem gondoltad volna! Szerencsére a barlangrajzokon túl is van olyan forrásunk, amelyből következtethetünk arra: az ősember által faragott kisebb tárgyakból, valamint a leletek alapos vizsgálatából is sokféle következtetésre jutnak a kutatók.
Szex az ősember korában
A hűség nem az ősember legfontosabb tulajdonságainak egyike volt. Mivel a tulajdonnak az apasághoz történő kötése jóval későbbi, a mezőgazdaság kezdetéhez kapcsolódó fejlemény, az ősembereknek nem volt szüksége arra, hogy tudják, melyik gyermeknek ki az apja, ezért aztán boldog-boldogtalan hódolhatott az élvezeteknek azzal, akivel csak szeretett volna. A kutatók szerint a kisebb, együtt élő csoportok megosztoztak a partnereken, a nőt pedig nem a hajánál fogva kellett berángatni a barlangba – hanem kivárni azt, amíg sorra kerültek nála.
Emiatt elég belterjes is volt világuk: a leletekben sokféle olyan genetikai mutációra találtak a kutatók, amelyek csak azért jöhettek létre, mert a rokonok egymással nemzettek utódokat, akik ennek látható nyomait is viselhették.
A csók ugyanakkor már megjelent az ősember idejében is – ezt onnan tudják a kutatók, hogy már a 120 ezer éves leletekben rábukkantak a mikroorganizmusok keveredésének nyomaira, mely a nyálcsere idején bekövetkezik.
Az állatokat is bevonták
Az ősember ugyanakkor nem érte be az egymással megosztott nőkkel – az állatokat is bevonták ezekbe a tevékenységeikbe. Féltucatnyi tanulmány foglalkozik a témával, és különböző barlangrajzok is explicite ábrázolják az aktusokat: az egyiken egy oroszlán egy nő nemi szervét nyalogatja, míg egy másikon egy férfi egy szamárral egyesül. Ez azzal is járt, hogy az emberek elkapták az állatokból eredő, szexuális úton is terjedő betegségek egy részét is.
De a Homo sapiens és a Neander-völgyi sem vetette meg egymást, létezett szexuális kapcsolat köztük, így a Neander-völgyiek génkészletének bizonyos része tovább él a ma emberében.
Az emberábrázolás jellemző módjai a különböző Vénusz-szobrocskák: az is valószínűsíthető, hogy ezeket is szexuális élvezet bevonására készítették. Ábrándozásra jó lehetett a willendrofi Vénusz, ám az ősember ennél is továbbment – készítettek maguknak játékszereket is. A fallikus tárgyak valószínűleg kettős célt szolgáltak: amellett, hogy élvezetekre találtak általuk, még alkalmasak lehettek mondjuk, arra is, hogy a másikat alaposan fejbe vágják velük.
Brutális volt a születésszabályozás
Az már az ősember korában sem volt mindegy, hogy hány szájat kellett etetni, éppen ezért a születésszabályozás egészen brutális módszereihez is folyamodtak. Megkíséreltek abortuszokat is végrehajtani, de ha az nem volt sikeres, akkor az újszülött meggyilkolása volt az a módszer, amellyel biztosan stabil szinten lehetett tartani a populáció számát.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
