Ha valaha is elgondolkoztál rajta, hogy a székletednek normál esetben milyennek kéne lennie, akkor most megtudhatod a tudomány álláspontját a kérdésben. Ezzel kapcsolatban az 1997-es Bristol székletskála az irányadó, amely egy 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli a „végterméket”.
Miközben az 1-es széklettípus azt takarja, hogy a széklet túl sokáig maradt a bélrendszerben, ezért kemény és csomós lett, addig a 7-es azt, hogy túl gyorsan haladt át rajta, ami folyós állagot kölcsönzött neki. „A széklet akkor megfelelő, ha a 3-as és 4-es típusba tartozik” – mondja dr. Angela Pham, a Floridai Egyetem gasztroenterológusa. A skála ezt „kolbászszerű” vagy „kígyószerű” alakúként írja körül napi székletürítés mellett. De vajon mire vélhető, ha a széklet lebeg a vízfelszínen?
Miért lebeg a széklet?
Dr. Pham szerint a lebegő széklet – különösen, ha az halvány színű – gyakran a felszívódási zavar jele. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vékonybél nem képes felszívni a tápanyagokat és a zsírt az elfogyasztott élelmiszerekből.
A zsír ezért megjelenik a székletben, amitől az lebegni kezd.
A hátterében laktózintolerancia, genetika tényezők vagy bizonyos gyógyszerek szedése állhat, de a kiváltó okok között előfordulnak a súlyos emésztési problémák is, amelyek akár a cöliákiával a Crohn-betegséggel vagy a cisztás fibrózissal is összefügghetnek.
Nem lehet kizárni az irritábilis bélszindróma (IBS) szerepét sem, amely számos bélproblémával, így hasmenéssel, székrekedéssel és hasi fájdalommal jár. A Funkcionális Gasztrointesztinális Rendellenességek Nemzetközi Alapítványa (IFFGD) szerint az IBS és a felszívódási zavar tünetei igen hasonlóak lehetnek. A felszívódási zavar pedig súlyosbíthatja a meglévő IBS-ből eredő rendellenességeket.
Egy, a European Journal of Gastroenterology & Hepatology című folyóiratban publikált kutatás megerősítette, hogy az IBS tünetei között a lebegő széklet is szerepel. A vizsgálatban ezt minden negyedik betegnél figyelték meg, miközben a kontrollcsoport tagjainál kevesebb mint 3 százalékos aránnyal fordult elő.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a lebegő széklet csak alkalomszerűen tapasztalható, akkor valószínűleg elegendő az étrendeden változtatnod, és nincs szükség orvosi beavatkozásra.
„Ha magas zsírtartalmú ételeket eszel, az felfúvódást okozhat a belekben, így a felszívódó gázok lebegésre késztethetik a székletet” – magyarázta dr. Pham. Hasonló problémák forrása lehet a magas cukor-, rost-, keményítő- és laktóztartalmú étrend is.
Amennyiben azonban a lebegő széklet rendszeressé válik, akkor ajánlatos orvosi segítséget kérni. „A krónikus malabszorpció (vagyis a felszívódási zavar) súlyos alultápláltsághoz és szövődményekhez vezethet. Vannak olyan állapotok, amelyek élethosszig tartó orvosi kezelést igényelnek, és otthoni körülmények között nem gyógyíthatók” – figyelmeztetett a szakember.
A tünetek figyelmen kívül hagyása életveszélyes lehet.
Ha ugyanis a felszívódási zavart gyulladásos bélbetegség idézi elő, olyan súlyos szövődmények jelentkezhetnek, mint a bélelzáródás vagy a bélperforáció.
Hogyan kezelhető?
A Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NCBI) közlése alapján a felszívódási zavar gyógykezelése a kiváltó okok kizárásával, azaz megfelelő diétával, illetve a kellemetlen tünetek (mint a hasmenés vagy a székrekedés) kezelésével kezdődik.
Ha a probléma a cöliákiához kapcsolódik, dr. Pham szerint a búzafélék elhagyása segíthet visszafordítani a belek károsodását, míg a Crohn-betegségre vagy a vastagbélgyulladásra gyógyszereket kell szedni.
Mit tehetek ellene?
Dr. Pham azt tanácsolja, hogy próbáld meg támogatni a bélflórádban élő jótékony hatású baktériumok tevékenységét, ami lényegében azon múlik, hogy mit eszel.
A prebiotikumokban gazdag élelmiszerek fogyasztása elősegíti a mikrobák szaporodását a belekben.
Egy 2020-as tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az egészséges bélmikrobiom kedvezőbb tápanyag-felszívódást eredményez, illetve hosszú távon támogatja az immunrendszert a vastagbélrák és más betegségek leküzdésében.
„Az optimális prebiotikum-források rövid listáján a leveles zöldségek, az articsóka, a banán, a hagyma és a fokhagyma szerepel. Általánosságban elmondható, hogy a prebiotikumok a színes, rostokban gazdag élelmiszerekben vannak jelen” – tette hozzá a gasztroenterológus. Némi öröm az ürömben, hogy az ilyesfajta diéta nemcsak az emésztőrendszerednek, hanem az egész szervezetednek jót tesz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
