Banális tünetekkel terjed ez a veszélyes betegség, a légkondi is felelhet érte

GettyImages-1131487083
Olvasási idő kb. 6 perc

A betegépület-szindróma elnevezése furcsa, de maga a betegség jóval gyakoribb, mint gondolnád: a rossz beltéri levegőminőség felel érte, felismerése pedig nem olyan egyszerű.

Akkor merül fel ennek a betegségnek a gyanúja, ha bizonyos tüneteket kizárólag akkor érzel, ha egy konkrét épületben tartózkodsz. Ezek a tünetek egyre erősödnek az alatt az idő alatt, amíg benn tartózkodsz az épület rossz levegőjén, és amikor elhagyod a helyet, szinte varázsütésszerűen eltűnnek. Ráadásul komoly gyanúra adhat okot az a tény, ha nem csak te tapasztalod magadon ezeket, hanem mások is, akik időnként megfordulnak ott.

Ilyen tünetek esetén kezdj gyanakodni

Nagyon banális, legtöbbünkkel gyakorta előforduló tüneteket okozhat ez a szindróma, ami megnehezíti diagnózisát. Az biztos, hogy ha ezeket folyamatosan tapasztalod, nem csak akkor, amikor egy bizonyos épületben vagy, nem nagyon merülhet fel a betegség valós lehetőségként. A meglehetősen gyakori tünetek a következők:

  • fejfájás,
  • orrdugulás vagy orrfolyás,
  • száraz, irritált bőr,
  • száraz, érzékeny szem vagy torok,
  • köhögés, tüsszögés,
  • bőrkiütések,
  • fáradtságérzet, nehezülő koncentráció.

A furcsa tünetek okát az érintettek általában nem ismerik: ha a betegépület-szindróma kialakul egy helyen, ott 

általában a dolgozók nagyobb tömegét érinti, a tüneteket produkálók munkája kevésbé lesz hatékony, és sokan maradnak majd otthon betegségeik következtében.

A légkondi is felelhet a rossz beltéri levegőért
A légkondi is felelhet a rossz beltéri levegőértShotPrime / Getty Images Hungary

A gondokat a rossz levegő okozza

A betegség okozója a beltéri levegő rossz minősége. Ha egy munkahelyen az ott dolgozók legalább 20 százalékánál jelentkeznek ezek a panaszok, akkor előfordulhat, hogy „beteg” épületben töltik el mindennapjaikat.

Egy épület rengeteg okból kifolyólag válhat veszélyessé a benne dolgozók vagy élők számára. A nagyon jó szigetelés javítja a fűtés hatékonyságát, de rontja a szellőzését. Szennyezés forrása lehet a beltéri égés (ideértve a fűtést, a tűzhelyek használatát és a dohányzást), valamint a szén-monoxid és a belélegezhető részecskék felhalmozódása; az illékony szerves vegyületek, mint a benzol, a sztirol és más oldószerek; valamint a levegőben terjedő allergének és kórokozók, mint a vírusok, baktériumok, gombák, spórák.

A ragasztók, egyes szőnyegek és bútorok is kipárologtathatnak egészségünkre káros anyagokat.

A betegség már elég régóta létezik, de a nyolcvanas években a panaszok száma ellenére sem ismerték ezt el. Mostanra már változott a helyzet, és nem is ritka a betegépület-szindróma. A légkondicionálók használatával elterjedőben van a legionella, penész és gombák telepedhetnek meg a nem megfelelően tisztított és karbantartott berendezésekben, így nem csoda, hogy sokakat érintenek ezek a tünetek. A beteg épületek tehát összetett folyamat végén alakulnak ki: a karbantartás hiánya, a nem megfelelő szellőzés, az épületen belül használt vagy ott keletkező káros anyagok mind szerepet játszanak kialakulásában.

Így bírd ki, ha te is meggyötör a rossz beltéri levegő

Ha felmerül a gyanúja, hogy téged is érint az állapot, munkahelyeden a következőket teheted:

  • minél gyakrabban szellőztess;
  • minél alacsonyabban tartsd a benti hőmérsékletet;
  • amikor csak lehet, tegyél egészségügyi sétát a szabadban;
  • próbáld meg csökkenteni a képernyő előtt töltött időt;
  • valamint a stresszt is.

Beteg épületekből egyébként több van, mint gondolnád: a WHO korábbi adatai szerint az új vagy felújított épületek 30 százalékában akad gond a levegő minőségével.

Az például sokszor okozhat problémát, ha egy épületet nem rendeltetésének megfelelően használnak.

Szellőztetéssel enyhíthetők a tünetek
Szellőztetéssel enyhíthetők a tünetekMarina Gordejeva / Getty Images Hungary

Azt, hogy beteg épületről van-e szó, különböző vizsgálatok útján lehet kideríteni. Ide tartozik a levegő minőségének vizsgálata mellett a páratartalom és a szellőzés mérése, a szén-dioxid szintjének vizsgálata, melyből a szellőztetési szokásokra lehet következtetni, a formaldehid, ózon és szén-monoxid szintjének vizsgálata, valamint a biológiai anyagok mennyiségének vizsgálata a vízben.

Ahhoz, hogy megszűnjön betegnek lenni az épület, a következő lépések vezethetnek:

  • a káros anyagok forrásait megszüntethetik, tehát betiltják a dohányzást, kitisztítják a légkondikat, a tisztítószereket megfelelően tárolják;
  • gyakrabban szellőztetnek;
  • légtisztítást végeznek gépi úton, de növények segítségével is elérhető a jobb levegő, így érdemes azokat is vinni a belső terekbe.

Emellett érdemes elgondolkodni az életmódbeli változásokon is, ugyanis a reggeli kihagyása, a nem megfelelő mennyiségű alvás, a túl sok képernyőidő, a székrekedés és még az allergia is összefüggásbe hozható a betegépület-szindróma kialakulásával.

A betegépület-szindróma leggyakrabban egyterű irodákban alakul ki: ha olvasnál még arról, mi az emberek gondja az ilyen munkahelyeken, ezt a cikkünket ajánljuk!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek