magyar meggy

Hazánkban őshonos a meggy, hazai termesztése ezért is alapul az olyan, egykor tájszelekcióval kiemelt fajtákra, mint az Újfehértói fürtös, a Debreceni bőtermő és a Kántorjánosi. Ezek elismerten kiemelkedő minőségűek – beltartalmi értéküket tekintve is.

Így hat az egészségre a magyar meggy

„Nemcsak jóízű a magyar meggy, hanem egészségesebb is, mint a széles körben termesztett ipari fajták” – hívta fel a figyelmet a Magyar Mezőgazdaság. Amerikai vizsgálatok alátámasztották, hogy

A lap szerint a hazai kísérletek a meggylé antimikrobiális hatását igazolták, továbbá sikerült antocianin-kivonatot készíteni meggyből. Ezek az anyagok arról ismertek, hogy hatékonyabban csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet, mint a gyógyszerek.

Az amerikai vizsgálatok azt is megállapították, hogy napi 2,5 deci meggylé fogyasztásával csökkenthető a szívbetegségek, az agyérgörcs és a vastagbélrák kialakulásának kockázata. Praktikus tudnivaló, hogy a meggynek nemcsak a gyümölcse, hanem a kocsánya, levele, sőt a fa törzsén képződő mézgája is egészséges.

Ez utóbbi alatt a fakéreg nyílásain kiszivárgó sárgás, ragacsos, nyúlós, áttetsző, a levegőn keményre száradó anyagot értjük, amelyet macskaméznek, koldusméznek, mézgagyantának, famézgának, gyantagyöngynek, gyantakönnynek, mézgakönnynek vagy akár facsipának is neveznek.

Az Újfehértói fürtös mellett egészségügyi szempontból kiemelendő még az „Érdi jubileum” elnevezésű fajta, amelyik az egyik legmagasabb száraz- és antioxidánstartalmú meggyünk. További előnye, hogy színanyaga nagyon szép, és nem változik a feldolgozás során, sokáig a fán tartható, ami ráadásul nem hajlamos a felkopaszodásra.

A magyar fajták között a legveszélyesebb növényi betegséggel, a moníliával, valamint blumeriellás betegséggel és citospórával szemben ellenálló fajtákat is lehet találni. Ilyen például a Csengődi és az egyik legfrissebb fajta, a Márta.

Erre figyelj, ha meggyet termesztesz

Általánosságban elmondható, hogy a meggy enyhén meszes, középkötött vályogtalajon fejlődik a legjobban. Sajmeggyalanyon szokták telepíteni, ami erős növekedésű, jól bírja az újratelepítést is, de elég vízigényes.

Száraz nyarainkon ezért előfordul, hogy öntözni kell a meggyfákat, különösen a termőrügyképzés időszakában, a nyár második felében.

A meggy a termésérésig meglehetősen sok nitrogént igényel, és más gyümölcsfákhoz hasonlóan a kálium a legfontosabb tápanyag számára. Ügyelni kell a cink és bór megfelelő utánpótlására is, ezeket a szüret után, több alkalommal, lombtrágyaként érdemes kijuttatni. Ez azért is lényeges, mert a fák ilyenkor gyűjtik össze azokat a tartaléktápanyagokat, amelyek révén a következő évben virágoznak majd. A lombtrágyázáson túl a lombok egészségégéről öntözéssel, növényvédelemmel lehet gondoskodni.

Ami a metszést illeti, bár a különböző fajták növekedési jellege eltérő, mindegyiknél az orsós, kúp alakú korona kialakítására kell törekedni, amelynek egyszerű a metszése, és jól átjárja a napfény. Az alapelv az, hogy a törzsön és a vázágakon nem nem szabad meghagyni azokat az elágazásokat, amelyek a tövüknél vastagabbak. Ezek ugyanis túlerősödve felboríthatják a korona egyensúlyát.

Tudtad, hogy a meggy fogyasztása az alvásodra és a memóriádra is egyaránt jótékony hatású lehet? Egészségügyi előnyeit ebben a cikkünkben szedtük össze.