Ez történik az agyadban, amikor migréned van, azt is mutatjuk, hogyan előzd meg

GettyImages-1366029213
Olvasási idő kb. 5 perc

A migrénes fejfájás az egyik leggyakoribb neurológiai betegség, ám még mindig rendkívül keveset tudunk arról, miért alakul ki és mitől függ, kiket érint. A kutatók közel négy évtizednyi vizsgálatot követően egy lépéssel előrébb kerültek a betegség megértésében.

Világszerte közel egymilliárdan szenvednek a migrén tüneteitől, melyek igazán változatosak lehetnek. Fejfájás, fény- és hangérzékenység, mely mozgásra fokozódik, s általában a fej egyik oldalát érinti – sokaknak ismerős lehet, hiszen a nők 17, a férfiak 6 százaléka érintett a betegségben.

A migrénes rohamokat sokan akár napokkal előre is megérezhetik, az érintettek egy része egy amerikai tanulmány szerint szinte percre pontosan meg tudja határozni, mikor csúcsosodnak a tünetek. Hangulatváltozás, nyugtalanság, letargia, depresszió és izgatottság is megelőzheti a legkellemetlenebb időszakot. 

Pokoli fájdalommal is járhat egy migrénes roham
Pokoli fájdalommal is járhat egy migrénes rohamGuido Mieth / Getty Images Hungary

Nem csak simán fáj a fejünk

Kezeletlen esetben a migrén mintegy 4–72 órán keresztül tart, a fejfájásos rosszullétek gyakorisága egyénfüggő. Van, akit évente csak egyszer kap el egy migrénes roham, másoknál havonta visszatérnek a kellemetlen, néha elviselhetetlen fájdalommal járó időszakok. Ezt, az úgynevezett előérzeti időszakot prodómának is nevezik.

A migrénes tünetek második szakasza maga a csúcs. A gyengeséggel, érzékszervi zavarokkal és akár elviselhetetlen fájdalommal járó órák lecsengése utáni posztdrome időszakban akár napokig tartó fáradtságérzet lesz úrrá az érintetteken.

Forradalmi eredmények az agykutatásban

A migrén hármas ciklusát már évtizedekkel ezelőtt, egy svéd kutató, Lars Edvinsson megfogalmazta, azonban az ő eredményeit követően egészen az idei évig nem történt előrelépés a betegség megismerését illetően. A migrénkutatók egyértelműen a finanszírozási nehézségekben látják az okait annak, hogy szinte egyáltalán nem végeztek ezzel kapcsolatos neurológiai kutatásokat. 

A Lund Egyetem professzora azonban kitartott témája mellett, s azonkívül, hogy neki köszönhetően tényleg egyre többet tudunk erről az elképesztően sokakat érintő betegségről, az Agy Díjat is megkaphatta 2021-ben. Három társával együtt sikerült detektálnia a neuronok, valamint az erek létfontosságú szerepét a migrén kialakulásában.

Negyven év után áttörő eredményt értek el a kutatók
Negyven év után áttörő eredményt értek el a kutatókHans Neleman / Getty Images Hungary

Ezeket kerüld el, hogy elkerüljön a migrén:

  • stressz
  • kialvatlanság
  • éhség
  • szomjúság
  • a szem túlzott igénybevétele
  • alkohol
  • nikotin
  • koffeines üdítők
  • tartósítószerek
  • szennyezett levegő
  • villódzó fények

Sikerült megcáfolniuk azt a közkeletű vélekedést is, miszerint az erek tágulása okozza a tipikus, lüktető migrénes fejfájást. Miután a tudomány fejlődésének köszönhetően képesek voltak a rohamok közben az erekben száguldó vér sebességét és az érfalak változásait is mérni. 

A svéd kutató vezette csapat rájött arra, hogy valójában semmi ilyesmi nem történik, a migrén nem áll összefüggésben a vérnyomással.

Az 1990-es években egy koppenhágai kutatócsoport is csatlakozott az ez irányú vizsgálatokhoz, akiknek sikerült egy olyan vegyi anyagot kimutatnia, mely közvetlenül szerepet játszik a roham kialakulásában. Mint kiderítették, egy CGRP nevet viselő, kalcitoningénnel kapcsolatos peptid felszabadulása a közvetlen előzménye a brutális fejfájásnak. Azt is igazolták egyúttal, hogy van ellene orvosság, mely képes megakadályozni a CGRP felszabadulását eredményező idegi folyamatokat.

Ezek segítenek a migrén ellen

Bár hatalmas áttörésnek tűnik, sajnos azonban még mindig messze van a tudomány attól, hogy a szakemberek ténylegesen átlássák a roham alatti agyi működéseket, azonban az eddigi eredményeket tekintve sejtik, hogy melyek azok a környezeti feltételek, melyek fokozhatják a roham kialakulásának esélyeit.

Az alábbiakban felsorolt, nyugtató hatású gyógynövényekkel is kísérletezhetünk, ha szeretnénk békés, nyugodt környezetet teremteni magunknak.

A gyógyteák is segíthetnek mérsékelni a kellemetlen tüneteket
A gyógyteák is segíthetnek mérsékelni a kellemetlen tüneteketSam Burnett Photography / Getty Images Hungary

Borsmenta

Már az ókori egyiptomi orvosok is sikerrel használták a borsmentát, illetve annak leveleiből főzött teát a fejfájás csillapítására. Izomlazító és fájdalomcsillapító hatása ma már tudományosan bizonyított, s az emésztést is képes serkenteni. Segíthet az elalvás előtti időszakban az elme lenyugtatásában is. 

Citromfű

A kertekben és az út mentén is dúsan termő, viszonylag igénytelen gyógynövényből készült tea szintén régi népi gyógyszer. Elsősorban nyugtató hatása miatt alkalmazzák, de alvászavarok, ingerültség és depressziós hangulatváltozások esetén is segítségünkre lehet. 

Gyömbér

Az erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező, illatos gumó fájdalomcsökkentő, görcsoldó és fertőtlenítő hatással bír. Fogyaszthatjuk nyersen, forrázva teaként vagy különféle ételekbe főzve, így erőteljes ízvilágát is semlegesíthetjük. 

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek