Sok ember számára a koronavírus adott egy kis ízelítőt abból, milyen érzés elveszíteni a szaglásunkat. Az anozmia néven ismert jelenség jelentős hatással van általános jóllétünkre és életminőségünkre. Minden ételnek pocsék íze lesz, nem tudjuk megmondani a felvágottról, jó-e még. Nem érezzük a virágok illatát, sem azt, koszos-e egy tisztának tűnő ruha. Nem tudjuk, mikor kéne szellőztetni. De míg mondjuk, a Covid vagy egy náthavírus csak átmenetileg foszt meg a szaglásunktól, van egy másik fontos tényező, ami szép lassan, fokozatosan, de véglegesen leépíti ezt az érzékelést: ez a légszennyezés.
A nagyrészt a járművekből, erőművekből és otthonainkból származó, kis méretű levegőszennyező részecskék jelenlétét korábban „szaglási zavarokkal” hozták összefüggésbe, de jellemzően csak munkahelyi vagy ipari környezetben. Az új kutatások azonban most kezdik feltárni a nap mint nap belélegzett szennyezés valódi mértékét – és az általuk okozott lehetséges károkat. Az egyik legveszélyesebb légszennyező anyag a szálló por, ami 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskékből áll (ennek rövidítése a PM10). Ám ezen belül léteznek a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM2.5 néven). Az ilyen típusú szennyezés kimutathatóan tíz- és százezrek halálát okozza minden évben.
A légszennyezés és a szaglás kapcsolata
Agyunk alsó részén, közvetlenül az orrüregünk felett található a szaglóhagyma vagy más néven szaglógumó. Ez az érzékeny szövetdarab idegvégződésekkel van tele, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a világról a szaglásunkon keresztül változatos képet kapjunk. Ez egyben az első védelmi vonalunk a vírusok és szennyező anyagok ellen. De ismételt szennyezés esetén ezek lassan elkopnak vagy megsérülnek. „Adataink azt mutatják, hogy 1,6-1,7-szeresére nő a tartós részecskeszennyezéssel járó anozmia, azaz szaglásvesztés kialakulásának kockázata” – mondja dr. Murugappan Ramanathan Jr., a baltimore-i Johns Hopkins Orvostudományi Iskola orvosa. Azon kevés szakértők egyike, aki elkezdett azon töprengeni, hogy van-e kapcsolat az anozmiás betegek nagy száma és a környezeti károk között.
Mexikóban már elkezdődött
Kiderült, hogy aránytalanul sok anozmiás beteg él magasabb PM2.5-szennyezettségű területen. Ezt egy mexikói tanulmány is kimutatta 2006-ban: erős kávé- és narancsaromát használtak annak kimutatására, hogy a légszennyezéssel gyakran küzdő Mexikóváros lakóinak átlagosan gyengébb szaglásuk volt, mint az ország vidéki területein élő embereknek. Kollégái segítségével – köztük dr. Zhenyu Zhang környezeti epidemiológussal, aki egy térképet készített a baltimore-i körzet légszennyezettségi adatairól – dr. Ramanathan eset-kontroll vizsgálatot készített 2690 beteg adataiból, akik négy éven keresztül a Johns Hopkins Kórházba jártak. Körülbelül 20%-uk anozmiás volt, és a legtöbb nem dohányzott – pedig ez az a szokás, amelyről ismert, hogy befolyásolja a szaglást.
Lehet, hogy közvetlenül az agyat támadja a szmog
Az biztos, hogy a PM2.5 szintje jelentősen magasabb volt azokon a környékeken, ahol anozmiás betegek éltek. Még ha figyelembe is vették a kort, nemet, rasszt, testtömegindexet, alkoholfogyasztást vagy a dohányzási szokásokat, az eredmények ugyanazok maradtak: még a kis mértékű környezeti PM2.5-kitettség is összefüggésbe hozható a szaglásvesztéssel. A világ egyre több nagyvárosát vizsgálják ebből a szempontból, és ugyanarra jutnak. De pontosan hogyan rontja a szennyezés a szaglási képességünket? Dr. Ramanathan szerint két lehetséges út létezik. Az egyik az, hogy a szennyező részecskék egy része áthalad a szaglógumón, és közvetlenül az agyba kerül, gyulladást okozva. Erre utal egy 2016-os brit kutatás is, amelyben apró fémrészecskéket találtak az emberi agyszövetben, amelyek a jelek szerint áthaladtak a szaglóhagymán. A másik lehetőség, hogy a részecskék nem jutnak be az agyba, de azzal, hogy szinte napi szinten próbára teszik a szaglógumót, közvetlenül az idegek gyulladását és károsodását okozzák, lassan elkoptatva azokat. Nem meglepő tehát, hogy az anozmia aránytalanul súlyosan érinti az idős embereket, akiknek orrát hosszabb ideig sújtja a légszennyezés.
Ezek a legveszélyesebb magyar városok
A svájci IQAir vállalat 2023-as felmérése szerint Budapesten a légszennyezés a WHO által előírt határérték több mint kétszerese. A legrosszabb levegőminőség hazánkban Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Miskolcon, Tatabányán, Nyíregyházán, Debrecenben és Szegeden található.
Ha sokáig akarsz élni, fontos a jó levegő
A légszennyezésről ráadásul tudjuk, hogy a szívbetegségek és a stroke okozta halálozások negyedéért, a tüdőbetegség miatti halálozások közel feléért felelős. Ehhez képest talán a szaglásunk elvesztése nem tűnik akkora dolognak, de dr. Ramanathan arra figyelmeztet, hogy alábecsüljük a szaglás jelentőségét. Dr. Ekström kutatási szakterülete a demencia. Az anozmia pedig korai figyelmeztető jel lehet. „A demenciával és különösen az Alzheimer-kórral kapcsolatban azt feltételezzük, hogy a betegség progressziója több évtizeddel az első tünetek megjelenése előtt kezdődik” – mondja Ekström. „A szaglásvesztés az egyik első tünet. Mire az Alzheimer-kórt diagnosztizálják, a betegek csaknem 90%-ának anozmiája van.”
A pontos kapcsolat továbbra is ismeretlen, de az egyik elmélet szerint a környezeti toxinok a szaglóhagymán keresztül bejutnak a központi idegrendszerbe, és károsodást okoznak. A fém nanorészecskék például közvetlenül összefüggnek az „időskori plakkok” kialakulásával – az agy elváltozásaival, amelyek az Alzheimer-kór és a demencia egyik neuropatológiai jellemzőjeként ismertek. Ha ez nem lenne elég, a szaglás elvesztését különféle tanulmányok összefüggésbe hozták a depresszió és a szorongás megnövekedett valószínűségével, és ismert, hogy szerepet játszik az elhízásban, a kóros fogyásban, az alultápláltságban és az ételmérgezésekben is. A szmog ezeken túl a magzatok fejlődését is befolyásolja.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
