Ha föltennénk a kérdést, hogy melyik az emberre legveszélyesebb faj a Földön, te mire tippelnél? Ha a cápára, akkor nem jó helyen jársz, az még az első 10-be sem fér bele. Bár a cápák tényleg félelmetes ragadozók, amelyek évente több tucat embert is megtámadnak, a világ leghalálosabb faja egy olyan állat, amelyről nem is gondolnánk, hogy igazi veszélyt jelenthet. Merthogy nem ő maga a veszélyes, hanem az általa terjesztett pusztító vírusok. A top 10-es ranglista élén a szúnyog áll.
A pusztító vírusok veszélyesebbek a nagyragadozóknál
Egyes becslések szerint a szúnyogok felelősek a bolygónkon valaha élt emberek felének a haláláért. Nem saját mérgükkel pusztítanak, mint a kígyók és a skorpiók, hanem az általuk hordozott és a csípésükkel a szervezetünkbe kerülő vírusokkal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente körülbelül 725 ezer ember hal meg szúnyogok által terjesztett betegségek következtében. A szúnyogok így magasan vezetik a rangsort, messze felülmúlva a nagyobb és látszatra veszélyesebb állatokat.
Rögtön meg is mutatjuk a veszélyességi lista top 10 helyezettjét, hogy legyen időd egy kicsit megrágni a dolgot.
- Szúnyogok - 725 ezer ember haláláért felelősek évente.
- Emberek - 400 ezer embertársuk haláláért felelősek évente.
- Kígyók - 138 ezer ember haláláért felelősek évente.
- Kutyák - 59 ezer ember haláláért felelősek évente.
- Poloskák - 10 ezer ember haláláért felelősek évente.
- Skorpiók - 3 ezer ember haláláért felelősek évente.
- Krokodilok - 1 ezer ember haláláért felelősek évente.
- Elefántok - 600 ember haláláért felelősek évente.
- Vízilovak - 500 ember haláláért felelősek évente.
- Oroszlánok - 200 ember haláláért felelősek évente.
A listából talán csak egy-két helyezés szorul némi magyarázatra, mivel krokodilokkal és oroszlánokkal nyilván neked sem jutna eszedbe barátkozni, ha kedves az életed.
A második helyen az emberek állnak. Igen, jól olvastad. Az emberiség önmaga számára is komoly veszélyt jelent. Az erőszakos cselekedetek, háborúk és gyilkosságok miatt évente több százezer ember veszti életét. A fegyveres konfliktusok és a bűncselekmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember a legveszélyesebb fajok közé tartozzon.
A dobogós helyezésről éppen csak lecsúszott kutyákról érdemes még említést tenni. Az emberek legjobb barátai, hűséges társai a veszettség terjesztésével kerültek ilyen magas pozícióba. Bár a veszettség ellen létezik oltás, sok helyen nehezen hozzáférhető, ami növeli a halálos kimenetelű harapások számát.
Miért a szúnyogok a legpusztítóbbak?
És akkor most térjünk vissza a szintén betegségeket terjesztő szúnyogokra. Az inváziós szúnyogfajok a kereskedelem és a turizmus révén korábban is felbukkantak Európában, de az első tél általában elpusztította őket. A klímaváltozás hatására azonban ezek a vérszívók képesek voltak megtelepedni és szaporodni.
Magyarországon a félszáz őshonos szúnyogfaj mellett megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek az idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak, és napközben is aktívak, így növelik a betegségek terjedésének kockázatát, mondta el a Díványnak egy állatorvos, akit már kértek fel a törpeszúnyogok által terjesztett kéknyelv-betegség ellenőrzésére szarvasmarháknál.
A fő veszélyforrás az, hogy ha egy ilyen idegenhonos szúnyog megszúr egy állatot, amit aztán az itthoni fajok is megtesznek, akkor onnantól kezdve azok is tovább tudják adni a betegséget
– mutatott rá Dezső János.
Ilyen vírusokat terjesztenek a szúnyogok
A szakértő különösen aggasztónak tartja, hogy ezek a szúnyogok képesek olyan betegségeket terjeszteni, mint a nyugat-nílusi láz, a Chikungunya-láz vagy a Dengue-láz, amelyekkel Európában korábban csak behurcolt esetekben lehetett találkozni. Elterjedésük egyelőre nem olyan mértékű, hogy járványhelyzetről kéne beszélni, de könnyen lehet, hogy ez csak idő kérdése.
A klímaváltozás hatására ráadásul a vérszívók aktív szezonja is átalakul: idén már februárban megjelentek a szúnyogok, és akár októberig is velünk maradhatnak. A hivatalosan elrendelt szúnyoggyérítések mellett egyénileg leginkább az esőzés után összegyűlt pangó vizek megszüntetésével tudunk védekezni a szúnyogszaporulat ellen.
Ha érdekel, hogy magyar kutatók hogyan állítanák meg a szuperbaktériumokat, az alábbi cikkünkben erről is olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
