Az időskori elbutulást hosszú évszázadokig szükséges rossznak tartotta a társadalom, de ma már tudjuk, megelőzhető. Számos kutatási eredmény bizonyítja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás az agy vérellátottságának növelésével megakadályozhatja, lassíthatja, és vissza is fordíthatja azt. Mutatjuk, hogyan kerülhető el az időskori szellemi leépülés.
A modern orvostudomány fejlődéséig életünk íve, a tudatlan csecsemőből cselekvőképes felnőtté növekedni, majd az öregedés következtében visszatérni szinte a kezdeti állapotba természetesnek tűnő hiedelem volt. A körforgás átláthatónak tűnt, illeszkedett az akkori világszemléletbe. A modern medikalitás egyre fejlettebbé válásával viszont olyan folyamatok is utánkövethetővé váltak, amikről addig álmodni sem mertek. Az elmúlt évtizedekben a gyógyítás helyett egyre inkább a megelőzésen van a hangsúly, legyen szó bármilyen betegségről vagy fizikai elváltozásról.
Mozgással az ép elméért
Sajnos a magyar társadalom nagy része számára a fizikai aktivitás a parkolóig vezető sétában merül ki annak ellenére, hogy a társadalmi közbeszéd folyamatosan hangsúlyozza az „ép testben ép lélek” örök igazságát. Rengeteg betegséget megelőzhetnénk a rendszeres fizikai aktivitás segítségével, például az Alzheimer-kórt is, ami hazánkban élen jár a megbetegedések és a halálozások számát tekintve is.
Több mint százezer honfitársunk és családjaik érintettek ebben az alattomosan támadó megbetegedésben, pedig már napi félórányi aktív mozgás megelőző hatású lenne az esetek harmadában.
A University of Texas Southwestern Medical Center a 2020-as években kezdett meg egy olyan kutatássorozatot, melyben kifejezetten alzheimeres demenciában szenvedők számára állítottak össze edzésprogramot. A vizsgálat első fázisában egy éven át mérték a fizikai aktivitás agyra gyakorolt hatásait azáltal, hogy a részt vevő betegek egy részénél többféle aerob mozgásformát építettek be mindennapi életükbe. A kutatás során azt vették észre, hogy az irányított testmozgás az agy memóriával kapcsolatos két kulcsfontosságú régiójában is fokozta náluk a véráramlást, javítva a memóriaproblémákkal szenvedő idősek kognitív funkcióit.
Egy évvel az aerob edzések megkezdése után a résztvevők átlagosan 47 százalékkal teljesítettek jobban az agyi kapacitást és a memóriát is érintő teszteken a csak nyújtógyakorlatokat végző másik kutatási csoporttal szemben. CT-vizsgálatok során az is kiderült, hogy a jobban teljesítők agyi funkciói is emelkedtek, fokozódott a véráramlásuk az elülső cinguláris kéregben és a hippocampusban is.
„Az agyi véráramlás csak egy darabja a kirakósnak, és tovább kell folytatnunk a feltérképezését. De elegendő adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudjuk, a rendszeres testmozgás előnyös az agy- és szívműködésünknek” – összegezte a legfontosabb eredményeket Binu Thomas, a kutatás vezető szakértője.
A nagyrészt ülőmunkát végzők fokozott veszélynek vannak kitéve a demenciát illetően, a texasi egyetem biológusai tanulmányukban azt is valószínűsítik, hogy Amerikát tekintve a következő 30 év során megháromszorozódik a demens betegek száma, hiszen nyugdíjaskorúvá válik az a generáció, melynek zöme a munkafolyamatok átalakulásának következtében még inkább mozgásszegény körülmények között dolgozik. Ez hazánkban is hasonlóképpen alakulhat, az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy az életmódváltásra ösztönzéssel mérsékeljük a demenciában érintettek létszámának intenzív növekedését.
Az intenzív testedzés vérellátást serkentő hatásait már napi fél óra, rendszeresen végzett sporttevékenységgel előcsalogathatjuk. Nem kell komoly fizikai megerőltetésre gondolnunk,
- a tempós séta jótékony hatással lehet agyi idegsejtjeinkre,
- túrázzunk, éljünk a természet adta változatos terepviszonyokkal,
- vegyük le a cipőnket, és eddzük a talpizmainkat különféle talajokon
Ha elhagyjuk az aszfaltot, a szabad levegő áldásos hatásai mellett egyensúlyérzékünk is javulhat, testtartásunkkal ugyanis ilyenkor kompenzáljuk a környezet változékonyságát. A sokféle talajfajta, köves-sziklás erdei ösvények, virágtakaróval borított rétek változatos ingerekkel serkentik talpunk mintegy hetvenezer idegvégződését. Különböző felületű utakon járva az egyensúlyérzékünk is folyamatosan fejlődik majd. A természet közelsége, nyugtató illata, hangjai jótékony hatással lehetnek a stressz-szintünkre is, újraélhetjük gyermekkorunk játékos sétáit, ha időről időre visszatérünk.
A talaj adottságaitól függően változik a lépéshossz és az iram, a lépések száma is folyamatosan fluktuál, hiszen nincs két egyforma útszakasz. A változatosság pedig ez esetben nemcsak gyönyörködtet, de az életminőséget is javítja. Ha apró lépések sora után ráérzünk a mozgás előnyeire, a demencia és a korai öregedés fenyegető árnyai is távolabb kerülhetnek tőlünk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
