repülő utazás

A repülés az utazás biztonságos módja – kényelmesnek már nem biztosan neveznénk a hosszú várakozások, sorban állások és a szűkös hely miatt. Verhetetlenül gyorsabb ugyanakkor, ha nagyobb távolság megtételére adod a fejed, ha pedig egy másik kontinensre készülsz, egyértelműen jobban megéri a közlekedés ezt a formáját választani, mint bármilyen másikat. 

Nem teljesen veszélymentes ez a típusú utazás sem

Bár a koronavírus előtti időkhöz képest jelentősen megcsappant a céges utak száma, hiszen számos esetben egy olcsóbb és egyszerűbben megszervezhető online formában zajlik le egy interkontinentális találkozó, szemben a múlt hatalmas konferenciáihoz képest, azért sokan vannak, akik nemcsak akkor ülnek repülőgépre, amikor nyaralnak, hanem időről időre munkájuk miatt is a magasban utaznak. Érdemes tehát ismerni azokat a hatásokat, amelyeket a repülő gyakorol testünkre.

Kezdjük a már említett mélyvénás trombózissal – a rossz hír itt az, hogy nem a magasság, hanem a hosszú órákon át fenntartott ülő testhelyzet az, ami problémás, így akár autóban is leselkedhet ránk a veszély.

A hosszas üldögélés vérrögök kialakulásához vezethet, aminek eredménye tüdőembólia is lehet.

A rizikót növeli, ha valaki túlsúlyos, fogamzásgátlót szed, nemrégiben műtötték, hormonpótlást szed, állapotos vagy nemrég hozta világra gyermekét, visszeres a lába, daganatos beteg. A piros, meleg, duzzadt láb lehet a trombózis jele.

A repülős utazás rizikói

A szervezet azonban tényszerűen másként működik a magasban, aminek oka az eltérő körülményekben keresendő. A következőket jó tudni a repüléssel kapcsolatosan:

• A repülőn könnyebben kiszáradsz, mivel a gépmadárban keringtetett levegő szárazabb, mint amit tengerszinten beszívunk. A kabin levegőjének felét kintről pumpálja a gép, ilyen magasban pedig sokkal szárazabb a levegő. Ettől a torkod, orrod és bőröd sokkal hamarabb kiszárad, mint a földön. A száraz levegő felel azért is, hogy az ízeket másként érzékeled fenn, mint lenn: az étel íztelenebb egy repülőn fogyasztva.

• Könnyebben elkaphatsz bármit, ugyanis bár a levegőt folyamatosan szűrik, nagyon sok emberrel vagy összezárva kis helyen, akik köhöghetnek, tüsszenthetnek, ezzel sok vírust és baktériumot juttathatnak a levegőbe, de a tömegek által érintett tárgyak is hordoznak fertőzésveszélyt – gondolj csak a biztonsági övek csatjaira és a tálcákra, melyeket lehajtasz az előtted levő ülés hátulján!
• Könnyebben elfáradsz a gépen ülve, ugyanis bár a légnyomást kiegyenlítik a repülőn, még így sem olyan, mint tengerszinten. Alacsony légnyomás mellett a szervezeted kevesebb oxigén felvételére képes, amitől fáradtabbnak érezheted magad, akár légszomjat is tapasztalhatsz, vagy a fejed is fájhat. Segít ezen, ha sokat iszol.
• A füled azért pattog, dugul be vagy fáj, mert az emelkedés és a süllyedés ideje alatti gyors nyomásváltozás a füledet nagyon igénybe veszi. Szintén a nyomáskülönbség miatt puffadhat a hasad. Füled állapotán ásítással, a hasadén pedig könnyebb ételek fogyasztásával segíthetsz.
• A légnyomásváltozás még fogfájást is okozhat egyeseknél: a tömések vagy a lukas fogak foglyává tett levegőbuborékok a felelősek ezért.
• Egy rákfajta kialakulásának esélyét is növelheti a gyakori repülés: egyes tanulmányok a pilóták és a légiutas-kísérő személyzet körében magasabb a melanoma előfordulási aránya. Ez valószínűleg a kozmikus ionizáló sugárzásnak való nagyobb kitettségnek köszönhető, az ok-okozati kapcsolatot azonban nem erősítették még meg.
• A leheleted is rossz lehet, amiért szintén a száraz levegő a felelős – könnyebben elszaporodnak a szádban a baktériumok, így ha nem eszel és főként nem iszol elég vizet, kellemetlen szagú lehet a szád.
• Végül, de nem utolsósorban, a cirkadián ritmus is felborul a gépben, mely időzónák közt utaztat téged – az átállás időzónánként egy napot venne elméletileg igénybe.

Nekik kell igazán vigyázniuk

Persze a fentiek még nem azt jelentik, hogy nagyon veszélyes lenne számodra a repülés, az alapbetegségekkel rendelkezőknél azonban a rosszullét odafenn valódi életveszély is lehet. Kutatások szerint 604 repülőjáratból egyen előfordul egészségügyi vészhelyzet, a szív- és érrendszeri betegségekkel élőkre pedig egy rosszullét a levegőben nagyon veszélyes is lehet, hiszen nem feltétlenül állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök, és a kórházba szállítás sem olyan egyszerű.

A COPD-vel, szívritmuszavarral vagy szívelégtelenséggel élők számára tehát nagyobb veszélyt jelent a repülés: nekik orvosukkal kell egyeztetniük, mielőtt gépre ülnének, ugyanis az oxigénszint változása számukra komoly rizikó.

Ha te egészségesen szállsz repülőre, akkor is jó, ha a fentieket tudod. A megelőzés érdekében amikor csak lehet, állj fel a gépen, ülve végezz lábtornát, igyál sok vizet, fogyassz könnyű ételeket, fel- és leszálláskor akár rágózz vagy ásíts. A kezedet fertőtlenítsd étkezés előtt: így a lehető legtöbbet tetted azért, hogy szervezetedet ne viselje meg annyira egy repülős út.