A káposztafélék közé tartozó kelkáposzta egy leveles zöldség, amely a kelbimbó és a brokkoli közeli rokonának számít. Európában és a világ más részein, például Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában már a középkor előtti időszakban is széles körben fogyasztották, de manapság is egyre nagyobb népszerűségnek örvend értékes tápanyag-összetétele miatt. Mivel magas koncentrációban tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat és rostokat, több jótékony hatást tulajdonítanak neki. Lássuk, melyek a legfontosabbak.
Milyen előnyei vannak a kelkáposztának a spenóttal szemben?
Miközben a kelkáposzta a keresztes virágú zöldségfélék családjába tartozik, addig a spenót a disznóparéjfélék táborát erősíti. Bár mindkét zöldség gazdag tápanyagtartalommal rendelkezik, a kelkáposztában több B6- és K-vitamin található. A kelkáposzta emellett vastagabb, kiadósabb, és tovább eláll a hűtőszekrényben, az íze viszont elég karakteresnek mondható, ezért sokan a spenótot tartják finomabbnak.
Melyek a jótékony hatásai, és hogyan véd a ráktól?
A kelkáposzta az egyik legtáplálóbb leveles zöldség. Olyannyira, hogy az A-, K- és C-vitamin ajánlott napi beviteli értékét 100 százalékot meghaladó mértékben képes biztosítani. Ez azonban még nem minden.
A kelkáposzta értékes antioxidáns-forrás, így megvédheti a szervezetet a szabad gyököktől, amelyek gyakran szerepelnek a daganatos és érrendszeri megbetegedések kiváltó okai között. Ezek közül is érdemes kiemelni a kaempferol és a kvercetin nevű flavonoidokat, melyek olyan betegségek megelőzésében játszhatnak szerepet, mint a szürke hályog, a zöld hályog vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
A kutatók arra is rájöttek, hogy a kelkáposzta rendszeres fogyasztása növeli a HDL, vagyis a „jó” koleszterin szintjét, miközben csökkenti az LDL, vagyis a „rossz” koleszterin szintjét a szervezetben, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású tápanyagai pedig segítenek elkerülni az artériák eltömődését, illetve a plakk felhalmozódását a keringési rendszerben.
Más vizsgálatok szerint a kelkáposztában lévő antikarcinogén vegyületek – mint a szulforafán és az indol-3-karbinol – megakadályozhatják a rákos sejtek kialakulását, ami antioxidáns-tartalma mellett szintén hozzájárulhat a daganatos megbetegedések megelőzéséhez.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy bár a kelkáposzta kiadós táplálék, úgy tesz jóllakottá, hogy közben kevés kalóriát tartalmaz, és rostokban gazdag levelei hasznos eszközként szolgálhatnak a fogyókúrához.
Milyen formában érdemes fogyasztani ezt a zöldséget?
Bár a kelkáposzta azon kevés zöldségek egyike, amelyek főzve egészségesebbek, nyersen fogyasztva is elegendő tápanyaghoz juthatsz belőle, így felhasználhatod például egy Cézár-salátához vagy akár egy finom kelkáposztás-almás turmixhoz.
Remek választás lehet köretként, húsok mellé is, hiszen párolva nem ernyednek el a levelei, mint más zöldségeké. De akár ropogósra is sütheted, így egészséges alternatívája lehet a burgonyacsipsznek. Ha a kelkáposztát nem tudod teljes egészében felhasználni, a maradékot nyugodtan tárolhatod a fagyasztóban.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés