Ezek a mozgásformák segíthetnek megelőzni a demenciát

GettyImages-1217653603
Olvasási idő kb. 5 perc

Kevés annál félelmetesebb van, mint úgy megöregedni, hogy elveszítjük emlékeinket, cselekvőképességünket, gondolatainkat, tudásunkat. A demencia sokféle formában, számtalan betegség melléktüneteként megtámadhat bennünket, azonban ha kellően aktív életmódot folytatunk, nagy valószínűséggel idős korunkban is megőrizhetjük szellemi frissességünket.

Az időskori elbutulást hosszú évszázadokig szükséges rossznak tartotta a társadalom, de ma már tudjuk, megelőzhető. Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás az agy vérellátottságának növelésével megakadályozhatja, lassíthatja, és vissza is fordíthatja azt. Mutatjuk, hogyan kerülhető el az időskori szellemi leépülés.

A modern orvostudomány fejlődéséig életünk íve, a tudatlan csecsemőből cselekvőképes felnőtté növekedni, majd az öregedés következtében visszatérni szinte a kezdeti állapotba természetesnek tűnő hiedelem volt. A körforgás átláthatónak tűnt, illeszkedett az akkori világszemléletbe. A modern medikalitás egyre fejlettebbé válásával viszont olyan folyamatok is utánkövethetővé váltak, amikről addig álmodni sem mertek. Az elmúlt évtizedekben a gyógyítás helyett egyre inkább a megelőzésen van a hangsúly, legyen szó bármilyen betegségről vagy fizikai elváltozásról. 

A kutatások szerint a rendszeres testmozgás a demencia megelőzésében nagy szerepet játszik
A kutatások szerint a rendszeres testmozgás a demencia megelőzésében nagy szerepet játszikJackF / Getty Images Hungary

Mozgással az ép elméért

Sajnos a magyar társadalom nagy része számára a fizikai aktivitás a parkolóig vezető sétában merül ki annak ellenére, hogy a társadalmi közbeszéd folyamatosan hangsúlyozza az „ép testben ép lélek” örök igazságát. Rengeteg betegséget megelőzhetnénk a rendszeres fizikai aktivitás segítségével, például az Alzheimer-kórt is, ami hazánkban élen jár a megbetegedések és a halálozások számát tekintve is.

Több mint százezer honfitársunk és családjaik érintettek ebben az alattomosan támadó megbetegedésben, pedig már napi félórányi aktív mozgás megelőző hatású lenne az esetek harmadában.

University of Texas Southwestern Medical Center a 2020-as években kezdett meg egy olyan kutatássorozatot, melyben kifejezetten alzheimeres demenciában szenvedők számára állítottak össze edzésprogramot. A vizsgálat első fázisában egy éven át mérték a fizikai aktivitás agyra gyakorolt hatásait azáltal, hogy a részt vevő betegek egy részénél többféle aerob mozgásformát építettek be mindennapi életükbe. A kutatás során azt vették észre, hogy az irányított testmozgás az agy memóriával kapcsolatos két kulcsfontosságú régiójában is fokozta náluk a véráramlást, javítva a memóriaproblémákkal szenvedő idősek kognitív funkcióit. 

Egy évvel az aerob edzések megkezdése után a résztvevők átlagosan 47 százalékkal teljesítettek jobban az agyi kapacitást és a memóriát is érintő teszteken a csak nyújtógyakorlatokat végző másik kutatási csoporttal szemben. CT-vizsgálatok során az is kiderült, hogy a jobban teljesítők agyi funkciói is emelkedtek, fokozódott a véráramlásuk az elülső cinguláris kéregben és a hippocampusban is. 

„Az agyi véráramlás csak egy darabja a kirakósnak, és tovább kell folytatnunk a feltérképezését. De elegendő adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudjuk, a rendszeres testmozgás előnyös az agy- és szívműködésünknek” – összegezte a legfontosabb eredményeket Binu Thomas, a kutatás vezető szakértője.

A nagyrészt ülőmunkát végzők fokozott veszélynek vannak kitéve a demenciát illetően, a texasi egyetem biológusai tanulmányukban azt is valószínűsítik, hogy Amerikát tekintve a következő 30 év során megháromszorozódik a demens betegek száma, hiszen nyugdíjaskorúvá válik az a generáció, melynek zöme a munkafolyamatok átalakulásának következtében még inkább mozgásszegény körülmények között dolgozik. Ez hazánkban is hasonlóképpen alakulhat, az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy az életmódváltásra ösztönzéssel mérsékeljük a demenciában érintettek létszámának intenzív növekedését.

A terepgyaloglás minden izmunkat megmozgatja és az egyensúlyérzéket is fejleszti
A terepgyaloglás minden izmunkat megmozgatja és az egyensúlyérzéket is fejlesztigilaxia / Getty Images Hungary

Az intenzív testedzés vérellátást serkentő hatásait már napi fél óra, rendszeresen végzett sporttevékenységgel előcsalogathatjuk. Nem kell komoly fizikai megerőltetésre gondolnunk, 

  • a tempós séta jótékony hatással lehet agyi idegsejtjeinkre,
  • túrázzunk, éljünk a természet adta változatos terepviszonyokkal,
  • vegyük le a cipőnket, és eddzük a talpizmainkat különféle talajokon

Ha elhagyjuk az aszfaltot, a szabad levegő áldásos hatásai mellett egyensúlyérzékünk is javulhat, testtartásunkkal ugyanis ilyenkor kompenzáljuk a környezet változékonyságát. A sokféle talajfajta, köves-sziklás erdei ösvények, virágtakaróval borított rétek változatos ingerekkel serkentik talpunk mintegy hetvenezer idegvégződését. Különböző felületű utakon járva az egyensúlyérzékünk is folyamatosan fejlődik majd. A természet közelsége, nyugtató illata, hangjai jótékony hatással lehetnek a stressz-szintünkre is, újraélhetjük gyermekkorunk játékos sétáit, ha időről időre visszatérünk. 

A talaj adottságaitól függően változik a lépéshossz és az iram, a lépések száma is folyamatosan fluktuál, hiszen nincs két egyforma útszakasz. A változatosság pedig ez esetben nemcsak gyönyörködtet, de az életminőséget is javítja. Ha apró lépések sora után ráérzünk a mozgás előnyeire, a demencia és a korai öregedés fenyegető árnyai is távolabb kerülhetnek tőlünk. 

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek