Kedvenc sapkádnak semmi köze nincs Svájchoz, a katonasághoz annál több

GettyImages-150969918
Olvasási idő kb. 7 perc

Monica Lewinsky, Richard Wagner, Marlene Dietrich, Pablo Picasso és Szandi: egyaránt a rajongói a francia stílus ikonikus viseletnek. Viszont a sikkes és hetyke fejfedőt egyedül nálunk hívják svájcisapkának. A barett hosszú évszázadok óta a pimaszság, a művészvilág és a katonaság jelképe. Bár kedvencünk sosem ment ki a divatból, az Emily Párizsban óta menőbb, mint valaha.

Értelmiség, szabadszelleműség, katonás szigor, francia impresszionizmus. Ahány ember, annyiféle szimbólum ötlik fel a barettsapka, a beret hallatán, amely baszk sapkaként indult világhódító útjára, hiszen értelemszerűen Baszkföldről származik. Eredetét tekintve ez a kis textil körsapka Béarn tartományból ered, a Pireneusok lábánál fekvő, Spanyolország és a francia Baszkföld határán fekvő régióból. A baszk legendárium szerint évszázadokkal ezelőtt még a hegyi pásztorok készítették nemezből maguknak ezt a fejfedőt, amely idővel kifejezetten birkaszagú lett.

Itt készültek az első svájcisapkák

Apropó, kézimunka: az utolsó barett-manufaktúra is természetesen Franciaországban található. A francia Pireneusokban található Laulhére manufaktúra 1840 óta kézzel készíti a svájcisapkákat: Julia Roberts, Catherine Denevue és az Emily in Paris naivája, Lily Collins is lelkes vásárlójuk. A barettsapka hódolói egyenesen a bibliai pátriárkáig, Noéig vezetik vissza a fejfedő történetét, viszont az tény, hogy egyik-másik korabeli festményen már pontosan felismerhetjük a barettet viselő női és férfialakokat.

Coco Chanel brossokkal díszített svjácisapkában
Coco Chanel brossokkal díszített svjácisapkábanGetty Images Hungary

Imádták bronzkori őseink

A ma ismert barett sziluettje – egy nemezből vagy gyapjúból készült korong, amely szorosan a viselője fejéhez simul – már évezredek óta létezik. A világ különleges jelenségeivel foglalkozó Dis Magazine szerint a régészek a baretthez hasonló kalapok nyomait találták a bronzkori (i. e. 3200–600) sírokban Olaszországban és Dániában, valamint szobrokon és festményeken ábrázolva szerte Nyugat-Európában. 

A történészek szerint először a XV. században vált divatossá a viselet, különbözően aszerint, hogy melyik társadalmi réteg tagjai viselték.

Megkülönböztetésül tollakkal díszítették; nyakba lógó zsinór segítségével a hát közepére eresztették.

Rembrandt és Wagner is barettben pózolt

Egyszerűsített formában a parasztok és a kézművesek is viselték. A baszk sapka keményített változata megmaradt a spanyol arisztokrácia körében, de emlékezzünk a németalföldi géniusz portréjára: Rembrandt kizárólag svájcisapkában állt modellt saját önarcképei előtt. Egy másik németalföldi festőóriás, Johannes Vermeer is szeretett így pózolni, és Auguste Rodin is baszk sapkában állt modellt. Később a papok, bírák és tudósok viselete lett, egészen addig, amíg a párizsi Montmartre fel nem fedezte magának. Cézanne, Monet, Picasso is büszkén viselte, míg Németországban Richard Wagner is svájcisapkát visel egyik jelentős portréján.

GettyImages-565888979
A forradalmárok kedvenc viselete lett a svájcisapka Jeremy Woodhouse / Getty Images Hungary

Viva la revolution!

Egy teljesen másik szubkultúrában is világhódító körútra indult a hetykén félrecsapott sapkácska, hiszen a fegyveres erők és a forradalmi csoportok egyenruhát csináltak a barettből.

Az 1800-as években a kék beret a francia forradalmárok jelképe lett. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege a második világháború óta zöld, bíbor, barna és fekete színben is rendszeresítette a barettsapkát. Az orosz hadsereg elitegysége, a Szpecnaz katonái is büszkén viselik a vörös beretsapkát, de a dán különleges haderő, a Jægerkorpset katonái fejét is ez a fejfedő díszíti.

A barett nemcsak a katonák, hanem a politikai forradalmárok jelképe is lett, gondoljunk csak a kubai forradalmár, Che Guevara Alberto Korda által készített ikonikus portréjára vagy Fidel Castro örökös outfitjére.

Az Amerikai Államok radikális polgárjogi mozgalma, a Fekete Párducok pedig egyik forradalmi jelképévé tette meg ezt a sapkát a ’60-as években.

A művészvilág kedvence

A barett a művészek nem hivatalos kalapja. Monet, Picasso, Cézanne – a fejfedőt viselő alkotók listája hatalmas, és évszázadokra nyúlik vissza. Bár nem világos, hogy ez a szerény kalap mikor vált a kreativitás és a lázadás jelképévé, a barett és az ecset társítása beégett a tudatunkba. 

Mivel a művészet és a divat mindig kéz a kézben jártak, ezért a stílusikonok is idejekorán felfedezték maguknak a barettsapkát.

A Szajna-parti divatfővárosban maga Coco Chanel terjesztette el a hölgyek között a baszk sapkát, a divat nagyasszonya előszeretettel mutatkozott brossokkal ékesített barettben. Később a kis „verébnek” becézett, Edith Piaf is ebben mutatkozott, majd az isteni BB, Brigitte Bardot és a hűvös szépség, Catherine Denevue is viselte ezt a darabot. Berlinben és Hollywoodban pedig Marlene Dietrich és Greta Garbo is felkapaszkodott a barettvonatra.

Szex, pop, barett

világpolitika legnagyobb szexbotrányánál is jelen volt egy fekete barett, hiszen az egykori amerikai elnök, Bill Clinton mellett fekete svájcisapkában mosolygott kedvenc gyakornoka, Monica Lewinsky. „Itt az ideje elégetni a barettet, és eltemetni a kék ruhát” – mondta 2014-ben Lewinsky, hogy megpróbálja maga mögött hagyni a Clintonhoz fűződő viszonyát. A divatvilág sosem hanyagolta el a lázadás eme szimbólumát: a francia stílusfenegyerekek, Jean Paul Gaultier és Thierry Mugler egyetlen divatbemutatójáról se hiányozhat a svájcisapka. A popdívákon is végigtarolt a svájcisapkaláz, hiszen Madonna, Lady Gaga és Elton John is imádja ezt a viseletet, Beyonce pedig 2016-ban beretsapkát viselő, Fekete Párduc mozgalmárokra emlékeztető táncosok gyűrűjében lépett fel a Super Bowl-döntőn.

Ez a sapka maga a stílus
Ez a sapka maga a stílusMykhailo Lukashuk / Getty Images Hungary

A magyarok sem maradtak ki 

S hogy mi újság Magyarországon? Azt senki se tudja, ki terjesztette el a svájcisapka kifejezést, az viszont biztos, hogy már a múlt század elején szeretettel hordták hölgyeink. 1889-ben Hódmezővásárhelyen kezdődött a svájcisapkák gyártása, Kokron József gyárában speciális kötőgépeken gyártották a nők új viseletét, kisvártatva szabadalmaztatták is ezt az eljárást. A svájcisapkát ekkor Nor-Coc márkanéven forgalmazták, hatalmas sikert aratott, még Nyugat-Európába is exportálták.

József Attilától Szandiig

A Nor-Coc még József Attilát is megihlette, aki így öntötte rímbe kedvenc sapkánkat: „Mit visel urinő és mit hord kokott fejebubján, ha nem Nor-coc-ot. Sapkám Nor-coc, ilyet hordok.” A II. világháború után a HÓDIKÖT gyártotta tovább a svájcisapkákat, a viselet a munkásosztály jelképe lett, gondoljunk csak Kádár János egykori miniszterelnök svájcisapkájára, vagy a legendás humorista, Hofi Géza paródiáira, aki lyukas fillért húzott svájcisapkája „villámhárítójára”. Itthon a rendszerváltozás után rehabilitálták a „munkás-parasztság” eme jelképét, s azóta töretlen a népszerűsége. Az újrafelfedezés úttörője a ’90-es évek legelső magyar tinibálványa, Szandi volt, hiszen – hála akkori menedzserének, Fenyő Miklósnak – a popüdvöske éjjel-nappal svájcisapkát hordott. Ám míg a forradalmárok Che Guevarával az élükön a fekete barett mellett tették le voksukat, a magyarok tini idoljáról a piros svájcisapkát nem lehetett lerobbantani.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek