szepszis

A szepszis egy fertőzésre adott, egész testet érintő gyulladásos reakció, vérmérgezésnek és szisztémás gyulladásos válaszszindrómának (SIRS) is nevezik. Tetanusznak viszont nem, az egy másik betegség. A szervezet már magát károsítja tőle, így nagyon könnyen súlyos, életveszélyes állapot jön létre. Ami ráadásként intenzív fájdalommal és rosszulléttel jár együtt: akik átélték már a vérmérgezést, azt mesélik, ez volt életük, egészségük, közérzetük valaha tapasztalt legrosszabb állapota. 

Egy új tanulmányban svédországi adatok azt mutatják, hogy a szepszis jóval gyakoribb a kórházi betegek körében, mint azt korábban gondoltuk. A kutatók most azon dolgoznak, hogy feltérképezzék a helyzetet egész Európában, mi pedig addig tanuljuk meg, milyen jeleket kell komolyan vennünk – a számokból világosan látszik, hogy a szepszises betegek 20 százaléka három hónapon belül meghalt –, és mit tehetünk a megelőzésért.

A szepszis gyakoribb, mint gondolnánk

Kezdjük azzal, miért csak most jövünk rá arra, milyen gyakori betegségről beszélünk. Mint kiderült, azért, mert az orvosok diagnosztikai kódok segítségével osztályozzák a betegeket. Mivel a szepszis egy fertőzésből eredő másodlagos probléma, gyakran ki sem derül, ha a doktor csak az elsődleges kórt jegyzi fel. Mindeközben maga a betegség olyannyira gyakori, hogy a kutatók szerint járványnak kellene tekinteni. Akkor fordul elő, amikor egy meglévő fertőzés kicsúszik a szervezet ellenőrzése alól, és az immunrendszer elkezdi megtámadni az egyébként egészséges szöveteket. Szinte bármilyen fertőzés, igen, az influenza vagy a koronavírus is vezethet szepszishez, még akkor is, ha maga a fertőzés kezdetben nem tűnt olyan súlyosnak.

A baktériumok a fő ludasok

A vérmérgezés leggyakrabban mégis bakteriális eredetű fertőzések nyomán alakul ki. A tüdőben, a húgyutakban, a bőrön vagy a gyomor-bél rendszerben elszaporodó kórokozók az elsődleges szepsziselőhívók. Ezért olyan fontos, hogy ha bakteriális fertőzés gyanúja merül fel, időben orvoshoz forduljunk: kezelés nélkül megvan az esélye a vérmérgezés kialakulásának. S ha már felütötte a fejét, a tünetek meglepően hamar válnak egyre súlyosabbá. 

Ezekre a tünetekre figyelj

• Zavarodottság, tájékozódási zavar, elmosódó beszéd.
• Gyors szívverés vagy gyenge pulzus.
• Láz, reszketés .
• Nyirkos vagy izzadt bőr.
• Sápadt, foltos vagy kékesszürke bőr, ajkak vagy nyelv.
• Légszomj.
• Kiütés, amely nem halványul nyomás hatására.
• Szélsőségesen erős fájdalom, nagyon rossz közérzet, halálfélelem.

Mi a teendő?

Nem minden, szepszisben szenvedő betegnél jelentkeznek pont ezek a tünetek, ez nem egy lista, aminek minden pontját ki kell pipálni, mielőtt elindulunk a kórházba. Ha a közelmúltban fertőző betegségen estünk át, vagy begyulladt valamink, gyanakodjunk a szepszisre, és mielőbb forduljunk orvoshoz. Ha nem érünk oda időben, mélyvénás trombózistól kezdve a vesék leállásáig egy sor ijesztő és valóban életveszélyes dolog történhet velünk. Az artériás vérnyomás csökkenése, a keringés összeesése esetén már szeptikus sokkról beszélünk, ami eszméletvesztéssel és 25 százalékos halálozási aránnyal jár. A komoly vérmérgezéses eseteket intenzív osztályon, olykor lélegeztetőgép segítségével kezelik. A gyógymódot a fertőzés forrásának megtalálása, annak kezelése és az erős antibiotikum jelenti. Ha még nem voltak nagyon súlyosak a tünetek és működnek a gyógyszerek, a szepszisből fel lehet épülni. Azt viszont nem árt tudni, hogy a túlélők háromnegyedénél olyan hosszú távú szövődmények jelentkeznek, mint a szívroham, a veseproblémák és a kognitív funkciók romlása.