menopauza betegség

Bár a menopauza az öregedés természetes velejárója, és évente több millió embert érint, ennek ellenére az újabb és újabb kutatásoknak köszönhetően még mindig rengeteg új információ lát napvilágot a változókorral kapcsolatban. 

Ekkor kell számítani a menopauzára

A menopauzát gyakran ahhoz az időponthoz kötik, amikor egy nő menstruációs periódusa leáll, miután a petefészkek már nem termelnek petesejteket, és ennek következtében jelentősen csökken az általuk termelt ösztrogén és progeszteron szintje. Mindez azonban akkor is előfordulhat, ha egy nőnek eltávolítják a petefészkét, de bizonyos egészségügyi állapotok vagy kezelések is előidézhetik a korai menopauzát.

A változókor általában 45 és 55 éves kor között zajlik le, azt ezt követő állapot az úgynevezett posztmenopauza, ami időben az utolsó menstruáció utáni 12 hónapot jelenti.

A menopauza és az azt megelőző perimenopauza tünetei közé tartozik a hőhullám, a hüvelyszárazság, a hangulatváltozások, az agyi köd és a csökkenő nemi vágy. A tünetek némelyike enyhíthető például életmódváltással, helyes étrend kialakításával, testmozgással és a mentális jóllét fenntartásával.

A menopauza időzítésében fontos a genetika is

A menopauzával összefüggő legújabb kutatások szerint az, hogy kinek mikor köszönt be az életébe a menopauza, a gének időzítésével is összefügg. Egy nemrég megjelent tanulmány öt olyan gént azonosított, amelyek igen jelentősen befolyásolják a menopauza időpontját.

A tapasztalatok szerint azonban azoknál, akiknél az öt gén egyike hiányzik, a menopauza az átlagosnál valamivel több mint egy évvel később jön el. A kutatócsoport megállapította, hogy ezek a változatok ritkák, de jelentősek, és ötször nagyobb hatást gyakoroltak a menopauza időzítésére, mint a korábban azonosított általános genetikai változatok. 

A menopauzával is összefügghet a halálos betegség kialakulása

A legújabb kutatások azt is kiderítették, hogy a menopauza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatában is jelentős változást hozhat a nők életébe, hiszen a változókort követően jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki valamilyen keringési rendellenesség náluk is. Ez pedig azt jelenti, hogy a változókort követően a nők a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében 45 és 55 éves kor között utolérik a férfiakat.

Egy tanulmány, amely csaknem 600 posztmenopauzás nő vizsgálata alapján készült, arról számolt be, hogy azoknál a nőknél, akik koleszterinszintet szabályzó sztatinokat szedtek, a menopauzát követően felgyorsult a szív- és érrendszeri betegségeket okozó plakk-képződés a vérerekben. A tanulmány szerzői szerint ennek egyebek között az lehet az oka, hogy a változókor alatt és az azt követő időszakban csökken a női szervezet ösztrogénszintje, amely egyébként védő hatással van a szív egészségére.

A kevesebb ösztrogén és a magasabb tesztoszteronszint jelentősen befolyásolja a szervezet zsírraktározását és zsírfeldolgozását, de még a véralvadásra is komoly hatással lehet. Mindezek a változások pedig növelik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Az öregedés nem feltétlenül egy fokozatos folyamat, vannak életkorok, amikor kifejezetten felgyorsul az üteme.