18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

5 bizarr szexuális szokás és hiedelem az ókorból

GettyImages-172462732

A szexualitásról alkotott elképzelések rengeteget változtak az évezredek során – őseink számos, ma már feledésbe merült hiedelemmel és szokással bírtak a szexet és a szerelmet illetően, melyek a mai ember számára igencsak bizarrnak, sőt, olykor felháborítónak tűnhetnek. Az ókori népek körében különösen sok furcsaságot találunk, ezekből szedtünk össze néhányat a teljesség igénye nélkül.

1. Méz és bors a nagyobb élvezet titka

Az ókori egyiptomiak és indiaiak körében is népszerű vágyfokozónak számított a méz és az erős bors: az ezekből készült, összemixelt kenőcsöt a férfiak a nemi szervükre kenték, mivel úgy gondolták, a csodaszertől hosszabb ideig tart majd az erekció. Az Indus-völgyi népek helyi őshonos gyógynövényeket is szívesen alkalmaztak hasonló célokra, melyek a péniszhez dörzsölve műveltek – állítólag – csodákat: a legendák szerint az így „kezelt” férfiak akár hetvenszer is képesek voltak a csúcsra jutni egyhuzamban. Az indiai afrodiziákum-növények a tengeri kereskedelem révén idővel a világ más részein, például a görögöknél is elterjedtek, a hellén férfiak azonban nem érhettek dél-ázsiai társaik nyomába: ők „csupán” tizenkétszer sültek el sorozatban a varázsszertől.

2. A görög férfiak csak alkoholszondaként alkalmazták a csókot

Ehnaton fáraó megcsókolja az ölében ülő lányát – befejezetlen egyiptomi szobor a Kr. e. 14. századból
Ehnaton fáraó megcsókolja az ölében ülő lányát – befejezetlen egyiptomi szobor a Kr. e. 14. századbólWerner Forman / Getty Images Hungary

A csókolózás szokása az ókorban főként Ázsiában volt népszerű: a hindu védikus írások és a Káma-Szútra is megemlékeznek az ajkak összeérintésének módjairól, Hérodotosz a Kr. e. 5. században pedig beszámol róla, hogy a perzsa férfiak ajakcsókkal üdvözlik a velük azonos társadalmi osztályba tartozó és arccsókkal a náluk alacsonyabb rangú társaikat. Ezzel szemben az európaiak, különösen a görögök, nem igazán tartották illendőnek a csókolózást: az előkelőbb rétegek tagjai ferde szemmel néztek azokra, akik feleségüket nyíltan, mások színe előtt megcsókolták. A hitvesi csók egyébként sem volt bevett szokás a görögöknél – néha ugyan előfordult, ilyenkor azonban a (gyakran férfiak közötti orgiákról, mulatozásokról hazatért) férj nem a szeretetét kívánta kinyilvánítani, hanem neje szájszagából próbálta megtudni, a négy fal közé zárt asszony ivott-e bort a távollétében vagy sem.

3. A vándorló anyaméh legendája

A hisztéria kifejezés az ógörög hüsztera, vagyis anyaméh szóból származik, eredete pedig egy különös hiedelemre nyúlik vissza, mely az ókori egyiptomiak és görögök körében, sőt, még a középkorban is népszerűnek számított: a korabeli orvosok a nőknél gyakran tapasztalt hangulatváltozásokat, zsémbességet, felajzott viselkedést – melyekről természetesen úgy gondolták, csak a hölgyek képesek rá, a férfiak nem – az önálló teremtménynek gondolt méh testen belüli vándorlásával magyarázták. Platón és Hippokratész is szentül meg volt győződve róla, hogy ha egy nő nem szül idejében gyereket, méhe elszabadul, ide-oda vándorol a test különböző pontjai között, ezzel gyengeséget, fulladást és hisztériás rohamokat okozva a páciensnek.

A problémát – az ókori szakemberek szerint – leginkább a megelőzéssel, vagyis a minél több gyerek vállalásával lehet orvosolni, ha viszont mégis bekövetkezne a baj, az elszabadult méhet vissza kell csalogatni a helyére: ehhez masszást és fürdőket javasoltak, olykor pedig kénfüstöt fújtak a beteg fejére, miközben a nemi szerve környékét illatos kenőcsökkel kenték be, remélve, hogy a vándorló anyaméh a jó szagok irányába fog húzódni. Természetesen a rendszeres szexuális együttlétet is kiváló gyógyírnak gondolták a „női bajra”.

A vándorló méh gyógyítása
A vándorló méh gyógyításaMarie-Lan Nguyen / Wikimedia Commons

4. A spártai nők férfinak öltöztek a nászéjszakán

A rettenthetetlen harcosairól ismert katonaállam, Spárta több szempontból is különlegesnek számított a görög poliszok között, beleértve a nők társadalomban elfoglalt helyét: míg Athénban és más városállamokban a nőket szinte semmilyen jog nem illette meg, és az otthon magányában kizárólag a háztartással foglalkozhattak, a spártai lányok, asszonyok a férfiakhoz hasonló oktatást kaptak, harci játékokban mérhették össze erejüket, és olykor még a politikai életbe is volt beleszólásuk. A legfurcsább spártai szokásnak egyértelműen a nászéjszaka számított, amikor az újdonsült feleség férfinak öltözve, katonai ruhában várta gyanútlan hitvesét az elsötétített hálószobában: a különös „szerepjátékra” azért volt szükség, hogy a férj, aki 30 éves koráig kaszárnyában lakott, és kizárólag bajtársai társaságát élvezhette, otthonosabban érezze magát, és kevésbé szorongjon, amikor életében először közelebbről is megismeri egy asszony testét.

5. A gladiátorvér és -izzadság vágyfokozónak számított

A gladiátorok nem csak az arénában arattak sikereket
A gladiátorok nem csak az arénában arattak sikereketFXQuadro / Getty Images Hungary

A többség úgy gondol az ókori Róma gladiátoraira, mint leigázott rabszolgákra, akiket az arénába terelnek, hogy élet-halál küzdelmet vívjanak egymással a nézők szórakoztatására. A valóságban ezzel szemben a gladiátoroknak csupán egy részük volt rabszolga, sokan, például kiszolgált katonák saját elhatározásukból, a remek pénzkereseti lehetőség miatt választották ezt a hivatást, az ellenfelek pedig ritkán gyilkolták le egymást a harcokban, hiszen az őket futtató menedzsment rengeteg pénzt áldozott kiképzésükre, ellátásukra, ápolásukra és felfegyverzésükre, amit nem kívántak veszni hagyni.

A gladiátorok igazi szupersztárnak számítottak az ókorban: portréjuk gyakran ott lógott a középületek falán, a gyerekek róluk mintázott, agyagból készült figurákkal játszottak, a mai sportolókhoz hasonlóan termékeket adtak el a nevükkel az élelmes üzletemberek, és a celebstátusszal természetesen a hölgyek imádata is együtt járt. Az arénaharcosok rendkívül aktív és kicsapongó szexuális életet éltek, ha bármikor kedvük szottyant egy kis kalandozásra, nők – és férfiak – százai álltak szívesen a rendelkezésükre, a legváltozatosabb társadalmi osztályokból és csoportokból. A nők gyakran hordtak gladiátorvérbe mártott ékszereket, hajcsatokat, a gladiátorok verejtéke pedig különleges afrodiziákumnak számított, melyet arckrémekbe és egyéb szépészeti készítményekbe, kencékbe kevertek a várt hatás érdekében.

A legenda szerint egyszer Marcus Aurelius császár felesége, Faustina is szerelemre lobbant egy jóképű gladiátor iránt: miután bevallotta férjének csillapíthatatlan vágyát, az uralkodó bölcsekkel konzultálva egyedi és igencsak brutális megoldásra jutott. Saját hálószobájába hozatta Faustina imádatának tárgyát, és megparancsolta, hogy az asszony és a gladiátor ott helyben szeretkezni kezdjenek egymással – az aktus közben katonáival lemészároltatta a férfit, majd befeküdt a helyére, és a halott harcos vérében fürödve tette magáévá feleségét, ettől ugyanis azt várták, újra fellobbantja hitvese iránta érzett nemi vágyát.

Mentesen főzni könnyű!

 

Mentes Anyu legújabb könyvében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy összeállítsa a mentes étkezések 50 legjobb receptjét. Korábbi könyveivel együtt, összesen 162 recepttel örvendezteti meg a különleges étrendet követő olvasóit.

A könyveket kedvezményes áron ide kattintva, kizárólag online lehet megvásárolni.

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra